Kiállításokért nem sűrűn „mászom fel” a budai Várba. Csakis akkor sétálok vagy buszozom fel, ha valamin igazán megakad a szemem. Haász Katalinnak Táncsics Mihály utcai Neon Galériában látható tárlata, a Láncgörbe ilyen. Egymással összefűzött, görbített vonalakból állnak össze olyan láncolatokat, melyek lebilincselők, nem eresztik a nézőt.

Jézus bennünket is hív, mint a három kiválasztott tanítványt, akik számára a Tábor hegyén feltárul az Ő valóságának mélysége. Nem sokkal később, a Getszemáni-kertben mégis elalszanak, magára hagyva a halálfélelemmel küzdő Mestert. De ő mindenkinek kezet nyújt, hogy vele járjuk életünk útját.

Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter, Varga-Bajusz Veronika felsőoktatásért, szak- és felnőttképzésért, fiatalokért felelős államtitkárral és Závogyán Magdolna kultúráért felelős államtitkárral átadták az idei Babérkoszorú- és József Attila-díjakat.

Negyed évszázada írja a Hunyadi Jánosról szóló, hatalmas sikerű regényfolyamát, amelyből most nemzetközi forgalmazású televíziós sorozat is készült, tevékenysége azonban ennél szerteágazóbb. Bán Jánossal, írói nevén Bán Mórral beszélgettünk.

Belevilágítottak a szemembe. Mondjak el mindent, utasítottak. Mondjak el mindent, üvöltötték. Mégis, most mi van, kérdeztem én. Itt csak ők kérdezhetnek, visították ők. Akkor kaptam az első pofont.

Németh István Péter költő, irodalomtörténész legutóbbi esszékönyvét, a tíz esztendő írásaiból válogatott Tapolcai capricciót a számára máig az otthont jelentő szülővárosa kulturális kincsei, jeles személyei bemutatásának és a családi emlékállításnak szentelte. Erről beszélgettünk az alkotóval.

A legnagyobb magyar mesemondó, Jókai Mór kétszáz éve, 1825. február 18-án született. Az Országút és a Tinta Könyvkiadó közös rejtvénnyel kezdte megemlékezéssorozatát, melynek felhívását karácsonyi számunkban tettük közzé.

Talán nem túlzás elsőként a különös jelzővel illetni azt a látványt, amely a Négy-kor című kiállítás látogatóját fogadta a kaposvári Vaszary Képtár többszörösen tagolt, zegzugos kiállítóterében.

A magyar származású Ylla olyan korban szentelte művészetét az állatportréknak, amikor még senki sem gondolt arra, hogy állatfotózásra szakosodjon. Nemzetközileg elismert művészeti gyakorlata kreatív és rendhagyó módon újította meg az állatfényképezést: az állatokat természetes viselkedésük közben, a saját környezetükben örökítette meg, ezáltal új perspektívát teremtett az állatok vizuális ábrázolásában.

Az alkotótelepek országa vagyunk. Nagykanizsától, Zamárdin, Érden, Hajdúböszörményen, Hortobágyon, Derecskén át Vajáig találunk ilyen művészeti megnyilvánulásokat. Öt évvel ezelőtt, hagyományt teremtve első alkalommal rendezték a borsodi régióban, Cserépváralján a Kolosai Művésztelepet. A következő már Szögliget külterületén kapott otthont és azóta is ott működik.

Egyre ritkább a kortárs művészeti közegben a figurális, esztétikai értelemben vett szép minőség és a klasszikus festészeti módszerek alkalmazása. Korossy-Khayll Levente mégis ebben a hagyományos, klasszikus szemléletben alkot.

Ara Güler (1928–2018) Törökország kevés fotósainak egyike, aki nemzetközileg is ismertté vált. Barátságban állt Henri Cartier-Bressonnal, és bár kilépett a legendás fotósszövetkezetből, volt Magnum-tag is. Fotóriporteri munkája során szinte észrevétlenül merült el a hatalmas török város utcáinak szédítő kavalkádjában.

