Ki ne ismerné a XX. századi modern magyar festészet megkerülhetetlen alkotóját, Szőnyi Istvánt? Többségünk tud nagybányai tanulóéveiről, zebegényi korszakának tájképeiről, meghitt enteriőrjeiről. A Pesti Vigadóan Dankó Dalma és Bodnár Zita kurátorok nem kisebb feladatra vállalkoztak, mint hogy reprezentatív válogatással bemutassák ezt a gazdag festői pályát. Az ajtón túl – Szőnyi István rejtett világa bizonyára sok látogatót fog vonzani.

Hagyományosan egyetlen estén a sejtelmes fényben magasodó Romtemplom, valamint tizennyolc színházi, irodalmi és zenei programmal a Zichy-kastély udvara ad otthont a Zsámbéki Nyári Színház eseményeinek június végétől augusztus utolsó hetéig.

Ami Balassinál már lehetetlen, az egy kortársnál megvalósulhat. A magyarórák klasszikus, szállóigévé vált kérdésére sorozatunkban maga az alkotó felel. Persze csak azután, hogy az olvasó is gondolt valamit, ami semmivel sem kevésbé fontos...

Uram, felséges öccse öles léptekkel jő a folyosón – mondta a szolga, és mélyen meghajtotta a fejét, majd a falig hátrált a király ágyától.

Azt mondja a bácsi, meséljem el egy napomat… Hmm… Ad nekem a bácsi cukorkára valót? Ad? Ide a tenyerembe, akkor olyat mesélek, hogy a bácsinak leesik majd az álla. Igen, nyóc leszek valamikor ősszel, azt mondja a bátyus, de grammolom a sulit.

hatalmas, tiszta üveglap feküdt a földön. minden porszemet külön mutatott. felemeltem, bár a földön feküdt, olyan tiszta volt, mintha most pucolták volna meg ipari alpinisták. a svábok így hagyták örökül házaik földszintes hegyláncait.

Amikor Lux Perpétua a térképen elindult az A-val jelzett kolostorból a B-vel jelzett kolostor felé, éjszaka volt. Titokban ment, álruhában. Nem tudta senki, mi a célja ennek az utazásnak, még maga az utazó sem.

Tulajdonképpen egyedül ezt a Mackó nevű fickót nem értette Hires Berci az egész bagázsból. Mármint azt, hogy egyáltalán mit keresett ebben a szedett-vedett csapatban. Egy pap? Mármint volt pap, vagy csak majdnem pap, vagy csak prédikátor – szóval ilyesmi.

A Things to play with című kiállítás Bede Kincső és Jakub Janovsky duókiállítása, ahol a gyeremeki lét, a játék, a boldognak szánt percek vegyülnek a családi és történelmi traumák kollektív emlékképeivel. 

Június 8-án, hétfőn délután 6-kor kezdődik a „Ki gondoskodik arról, ami utánunk marad?” című pódiumbeszélgetésünk. A Munkácsy Mihály-díjas Bánki Ákos festőművész beszélget Molnár Andreával, Tölg-Molnár Zoltán festőművész özvegyével és Tóth Pál Sándor gyűjteménykezelővel, a Gallerytool alapítójával a műtárgyak utóéletéről.

A Magyar Nemzeti Galéria nagyszabású időszaki kiállítása a 19. századtól a kortárs művészetig tartó válogatással mutatja be, hogy Itália évszázadok óta a magyar utazók kedvelt célja, a művészeknek pedig örök motívuma és témája volt. 

Van valami különösen paradox abban, amikor a kortárs művészet a mozgást próbálja kiállítani. A múzeumi tér természete ugyanis alapvetően a megállítás logikájára épül: a befogadó megérkezik, szemlél, körbejár, olvas, majd továbbhalad. A dinamika itt többnyire metafora marad.

A művészettörténet-írás újhulláma különös, már-már Disney-rajzfilmfigurát, vagy Molière drámákból ismerős irodalmi alakot próbál ránk erőltetni: a „Kőgazdag Michelangelót”.

