Az ünnepelt szoprán nem titkolta az építész előtt, határozott ízlésétől, elképzelésétől minden idegen, ami modern. S leendő villájukhoz férje már meg is vásárolta bontásból a tetőcserepet, az ellipszis vonalú csigalépcsőt, az intarziás parkettát…

Április óta új szakaszba lépett az orosz „különleges hadművelet”. Miben különbözik ez a korrábihoz képest? Mit hozhatnak a nyugati fegyverszállítmányok? Miért a kétségbeesett küzdelem Szeverodonyeckért?

Zenei világa egyedülállóságára törekszik, ennek az eszménynek a jegyében születtek idei albumai is, a szerzemények több nyári esten felhangzanak. Binder Károllyal komponálásról, tanításról és az általa képviselt jazz esszenciájáról beszélgettünk.

Önéletrajzi könyvének megjelenése alkalmából beszélget az izgalmas, fordulatos és tanulságos memoár sajtó alá rendezője az 1956 után külföldre menekült, kilencvenegy esztendős író, újságíró, üzletember Farkas Andrással.

Vannak nővárosok és férfivárosok. Férfiváros például Milánó és Prága, nőváros az olasz Velence, a délvidéki Szabadka, Kecskemét, Szeged – és Nagyvárad.

Elhunyt a második világháború utáni francia filmművészet leghíresebb színésze, Jean-Louis Trintignant. Orosz István versével búcsúzunk tőle.

Költészet és próza egymásba játszása, történelmi látlelet a közelmúltról, krimi, lélektani regény, szerelmi dráma. A Magyarország Babérkoszorúja-díjas Böszörményi Zoltán Regál című művének új kiadásáról a Magyar Írószövetség könyvtárában Varga Melinda beszélgetett a szerzővel.

Városok, helyszínek speciális erőterét teszi láthatóvá, hol naplótöredékre, hol esszére emlékeztető versnyelvével Győrffy Ákos új kötete.

A kitárulkozás és az elvonulás vágya egyszerre hatja át a budai Virág Benedek Ház kiállítását, miként ez a kettősség magát a művészetet is jellemzi. Az alkotás magányossága, mégis egyfajta közös, egymásra ható művésztelepi munka tükröződik a tárlaton.

Néhány évvel ezelőtt született a „reneszánsz poszthumanizmus” kifejezés. Első látásra nem magától értetődő, hogy egyáltalán lehet-e köze a reneszánsznak az utóbbi irányzathoz. Önkényes fogalomgyártás volna, vagy van itt olyan összefüggés, amelyet igenis érdemes megvizsgálnunk?

2022. június 25-én 15 órakor nyílik Tayler Patrick Még egy sor medve… című egyéni kiállítása, mely egyben a Múzeumok Éjszakája országos programsorozat 2022-es központi helyszínének – Szolnok és környező településeinek – nyitóprogramja. A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg.

Életének 86. évében hunyt el a Kossuth-díjas festőművész, Molnár Sándor. 1958-ban, vezetésével jött létre a szellemi és művészeti kérdésekkel foglalkozó, progresszív képzőművészeket tömörítő csoport, az úgynevezett Zuglói Kör, amely közel tíz éven át működött, szellemi otthont nyújtva a haladó szellemiségű művészeknek. Lajta Gábor cikkével emlékezünk a 20. század egyik legnagyobb festőjére.

Méltatlanul merült feledésbe Hortobágyi Endre művészete, aki a Zuglói Kör szellemi műhelyében a nyugat-európai festészetet megismerve alakította ki saját látásmódját és festői karakterét. A Resident Art Galéria kiállítása újra felfedezteti a magyar absztrakt festészeti vonulat e hiányzó láncszemét.

Az amerikai mozipiacon azokra a filmekre használják a „sleeper hit” kifejezést, melyektől igazából senki sem várt komolyabb sikert. Nincs mögöttük komolyabb marketing-kampány, nem áll rendelkezésre busás költségvetés, nem szerepelnek benne jó nevű sztárok.

