Legújabb számunkban Németh Zsolt a magyar–lengyel barátságért emel szót, Orosz István egy art deco plakátkiállítást, Zatykó László a pasaréti ferences közösséget mutatja be, az abortuszvita ügyében az amerikai common law-ról olvashatnak, és megismerkedhetnek Holló Valéria néprajzi magángyűjteményével is.

Nem mindennapi apropója lesz annak, hogy július 23-án 19.30-kor az Országút iglujában vendégül látjuk a magyar streetart két ismert alakját, Voidot és Petykát. Ugyanis az Országút magazin színpadra állít egy interaktív performanszt A streetart arcai címmel.

Nem minden magyar akart, tudott elmenekülni Kárpátaljáról. Sokuk helyzete igen rossz: itthoni szemmel döbbenetes a szegénység. Egyikük Valéria, a világtalan, idős hölgy, aki méltóságával és kitartásával akárkinek például szolgálhat. A szerző fotóival.

A Városliget és a Fasor közelségében, a Bajza utcában nőttem fel, ahol Sztálin elvtárs dicsőségére már troli suhant a villamos helyett. A Regnum-templom helyén Lenin-fiú lengette bronzba öntött vörös zászlaját, s Kodálytól az kaphatott autogramot, aki tudott szolmizálni.

Albániában az elmúlt harminc évben a falusi népesség túlnyomó többsége lakhelyet változtatott. A hegyi falvakból szinte mindenki elköltözött a városokba vagy külföldre.

A felhívás nincs ellenére a megszólítottnak. És az is meglátszott, hogy a hívók is sokan vannak: igen szép számú közönség előtt zajlott az idei Tavaszi Irodalmi Gála a Pesti Vigadó dísztermében.

„magamnak is csak akkor létezem,
ha megfigyelem, amint ezt vagy azt
teszek, ha véres cinkék énekelnek,
s hogy éppen mit gondolok”

Avignoni sárga és dobbanásvörös reggel, forró mediterrán tájak, keserédes emlékek, letaglózó felismerések, a mindenben ott lévő Isten és Nő, és a tenger – Viola Szandra új kötetében.

A világ csodáit, hétköznapi jelenségeinek drámai pillanatait örökítette meg Szabados Árpád: kis extázisok ezek a képek, a rácsodálkozás, a dolgok megfejtése és a kialakult csodák kifejtése a vásznon.

„Világos, miről van szó. Átutazóban vagyok, egy idegen nagyvárosban. S ekkor, váratlanul, érdekessé válik a Nagykörút és az Oktogon és az emberek és a csilingelő villamosok. Az idegenség pezsdítő izgalma fog el. Vizsgálom a típusokat, próbálom ellesni a beszélgetők szavát.” (Karinthy Frigyes: Lekéstem a vonatot)

 Április 23-án, fennállásának huszonöt éves évfordulója alkalmából nyílt meg a Magyar Kárpitművészek Egyesületének húsvéti kiállítása.

Farkas Zsófia szobrászművész több mint két évtizednyi alkotómunka után új inspirációkat és lehetőségeket keresve az üveg felé fordult. Az anyag, a kifejezési forma most merőben más, új kihívást jelent számára. A fizikai és geometriai optika nagy hangsúllyal jelenik meg frissen elkészült üvegszobraiban. 

Két Szirtes János-kiállítás is látható Budapesten: a Várfok Galériában festészeti munkái, a Tér-Kép Galériában performanszai és installációi tekinthetők meg.

Samuel Beckett drámaíró 1989 végén hunyt el, vagyis még megélhette a hírt, hogy egy csapatnyi svéd rab a nyolcvanas években az ő világhírű darabját, a Godot-ra várvát használta fel arra, hogy leléceljen a börtönből.

Idén első alkalommal veszünk részt a Művészetek Völgye Fesztiválon – de nemcsak egyszerűen ott leszünk, hanem megérkezünk, azt pedig csak hatásosan érdemes: büszkén, látványosan, sokoldalúan és felejthetetlenül.

