Színgazdag absztrakt festmények kozmikus dimenziókba repítenek, hogy a tér és az idő felvetette egzisztenciális kérdésekkel szembesítsenek. Kőrösi Papp Kálmán gazdag életművéből mutat be válogatást az óbudai Országút Galéria tárlata. A 2005 és 2026 között született munkák legfontosabb rendezőelve a földi létezést egyetemessé tágító filozófia.

Mamutcsont és ezüstpénz, ókori oltár- és sírkövek, fémtárgyak és kerámiák, kőhorgony és tölgyfa partfalgerendák, német hadihajó roncsai és páncéltörő gránátok kerültek elő a csaknem teljesen kiszáradt folyók medréből. Szolnoknál az apadó Tiszában az 1562-ben épített török kori híd cölöpjei váltak ismét láthatóvá.

A kisváros nevét nem érdemes följegyezni. Már csak azért sem, mert ha az ember egyszer megnevezi az efféle helyeket, azzal azt sugallja, hogy máshol nem történhetnének meg azok a dolgok, amiket elbeszél. Pedig dehogynem.

Fényesen sütött a hold, valósággal bevilágította Róma utcáit, házait, tereit. A folyót is, amely csillogó ezüstcsíkként rótta a saját, évezredek óta kitaposott ösvényét, helyenként meg-megiramodva, aztán megtorpanva, hogy halk csobbanással újralóduljon, közben pedig mindvégig morogjon, le, egészen a nem is olyan távoli tengerig. Róma aludt. Néma volt, mint Itália bármelyik kisvárosa.

Nem akarta ezt a képességet. Inkább terhes volt a számára. Béla húszéves árufeltöltő volt egy LIDL-üzletben, és nem tűnt ki semmivel.

Flavius Agricola híres, hedonista hangvételű római sírverse (CIL VI 17895a) Tibur mihi patria kezdettel ismert, és arra buzdítja a túlélőket, hogy élvezzék az élet örömeit, mert a halál után csak a semmi marad. A feliratot 1626-ban találták meg, négyszáz éve, a Vatikán területén, a Szent Péter-bazilika építésekor.

K – eredetileg Kő Kálmán – utálta, ha K-nak hívták, mert az ismerősök ezzel a tréfásnak szánt megszólítással Kafka A perének hősére emlékeztették. Kő a feleségével élt kettesben, és tulajdonképpen egészen boldog lehetett volna, ám mostanában úgy érezte, a világ – amint mondani szokták –, elszaladt mellette.

Két legény megmászta két szemben álló hegy csúcsát. Leültek egymással szemben, és olyan finom hálót kezdtek szőni, melyet a pókok is megirigyelhettek. Lassan, ráérősen, gondosan dolgoztak. Terjedt a háló a levegőben, s mivel látni is alig lehetett, rovarok akadtak fenn rajta.

Csőszerű idomok, vibráló hálók és amorf masszák lüktetnek a vásznon, intenzív színekben összeolvadva. Ezek a különös, nem e világi formák olyan elevenséggel tekintenek vissza ránk, mintha bármelyik pillanatban életre kelhetnének. Az alakokat látva felmerül a kérdés, vajon hihetünk-e a saját szemünknek, vagy könnyen megvezethető empirikus érzékelésünk űz csúfot megint belőlünk. 

Talán még mindig hajlamosak vagyunk a riportfotóra úgy tekinteni, mint ami a valóság pontos, tárgyilagos rögzítését célozza: a fotós jelen van, megfigyel, exponál. Konzervál, majd továbbáll. Révész Tamás kiállítása azonban már az első képeknél rácáfol erre az elképzelésre.

Ma leginkább realista Teddy-portréiról és absztrakt, intuitív gesztusokból elővilágló Buddha-alakjairól ismerhetjük. Képein a kopott, foltozott plüssállatok sötét háttér előtt ülnek, olyan méltósággal, mintha régi családi portrék modelljei lennének. A Buddhák azonban egészen másként születnek…

Az emlékek az idő múlásával ritkán őrzik meg az események pontos sorrendjét. Legtöbbször csak részletek maradnak velünk: útitársainkkal közös élmények; fények, amelyek a környezetet mindig más hangulatú díszletté festik; jellegzetes illatok, vásárfiák vagy apró kincsek. Érzéki benyomások, amelyek idővel leválnak eredeti helyükről, és egy összetettebb kép részévé válnak.