Lékai–Kiss Ramóna népszerűségét már jó ideje nemcsak saját brandje építésére fordítja. A magyar színésznő, műsorvezető, influenszer idén nyáron az Országút Magazin és a Művészetek Völgye Fesztivállal közösen szervezett jótékonysági árverés mellé áll.

A vizsga, A berni követ, az Örök tél, a Félvilág után közeleg A játszma premierje. A kultikusként emlegetett filmek írójával, Köbli Norberttel beszélgettünk mozitémákról, saját filmjei újranézéséről, s a munkáról a rendezőkkel és Kulka Jánossal.

A Pacsirta című film, amelyet Kosztolányi Dezső regénye nyomán hat évtizede forgatott Ranódy László 1963-ban és 2022-ben is remekmű: megrázó művészi erővel szembesít mindenkori megalkuvásainkkal, kiegyezéseinkkel – és a következményekkel.

Amit timpanistaként az Állami Hangversenyzenekarban, dirigensként az Operaházban tanult, majd öt évtizede oktatja a Zeneakadémián. Medveczky Ádámmal átadható ismeretről, karmesteri fortélyokról, aranypálcáról, „karmesterbetegségről” is beszélgettünk.

Vándorok vagyunk ezen a földön, mint Mesterünk, akinek nem volt hová lehajtania a fejét. Jézus nem akarja ráerőltetni magát senkire, de tanítványaitól azt várja, hogy ne hátra tekingessenek, hanem kövessék Őt egy igazságosabb és testvériesebb világ építésében.

A hívek évszázadok óta küldenek közvetlen pénzügyi támogatást a Szentatyának annak jeleként, hogy részt kívánnak vállalni a pápának az egyetemes egyház sokféle szükségletéről, valamint a leginkább rászorulókról való gondoskodásából.

A nagy bűn nem a vergődő lélek akár blaszfémiába forduló Isten-provokációja, hanem az öntelt, önelégült szív elégedettsége, langyos közönye, „a közömbös imája”.

Sokat sejtető gesztus vagy puszta véletlen, hogy a kerekesszékbe kényszerült Ferenc pápa L’Aquilába készül látogatni, Szent V. Celesztin nyughelyéhez, az első pápáéhoz, aki önként mondott le hivataláról? Elődje, XVI. Benedek is elzarándokolt oda lemondása előtt…

Fölfoghatatlan valóságot tapasztalunk meg: Jézus az életét ajándékozza a legegyszerűbb táplálékba rejtve. Vándorlásunk társa lett, s ma is küld: ti adjatok enni az éhező, reményvesztett embereknek. Ha átadjuk a keveset, amink van, a csoda az Ő áldásával nap mint nap megtörténhet.

A 2022. évi nemzetgyűlési választás eredménye nem nevezhető politikai földrengésnek. Csupán földcsuszamlásnak. Egyelőre. Küszöbön a VI. Köztársaság?

A kereszténységnek – a nem ebből a világból való országnak – kétezer éve újra és újra meg kellett fogalmaznia, mennyiben áll szemben a világi hatalommal. A kortárs amerikai lelkipásztor a prófétai szembenállást hirdeti, némely hiányossága ellenére is hitelesen, meggyőzően, elevenbe vágóan.

Az elmúlt évtizedekben sokat változott a fiatalok munkavállalása. Ezt tekinti át a szerző, aki több, mint harminc éve vezet diákmunkásokat közvetítő céget.

Az egyházak és a hívő közösségek rendre felhördülnek, és istenkáromlónak nyilvánítanak bizonyos műalkotásokat – filmeket, szobrokat, festményeket, irodalmi szövegeket. Első hallásra ez érthető, sőt, természetes is. Az-e?

Legújabb számunk középpontjában a horvát Tengermellék áll, a magyar polgárság egykor otthonos Adriája. Olvashatnak még a Máltai Szeretetszolgálat szociális munkájáról, Bethlen Gábor hazatéréséről, a székely falutörvények kutatójáról és Gabay Gergely graffitiművészetéről.