Diószegi László Kossuth-díjas történész–koreográfussal a néptáncról és annak erejéről beszélgettünk.

Sokakat izgató kérdés 1962-ben: kik lesznek a film főszereplői, ki lesz Tímea, Noémi, Athalie, ki lesz az aranyember, Tímár Mihály? Gertler Viktor Erdélyben, Marosvásárhelyen keresi a film női főszereplőjét – a férfi főhőst találja meg.

Július 22. és 31. között közel 2000 (!) programmal csalogat Kapolcsra, Taliándörögdre és Vigántpetendre a Művészetek Völgye. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, izgalmas produkciók, beszélgetések, workshopok, kiállítások várnak idén is mindenkit.

A nyelvükhöz ragaszkodó emigránsok gyermekeinek meghatározó tanáregyéniségére, a nyugati határon kívülre szorult őshonos magyarság papjára, Galambos Ireneusz tudós bencés szerzetesre emlékezik méltó módon az alsóőri katolikus közösség kétnyelvű kötete.

Én szeretek gyalogolni, de most engedelmeskednem kell az orvosnak – jelentette be minap a térdfájdalmai miatt egy vatikáni találkozóra kerekesszékben érkező Ferenc pápa. S rohanó világunkban már ez elegendőnek tűnhet a címben felvetett kérdés végiggondolására.

Egy életunt francia katona néma barátnak állt, majd a Szentföldre utazott, hogy szolga legyen egy apácakolostorban. A hétköznapi kis tettek embere az algériai sivatag közepén telepedett le, muzulmán tuaregek körében. Hősies szolgálatát elismerve ma avatják szentté.

János apostol érvelése világos: aki nem szereti testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent sem, akit nem lát. Csak a tetteim mutatják meg, hogy valóban Jézust követem-e. Együtt élni másokkal elfogadás, szeretet, közösségvállalás, kölcsönös segítség nélkül lehetetlen.

Joseph Zen bíborost szerdán Hongkongban őrizetbe vették a nemzetbiztonságot felügyelő rendőri szervek, és „idegen erőkkel való összejátszással” vádolják, amiért a tüntetőket támogató úgynevezett 612-es Humanitárius Segélyalapban kurátori tisztséget töltött be.

Hamar hűtlenné váltak Prohászka és Giesswein szociális programjához a XX. század első felének keresztényszociális pártjai – állapította meg Almásy József, a fiatalon elhunyt pap, aki Schütz Antaltól Szekfű Gyuláig kora jeles tudósait és íróit nyerte meg kötetei számára.

A gender- és queerlobbi befolyásának növekedésével a LMBTQ-ideológia egyre több államban törvényerőre emelkedik; a kiskorú gyermeke nemváltoztatását ellenző szülő családon belüli erőszakkal vádolható, a keresztény szexuáletika homofóbia vagy transzfóbia címén elítélhető.

Az Állami Egyházügyi Hivatal nyomására 1951 nyarán a Magyar Református Egyház Konventjének elnöksége – törvényellenesen – bezáratta a pápai és a sárospataki teológiát. Hallgatói csoportok válaszul „kivonultak” a számukra kijelölt intézményekből.

Legújabb számunkban Kodolányi Gyula az olvasó válságáról, Zelnik József a képalkotás erőltetett kreativitásáról töpreng, tudósítunk a kárpitművészek reprezentatív kiállításáról és a máltaiak kárpátaljai szolgálatáról.

Magyarországnak alapvető érdeke Amerika világhatalmi vezető helyzetének fennmaradása, állapítja meg korábbi külügyminiszterünk, washingtoni nagykövetünk vallomásjellegű írásában.

A magyar filozófiai gondolkodás egyik jelentős, ám alig ismert alakjáról, Joó Tiborról jelentetett meg monográfiát Filep Tamás Gusztáv. A megszakadt magyar filozófiai hagyománynak ezt az ébresztését mutatja be írásunk.