Ruszalka, Szaffi, Mimi, Judit, a Wagner-napokon Viráglány – Brassói-Jőrös Andrea élvezi a sokszínűséget. Azt meséli, hamar eldőlt a sorsa, hiszen előbb énekelt, mint megszólalt, a szláv zenéről, a dalok fontosságáról, vágyott szerepekről is beszélgettünk.

Mi a jobb döntés? A viszonylagos biztonság, de jövőképet nem adó langymeleg rossz, vagy a totális bizonytalanság, az ismeretlen? Erről szól a szezon eddigi legnagyobb hazai filmsikere, az Itt érzem magam otthon, amely a mozik után már a Netflixen is elérhető.

A Keller András vezette Concerto Budapest és Szabó Stein Imre a Bartók Ünnep – Bartók for Europe fesztiválon forgatott és az elmúlt év végén bemutatott Bartók-koncertfilmje kapta megnyerte el a New York Festivals TV & Film Awards bronz-díját, a Bronze Towert.

Váradi Judit zongoraművész, egyetemi tanár, kutató számára az előadóművészet, a pedagógia és a koncertközvetítés összetartozik. Azon dolgozik, hogy a zene ne csupán megszólaljon, hanem élménnyé, személyes tapasztalattá és közösségi találkozássá váljék.

Ritkaság, hogy egy játékfilm szinte egyszerre mutatkozzon be a hazai mozikban és streamingen is, az Egy dán építész Párizsban ilyen kivétel. 4:3-as képarányával a nyolcvanas éveket, történetének korát idézi, néhány monumentális felvétele nagyvászonért kiált.

Első, Magnifica Humanitas, azaz Csodálatos emberiség kezdetű enciklikáját május 15-én írta alá XIV. Leó pápa. A május 25-én bemutatott dokumentum tudatosan kapcsolódik XIII. Leó Rerum novarum kezdetű enciklikájához.

Istenkeresők vagyunk mindnyájan. Bennünk él a vágy a végtelenre, a feltétlen elfogadásra. Jézusban látható formában jelent meg közöttünk az embereket szerető Isten. A Szentháromságról beszélve az Ő belső életét próbáljuk kifejezni: a Teremtő, a Megváltó és a Megszentelő közösségét, egységét.

Tizenhétezer-kilencszáz kilométer. Nagyjából ennyi a távolság a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Csépa, Pintér Gábor érsek, apostoli nuncius szülőhelye és az új-zélandi Wellington, jelenlegi állomáshelye között.

Beszéljünk bármely nyelven, ugyanannak az Atyának vagyunk a gyermekei – a pünkösdi nyelvcsoda a testvériség el nem múló üzenetét jeleníti meg. Az egymás nyelvét addig nem beszélő zarándokok valamennyien megértik az eléjük álló apostolok üzenetét.

Hirtelen jött a megbízatás az Olajfák hegyén: tegyetek tanítványommá minden népet! Hirdessétek az Élet Igéjét: nincs üdvösség senki másban, csak az értünk emberré lett, kínhalált szenvedett és a halált legyőző Jézus Krisztusban. A feladat: igazságos és testvéries világ felépítése.

Van-e szabadulás nemzeti traumáink fogságából? Hogyan keletkeznek az emlékezetben azok a hasadások, amelyek egész közösségek múltképét alakítják át? Miért maradnak velünk évszázadok múltán is bizonyos történelmi veszteségek, miközben más események szinte nyomtalanul kihullanak a kollektív emlékezetből?

Ráirányította a figyelmet a mikromobilitás egyik legégetőbb problémájára egy Százhalombatta határában történt incidens. A mezei nyúllal ütköző rolleres esete pontos látlelet az e-rollerek sebezhetőségéről és a hazai közlekedési szabályozás hiányosságairól.

Magyar Péter varsói útja nem egyszerű diplomáciai gesztus volt, hanem talán egy új közép-európai korszak első jele.

A NER mindenekelőtt többségi uralom volt, amely lebontotta saját hatalmának korlátait. Végül paradox módon önmagát számolta föl.