Géczi János kiállításának helyszíne és címe is az antik kultúrához, a mitológiához kapcsolódik. A balácapusztai, egykori római kori villagazdaság épületeiben látható és annak eszmeiségéhez szervesen illeszkedő dekollázsok újraértelmezések, amelyek az idő múlásával fedik fel titkaikat. A tárlat olyan időutazást kínál, amely a múltból a jelenig tart, sőt, akár a jövőbe is bepillantást enged.

Tizenöt éve az ÖrkényKerttel nyitja meg az Örkény Színház az őszi szezont, amely idén Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe! című egyperceséből kölcsönzött I’m going magyarni mottó köré épül. A premierek többsége kortárs magyar darab ősbemutatója lesz.

Kiállítások, koncertek, irodalmi estek, színházi előadások, filmvetítések, templomi és városi séták, beszélgetések művészetről, vallásról, hitről – az Ars Sacra Fesztivál, a szakrális művészetek ünnepe. Az eseménysorozatot immár két évtizede rendezik meg országszerte.

Filmrendezőként nem a klasszikus utat járta be Pálfai Károly. Volt fotóriporter napilapnál és a sport világában, aztán elindult a kommunikáció és a márkaépítés, a rendezvényszervezés felé, de mind jobban hiányozni kezdett az alkotói kreativitás.

Válhat-e egy nő Magyarországon szemléletformáló művésszé, és milyen messzire juthat el saját elképzeléseit követve? Fontos kérdések ezek Győri Noémi számára. A fuvolaművész rendhagyó muzsikusi pályát épít, emellett a fiatal zenészeket is nyitottságra ösztönzi. 

A Müpában az év második fele sem szűkölködik világsztárokban: visszatérnek a klasszikus zene és a jazz meghatározó alakjai, miközben a közönség számos fiatal tehetséget és friss formációt is felfedezhet.

Német László bíboros, belgrádi érsek szeptember 7-én tölti be hetvenedik életévét, ebből az alkalomból hamarosan vele készült beszélgetőkönyv jelenik meg a Vigilia Kiadónál. A kötet egyik érdekes fejezetének közlésével köszöntjük a főpapot.

A határon túli magyarok szavazati joga kezdettől a viták keresztüzében állt. Józan, tudományos értékelése annál is nélkülözhetetlenebb.

Nemrég páratlan értékű régészeti lelet került elő a horvátországi Újlakon. A honfoglalás kori bronztükör hátoldalának peremén körbefutó harmincegy jelből álló magyar nyelvű rovásfelirat a Tihanyi alapítólevélnél is korábbi, ami arra is bizonyíték, hogy elődeinknek saját írásbeliségük volt.

Idén kétszázötven éve annak, hogy Adam Smith skót erkölcsfilozófus megjelentette a Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól című művét, amely ma is a közgazdaságtan alapművének számít.

Nem maradunk magunkra hagyva. Ha életünket Krisztushoz igazítjuk, az ő nevében jövünk össze, ígérete szerint jelen van közöttünk. Megtartó ereje van a Jézus nevében összegyűlő közösségnek. Hasonlóan gondolkodó, s élő társak állnak mellettünk, akik segítenek, s figyelmeztetnek, ha tévútra lépnénk.

Nekünk Mohács kell – írta Ady Endre, bő száz éve. Elemezték a versét sokan: erre gondolt, arra gondolt… Valójában mind tudjuk, hogy mire gondolt, elemzések nélkül is.

Legújabb számunkban Kőrösi Papp Kálmán tárlatáról, Nuridsány Zoltán festőművész életművéről, Eckhardt Tibor amerikai útjairól, a mohácsi csata történelmi értelmezéseiről és Adam Smith tudománytörténeti jelentőségéről olvashatnak, Kissjudit Anna opera-énekesnővel és Persányi Norina íróval beszélgetünk.

Az utóbbi másfél évtized nem használta ki a rendelkezésre álló hálózatok adta lehetőségeket. A tanulság: az energiapolitika valódi célja nem egyetlen beszállító lecserélése, hanem a választás szabadságának megteremtése.

Negyedszázaddal ezelőtt, II. Pál pápa magyarországi látogatásának napjaiban a visegrádi országok jószolgálati küldöttségének magyar tagjaként Chilében jártam. Ezek voltak a Gorbacsov reformjait visszafordítani próbáló, végül elbukott Janajev-puccs drámai napjai 1991. augusztus 19. és 21. között.

Augusztus 19-én a népművészet, a közművelődés, a muzeológia, a könyvtári és levéltári szakma, valamint a külhoni magyar közösségek szolgálatában végzett kiemelkedő munkát ismerte el a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a nemzeti ünnep alkalmából. Az elismeréseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter adta át.