Szerelemben és háborúban minden megengedett – szól a mondás. És Antoine François Prévost regényének szerelmespárja, Manon Lescaut és des Grieux kiszolgáltatottságában mindenre kész: lopásra, prostitúcióra, csalásra, gyilkosságra… semmitől sem riadnak vissza.

Hetedik alkalommal rendezik meg Budapest, Debrecen, Tihany öt helyszínén Szabó Marcell zongoraművész vezetésével az Orosz Zenei Fesztivált, amely a Barátságok – Csajkovszkij, Rahmanyinov, Muszorgszkij, Medtner, Ravel, Debussy, Saint-Saëns címet kapta.

Akár egy középkori terepasztal, amikor a felhők mögül előbukkannak a Himalája lélegzetelállító hegygerincei között a gyéren lakott vidék kolostorai – idézi fel Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendező megérkezését repülőgépen az ázsiai Bhutánba.

Bár a magyar filmek iránti érdeklődést a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? lökte fel a magasságokba, néhány hónappal korábban a – most a Max kínálatában is megjelent – Fekete pont kiemelkedő nézőszáma már jelezte: valami megváltozott.

A lélek, s mindaz, amibe beleszületünk, az életérzés és az épp megélt pillanat adja az oláh cigány dalok ízét – véli Lakatos Mónika. Az énekesnővel hagyományokról, a klasszikus zenével való találkozásról s a kultúra továbbadásáról is beszélgettünk.

Bár a templom a „természetes közege”, a sokat utazó Szemerei János evangélikus elnök-püspökkel, a Nyugati Evangélikus Egyházkerület lelkészi vezetőjével székhelye, Győr és a főváros között közlekedő vonaton beszélgettünk.

Porból lettél, és visszatérsz a porba – a hamvazkodás jele intés arra, hogy nem vagyunk urai e világnak. A megújulás, megtisztulás, megtérés szent időszaka vár ránk. Fölösleges megkötöttségeinktől szabaddá válva a Lélek örömével várhatjuk a szent húsvétot.

Somorjai Ádám bencés szerzetes, jeles történész legújabb, a Napkút Kiadónál megjelent Állítható, vitatható, vitatandó című könyvében úti élményeinek is szentel egy fejezetet. Ebben a beszélgetésben az utazó történész-szerzetessel ismerkedhetünk meg.

Napjaink erkölcsi relativizmusa felszámolta a közös értékeket. Önzésből nem születik közösség, így sok magába záruló ember elviselhetetlennek érezve önként dobja el az életet magától. Ideje az igazi megtérésnek: a hazugságtól, gyűlölködéstől elfordulva, a szíveket vizsgáló Úrhoz odafordulva.

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek lett a kommunizmus évtizedeinek üldözése közepette és ellenére hűségesnek megmaradt papok, szerzetesek életáldozatának elismerését és megismertetését célzó, Gyurkovics Tibor és Horváth Béla által alapított Parma Fidei – Hit Pajzsa-díj idei kitüntetettje.

Legújabb számunkban a kárpátaljai ferences misszióról, a BRISC-csoportban szövetkező feltörekvő országok céljairól, a potsdami helyőrségi templom újjáépítéséről és Incze Mózes festészetéről olvashatnak, Pitti Katalin énekessel, Ronga Eszter festőművésszel, Bán Mór íróval és Fertő Imre agrárközgazdásszal beszélgetünk.

Ötven éve halt meg Németh László, a huszadik századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legkiemelkedőbb, egyben legellentmondásosabb alakja. Az általa alkotott nemzetragasztó metafora a magyar irodalom (és kultúra) évszázadokon át ható erejére és szerepére utal, de ezt az ő személyére és életművére is joggal vonatkoztathatjuk.

A február 23-i német szövetségi választás után nagy valószínűséggel CDU–SPD koalíció alakul Friedrich Merz (CDU) vezetésével. Napjaink bizonytalan világában mit várhat tőle Európa és Magyarország?