Miután a NATO tagállamainak vezetői felültek egy szokásos trumpi blöffnek, s elfogadtak egy biztonsági szempontból szükségtelen, pénzügyi-gazdasági teljesítőképességük alapján teljesíthetetlen mértékű ugrást hadügyi költségvetésükben, kezdetét vette egy kreatív könyvelési mozgalom.

Tavaly, a politikus születésének százötvenedik évfordulójára jelent meg magyarul Gratz Gusztáv emlékiratainak első része, életrajzírója, Paál Vince fordításában a Luther Kiadónál. A második kötet várhatóan az idén jön ki.

Grősz József kalocsai érseket június 28-án hetvenöt éve koholt vádakkal tizenöt évre elítélték. 1956 májusában szabadult. Borotvaélen táncolva védte egyházát.

Átkelés közben – Brüsszel 1990–1994 címmel jelentette meg tavaly a Gondolat Kiadó Granasztói György frankofón történész naplóit a korszakról.

A tél elmúltával, a kikelet beköszöntével a langyos tavaszi napsütésben szívesen megyünk a szabadba sétálni, kirándulni, erdőt-mezőt járni. Néhol könnyű, sík terepen barangolunk, máshol azonban csaponyólag kell haladnunk.

Szólásainkban, közmondásainkban mára elhalványult jelentésű vagy egészen elfeledett szavak konzerválódtak. Akik még használják ezeket a szemléletes állandósult kifejezéseket, sok esetben ők sem ismerik a szavak eredeti jelentését.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora a Fülöp-szigeteken rendezett 10. Egyetemi Kutatói Konferencián a cebui San Carlos Egyetem több száz hallgatója előtt beszélt a magyar felsőoktatásról, valamint a kontinenseken átívelő együttműködésről a mezőgazdaság terén.

Két, megújult templomépület foglalja keretbe a röpke két évtizedet kapott építészeti romantikát a Mecsek fővárosában. Az apácák Miasszonyunk-zárdatemploma az 1850-es évek elején, a Kossuth téren magasodó zsinagóga az 1860-as évek végén épült.

Természetközeli otthont keresett kisfia számára a Nápoly belvárosában élő Marzia Caccioppoli, ám balszerencséjére, mit sem sejtve a gyermekére leselkedő veszélyről, Camorra illegális hulladéklerakatai egyikének közelébe költözött.

Szinte egész életét „vízközelben” töltötte. Gyermekkorában olyan tiszta volt a Szinva, hogy még fürdött benne, nyugdíjasként pedig a pisztrángokban gyönyörködött. A közbeeső évtizedekben azonban sok szennyvíz folyt le a patakon. Erről mesél a kilencvenkét esztendős Fázold Ádám, a Magyar Hidrológiai Társaság tiszteletbeli tagja.

Magyarországon nem vízhiány, hanem vízgazdálkodási válság van – állítja Kökény Attila. A regeneratív gazdálkodás hazai úttörője szerint az eke a víz legnagyobb ellensége, a „szent tehénként” tisztelt szántás pedig elűzi az esőt a Kárpát-medencéből.

Nacionalista paranoiában egymást próbálják túlszárnyalni a szlovákiai kormánykoalíció és az igazságszolgáltatás szereplői, s a versenybe immár beneveznek a szakhatóságok is…

Belarusz Legfelsőbb Bírósága április 9-én helyt adott annak a bírósági határozatnak, amely felszámolt három görögkatolikus egyházközséget Breszt környékén, de amelyet a hívek megfellebbeztek.

Akárcsak az egykori maharadzsák, Naréndra Módi szeret dicsekedni gepárdállományával. Igaz, őt a természetvédelem, a biodiverzitás fenntartása is hajtja.

Valósággal elbújik az utazó elől a XV. századi alapokon álló, szebb napokat látott uzoni Béldi-Mikes kastély, talán szégyelli számos átépítését. Bár még a kilencvenes évek elején, egy testvérvárosi kirándulás kapcsán megmutatták e sorok írójának az épületet, később erre járva alig találtam rá.

Monstre per indult, mint lapunk beszámolt róla, több nagy közösségimédia-szolgáltatóval szemben az USA-ban.