Vajon miért nevezzük a fiatal lányt sült halnak? A balek minden esetben egy ragadozó madár által levadászható áldozat? A csaló mindig szédül? Mindenki, aki komisz, az katona, és minden stramm ember kihúzza magát? És a krumplis tészta evése közben a gránátosok indulóját hallgatjuk?

Életének kilencvenhatodik évében elhunyt Berend T. Iván nemzetközileg elismert történész, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Kaliforniai Egyetem nyugalmazott professzora. A reformszocialista gondolkodó munkássága előtt tiszteleg a korszak kutatója.

Mivel a fogzománc nem tartalmaz élő sejteket, elvesztése esetén természetes úton nem regenerálódik. Hiánya viszont fájdalmas fogbetegségekhez vezethet, amelyek eddig legfeljebb kezelhetők voltak, de nem gyógyíthatók. Ezen segíthet a Nottinghami Egyetem kutatócsoportjának találmánya.

Ma, augusztus 30-án magyar idő szerint 13:26-kor lövik ki a NASA új űrteleszkópját, amely az elődeihez, a Hubble-hoz és a Webbhez minden bizonnyal hasonlóan forradalmasítja a világmindenségről nyert tudásunkat.

Ötszáz éve a Mohácsnál összegyűlt keresztény seregekre drámai vereséget mért az ottomán haderő. Lehet-e még újat mondani a mohácsi csatáról, léteznek-e új értelmezések? Erről is beszélgettünk B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével.

Bakos Vince biomérnök pályáját kutatóként és egyetemi oktatóként kezdte, részt vett az ország legnagyobb szennyvíztisztító létesítménye, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésében, az utóbbi években pedig egy nemzetközi cégnél víz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezésének algoritmizálásával foglalkozik.

A dűlőutak menti mezsgye a természet utolsó védvonala és egy ősi, morális határkő. Lopakodó, centinkénti beszántása sokkal több egyszerű ökológiai pusztításnál; az emberi kapzsiság anatómiája, ahol egy marék terményért a saját jövőnket éljük fel.

Valóban eljött az idő a műemlékvédelem megszüntetett intézményének újbóli felállítására? Fölcsillanó remény vagy valóság? Egy szakma szép álma vagy valódi társadalmi igény? Milyen szerepe lehetne a műemlékvédelemnek? Erről is beszélgetünk Sarkadi Márton építésszel.

Donald Trump újbóli hatalomra jutása óta az amerikai kormányzat a demokrata adminisztráció által korábban felkarolt megújulóenergia-hasznosítás helyett a kőolaj- és földgázkitermelésre, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára helyezi a hangsúlyt.

Mi jut eszünkbe, ha Somogy székhelyének nevét halljuk? Valószínű, hogy nem a szecesszió, inkább a Balaton közelsége, Somogyország és Koppány vezér, vagy éppen a zenélő 67-es út, mintsem a XX. század elején vidéken is virágzó építészeti stílus.

Erdély határain jóval túl is ismerik a szentegyházi Gyermekfilharmóniát, jártak már Torontóban és Stockholmban is és számtalan magyarlakta vidéken. A Haáz Sándor által vezetett, száznegyven tagú ének- és zenekar, vagy ahogyan magukat nevezik, a Fili – egyebek mellett – Magyar Örökség-díjas (2003) és Prima Primissima közönségdíjas (2024).

Drámai meghallgatás zajlott le július 29-én a washingtoni Szenátus Belbiztonsági és Kormányzati Bizottságában: a korábbi járványügyi főigazgató arra hivatkozva, hogy önmagára terhelő vallomást nem köteles tenni, több mint száz föltett kérdésre megtagadta a válaszadást. A Covid-vita fokozódik, de nemigen tisztáz.

Miközben Donald Trump hatalmas csinnadrattával felrázza az amerikai intézményeket és a világpolitikát, a demokraták lázasan keresik a Trump-jelenség ellenszerét.

Ha valaki kételkedett volna az embercsempész iparág stratégiai szervezettségében, most kijózanító bizonyítékot kaphatott Spanyolország észak-afrikai frontvárosában, a marokkói területbe ékelődő Ceuta enklávéban.

Olyan szép történet, hogy talán nem is igaz. A Méltó Életért és Rendért Polgári Társulás más nonprofit szervezetekkel összefogva azokat az illegális nyomortelepeken élő cigány családokat igyekszik segíteni, akik változtatni akarnak az életükön, ámde önerőből erre nincs lehetőségük.