Henri de Montety francia történész Trianonról és a megértés történeti párhuzamokban rejlő lehetőségeiről

A Horthy-rendszer megszilárdulásának történetéről szóló könyv különösen érdekes és új megközelítést alkalmaz, ám tudatosan figyelmen kívül hagy némely tényezőt.

A világ mint egész és benne az élet ügye mindig metafizikai kérdés marad, még a leginkább világimmanens válaszok esetén is. A gyökerekig hatoló kérdezést gyakran éppen a történelmi-társadalmi perifériák gondolkodói vállalják.

A jeles, ám elfelejtett filozófusról, Joó Tiborról hézagpótló monográfia született. A lapunkban is bemutatott munkát Perecz László recenzálta, összességében elismerően, ám a „műkedvelőség”-re vonatkozó kitétele tollat ragadtatott a monográfussal.

A magyar filozófiai gondolkodás egyik jelentős, ám alig ismert alakjáról, Joó Tiborról jelentetett meg monográfiát Filep Tamás Gusztáv. A megszakadt magyar filozófiai hagyománynak ezt az ébresztését mutatja be írásunk.

Talán utoljára. Ez villant belém, mikor autóval Pestről jövet, a Maros hídját elhagyva megpillantottam a Makó táblát. A töltés végén az ismert kép, a katolikus templom sötét, jobbra a reformátusok masszív fehér tornya, köztük, körülöttük a város.

Szabályos alakzat, máskor pontos rendjében is játékos homlokzati burkolat: klinker-expresszionizmus. Így nevezik Németországban azt a nálunk sem ismeretlen, ma ritkán emlegetett építészetet, amelynek jellegzetessége a házak klinkertégla borítása.

Sose bonts le egy kerítést addig, amíg nem tudod, hogy miért állították fel – fogalmazta át szabadon naplójában J. F. Kennedy elnök az író, filozófus G. K. Chesterton szavait. Egy település élő organizmus: nem szabad akárhogyan hozzányúlni, beleavatkozni az életébe.

Berlinben az Unter den Lindenen járva a magyar kultúrturisták is rácsodálkoznak a Neue Wache – a volt palotaőrség – eredetileg Karl Friedrich Schinkel tervezte épületének belső terére, s bizonyára nem tudják, hogy Heinrich Tessenow alkotását látják.

Az alsó Sajó-völgy halainak és rákjainak szerencséje, hogy nem arany-, hanem vasbánya szennyezi a forrásvidék vizeit. Cián helyett „csak” arzént sodor a víz, miközben a szlovák hatóságok úgy tesznek, mintha ipari katasztrófa esetén is járna a száznapos türelmi idő.

Magyar vállalkozó adományából magyar orvosnő építteti fel egy nyolcszázezres nigériai település első szerény kórházát. A gyermekhalandóság kétségbeejtő, a rizs és dízelolaj ára az egekben. Afréka a reménytelenségben az afrikai keresztények hitéből merít erőt, hogy segíteni tudjon.

Újból és újból sokkolják a világot az amerikai diákmészárlások sortüzei, s az nemkülönben, hogy a sajátos ideológiai és jogi, politikai és gazdasági érdekviszonyok közepette esély sem mutatkozik a minden külső szemlélő számára evidens megoldásra, a fegyvertartás ésszerű korlátozására.

Még háborútól és járványtól gyötört világunkban is feltűnést keltett Hongkong nyugalmazott bíborosának néhány óráig tartó őrizetbe vétele. Joseph Zen behódolás vagy vértanúság végleteiben gondolkodik, utóda ellenben a Vatikánnal egyetértve a párbeszéd útját keresi Kínával.

Hegyen lenni más a természet, a jó levegő, az egyedüllét egyszerű élvezeténél. Bizonyos magasság felett másik világba kerülünk. Mások az évszakok, idegenek a fények, a hangok, kiszámíthatatlan az időjárás. Az emberléptékű összezsugorodik. 

Marek Kuchciński, a szejm külügyi bizottságának elnöke válaszcikket írt Németh Zsoltnak.