2021. november végén jelent meg Közi Horváth József egykori országgyűlési képviselőnek, a második világháború utáni magyar kereszténydemokrata emigráció egyik kiemelkedő alakjának 1988-ban írt műve Serédi Jusztinián hercegprímásról.

A közjó az emberi kiteljesedés szolgálata. A boldogság csak az alapvető létszükségletek szintjén kötődik anyagi javakhoz. A létezésen s nem a birtokláson nyugvó élethez a természetes erényeken, a mértékletes fogyasztáson alapuló gazdaság vihet közelebb.

Megfakult középiskolai évkönyvekben magas szakmai színvonalú, a korabeli nemzetközi szakirodalom és a társtudományok alapos ismeretéről tanúskodó pedagógiai tanulmányokra bukkanhatunk, melyek nagy hangsúlyt helyeztek a nevelésben a szülőkkel való együttműködésre.

Díjazták 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeit. Az EMMI és az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő márciusban nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

A Bauhausban felnőtt Breuer Marcell formatervező és építész május 21-én lenne százhúsz éves. Két csővázas karosszéke és kisasztala látható az újjászületett Walter Rózsi-villában, a Magyar Építészeti Múzeum ma nyíló első saját hajlékában.

Éppen százötven éve jelentette be Pauler Tivadar vallás- és közoktatásügyi miniszter, hogy létrejött a Magyarországi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága, megvetve az intézményes magyar műemlékvédelem alapját. Ünnepi pillanat. Vajon ma is van mit ünnepelni?

Gyönyörűen sütött a nap, a színtiszta kék égboltra még a játékos bárányfelhők sem merészkedtek. Ilyenkor történnek különös dolgok. Előtör
az előzmény nélküli mélyből egy gondolat, amely azután kimondható testet ölt: Meg kellene nézni a gercsei templomot!

Ha a házak és a falak mesélni tudnának, mennyi izgalmas, magával ragadó vagy drámai történetet mondanának el tervezőikről, építőikről, lakóikról, a megélt időkről. Mit tudnak mai lakóik az épület múltjáról, jelenéről – erről is szól a Budapest100.

A Vértes vonulatának ölelésében, erdőktől körülvéve bújik meg Majkpuszta, a magyarországi kamalduli rend egykori otthona. A konventépület, a tizenhét cellaház és a templomtorony nemcsak a falak mögé húzódó, néma szerzetesek históriájáról mesél.

Az ukrajnai háború megszüntetését Ferenc pápa elődei megnyilatkozásaival és az egyházi tanítással összhangban sürgeti: A háború sohasem megfelelő eszköz azoknak a problémáknak a megoldására, amelyek a nemzetek között felmerülnek: „Sohasem volt az, sohasem lesz az!”

Szélsőséges nacionalista szervezetek feljelentése nyomán a román Legfelsőbb Bíróság a marosvásárhelyi katolikus magyar gimnázium megszüntetéséről hozott határozatot, miközben az ugyanazon kormányrendelet alapján létrehozott temesvári ortodox román gimnáziumot ez nem érinti.

Az ukrajnai háború megítélésének eltérő hangsúlyai próbára teszik a történelmi magyar–lengyel barátságot. Mértéktartásra van szükség, nem feledve, hogy az ukrán nép európai integrációja közös érdek, s ennek keretében kell a kárpátaljai magyarság jogait is garantálni.

Magyarországon, ahol magzatvédelmi törvény szabályozza az abortuszt, s majdnem közmegegyezés van arról, hogy az elkerülendő rossz, nehezen értjük a nyugati világban a női önrendelkezés címén folyó ideológiai háborút. A Váratlan élet című film sok mindent megmagyaráz.

Az ukrajnai háború 69. napjának estéjén először érte orosz rakétacsapás Kárpátalját. A hegyvidéki Volóc a kárpátaljai magyarság központjának számító Beregszásztól mindössze 80 km-re van.