Nyolcvan éve, 1945. február 4–11. között zajlott a krími nyaralótelepen a szövetséges hatalmak, a győztesek csúcstalálkozója, ahol a háború végéről és az új világrendről rendelkeztek. Ám a lényeg aligha ott dőlt el.

Legújabb számunkban Kárpáti Tamás festőművész kiállításáról, Donald Trump elnökségének első heteiről és Budapest ostromáról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Mészáros Flóra művészettörténésszel és Hollerung Gábor karmesterrel beszélgetünk, Németh Lászlóra és Csoóri Sándorra emlékezünk.

Bizonyos szakmai szavak, kifejezések szinte kötelező jelleggel fordulnak elő a baleseti tudósításokban. Úgy érzik az újságírók (újabban sajtómunkásoknak, még inkább tartalomgyártóknak is nevezik őket), hogy ettől hitelesebb, életszerűbb lesz a tudósításuk.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Zsoldos János, a sokoldalú pápai orvos és nyelvművelő, aki 1830-ban lett a pesti egyetem tagja, 1815-ben, az anyák megmentőjének születésekor már második kiadásban adta közre Diaetetika című korszakos művét, amelyben a seb-orvos és az orvosi eszközök fertőtlenítését szorgalmazta.

Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.

Tavaly háromszáz éve, hogy Immanuel Kant, sokak szerint minden idők egyik legjelesebb filozófusa megszületett. Az észt és a tapasztalatot középpontba állító gondolatrendszere előtt tiszteleg a szerző.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé. 

Nem lebontani, inkább belakni a hajdani ipartelepeket, gyárakat, szerelőcsarnokokat. Megőrizni az építészeti emlékeket akkor is, ha nem vagy csak részben műemléki értékek, ám korukról, városuk fejlődéséről, társadalmi, gazdasági vonatkozásairól mesélnek.

Miközben nincs olyan hét, hogy országszerte ne válna buldózer áldozatává korábban műemlékileg védett vagy a védettség előszobájában várakozó, netán „csak” történeti értékében fontos épület, vigasztaló, hogy megmenekülni látszik a budapesti Király utca három háza.

Ha az emberiség kultúrájának megbecsülése felől tekintünk a világra, vélhetjük, felkészületlenül ért bennünket az idő felgyorsulása. Minden változik és megváltozik. Ma egy pontatlan, de gyors reakció jobb, mint a késlekedő, ám alapos, megfontolt válasz.

Kovács János városjáró szokása szerint fölkerekedett: Český Krumlovra esett véletlenszerű választása. Budapesttől autóval öt óra. A szállás a városka melletti dombon, modern sorházban volt. Innen kellett leereszkedni a Moldva-parti Óvárosba.

Az ország, ahol a demokrácia csillogása lassacskán bizony fakul. Az Economist friss demokráciaindexe szerint Románia immár nem hiányos demokrácia, hanem hibrid rezsim, valahol félúton a jogállamiság és az autoritarizmus között.

Kemény szóváltásba keveredett az országára a Közel-Kelet egyetlen demokráciájaként tekintő Izrael miniszterelnöke, Benjamin Netanjahu és a legdemokratikusabb iszlám ország címére pályázó Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdoğan.

Valahol Európa közepén most éppen papíron mondják ki, hogy nem létezünk. Persze, nem így, nem ilyen nyersen – hanem a politikai retorika bársonyos burka mögé rejtve.

Izland (Ísland), a tűz és a jég országa tavaly ünnepelte függetlenségének nyolcvanadik évfordulóját, hiszen 1944 nyarán szinte az ország teljes lakossága kívánta a Dán Királyságtól való elszakadást. A világ egyik legfélreesőbb, ám legfejlettebb szigetországáról a vikingek hazájában élt és tanult Gyönki Viktóriával beszélgettem.

Donald Trump elnök megbízta az Elon Musk vezette Kormányzati Hatékonysági Minisztériumot, hogy vizsgálja felül a kormányhivatalok pénzkifizetéseit. A legjelentősebb ezek közül a Védelmi Minisztérium átvilágítása.