Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében került sor június 19-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjainak átadására.

Kecskemét ötvenhárom esztendeje a rajzfilmgyártás otthona. Mikulás Ferenccel, Kecskemétfilm Kft. alapító igazgatójával rajzfilmsorozatokról, a Magyar népmesék folytatásáról, a Mesék Mátyás királyról című szériáról és a Vízipókról is beszélgettünk.

Az álmokról készült legjobb képek jóval idősebbek lehetnek, mint a szürrealizmus, és szinte sohasem „álomszépek”, rendszerint nyomasztó rémálmok, túlfűtött szexuális tartalommal.   

A Piaci viszonyok fiatal főhőse ki szeretne törni abból a világból, amelyet a szerző, Kötter Tamás szavai szerint a globális értelmező hatalom erőltet rá. A József Attila-díjas író új kötetének is a posztmodern ember válsága a témája.

Klári hívott, hogy még egy utolsó borotválást akar a Géza. – Nem lesz több – suttogta. Egy órával később beléptem a barokk múzeumra emlékeztető lakásba, és az égig érő dolgozószobát uraló rusztikus heverőn fekvő alakra néztem. 

Soha életemben nem akartam bokszolni. Az iskolában a kézilabda meg a magasugrás ment jól, a tornatanár, a kövér Lovik – Döbröginek hívtuk – rendszerint beválogatott, egy-egy jól sikerült passz vagy pláne gól után reszelős, el-elakadó hangján enyhén dadogva beordítortta, „h-h-ha tu-tudatosan csi-csináltad, akkor na-na-nagyon sz-sz-szép volt!”.

A nándorfehérvári bajnok még a könyvhetet is letarolta, s bár az esemény elég csekély érdeklődéssel indult, csak megjött a „magányos tömeg”. De ki nyújtogatta a kezét szó szerint a sorok között?

Marginális élethelyzetek, sorsok, a hétköznapok nyugtalanító gondjai elevenednek meg szonettekbe formált rövid történet-töredékek révén Farkas Gábor legutóbbi, A tenger végén a szél visszafordul c. verseskötetében. A keletkezésről, ihletről és az alkotói szándékról kérdeztük az MMA-ösztöndíjas költőt.

Az egyre tikkasztóbbá váló hőség sem tántoríthatott el, hogy felkeressem Király Gábor kiállítását a Hungarian Art & Business (HAB) újonnan nyílt kiállítóterében. A HAB Kabin modern, letisztult tere egy hajó kabinját juttattja az eszembe. Ágyak, tárolók ugyan nincsenek, vannak viszont a kabinokra jellemző kerek (ám nagy) üvegablakok, amelyek egyikéből göcsörtös törzsű fára lát ki az ember.

A Horvát Köztársaság Magyarországi Nagykövetsége által szervezett Horvát Államiság Napja ünnepségéhez kapcsolódva déli szomszédunk képzőművészeti és dizájn alkotásokkal várja a látogatókat az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) Művészeti Központ legújabb időszaki kiállításán.

Egyedülálló módon mutatkozik be Krasznahorkai László a szentendrei MűvészetMalomban. A Minduntalan című kiállítás életművének kulcsmotívumai köré szerveződik: következetesen épülő prózájának összetettségét, motivikus kapcsolódásait, az emberi lét alapjait érintő kérdésfeltevéseit teszi átélhetővé.

„Semmi sem állandó, nem tökéletes, nem független. Nemcsak állandótlan minden, hanem minden valamitől függ. Közvetve minden dolog áthatja egymást a hétköznapi életünkben.” (Dobosy Antal)

Legújabb munkáiban a valóságot transzponálja át festménnyé, s a kompozíción a szín-gesztus-struktúra kölcsönhatásán van a hangsúly. A Three moths in the vineyard (Három molylepke a szőlőben) festménye is organikus absztrakt mű, de már intenzíven megjelenik benne a narrativitás iránti igény.

Temple Réka a producere, Máli Csaba és Pálfi Zsolt a rendezője a Csongor és Tünde rajzfilmváltozatának, amely Dargay Attila filmterve alapján született. Az animációs film létrejöttéről, Dargay Attila szellemi örökségének tovább éléséről beszélgettünk.

Vannak filmek, amelyeknek olyan tökéletes az alapötletük, hogy valójában nem lenne más dolguk, csak felnőni az indító gondolathoz. Igaz lehetne ez az idős színészek otthonában játszódó, Agatha Christie inspirálta Ma este gyilkolunk című krimire is?

Rahmanyinov, Borogyin, Glinka, Rimszkij-Korszakov ritkán hallható kompozíciói hangzanak fel a Dohnányi Zenei Központ Sapszon-termében június 18-án, szerdán este. Az Orosz dalesten Wiedemann Bernadett és Fokanov Anatolij énekel Virág Emese zongorakíséretével.

„Darvas Ivánról szeretnék írni. Bocsássák meg, ha közben rólam is szó esik, de ki- és visszakapcsolódó mágnesként pályánk újra és újra találkozott” – Várkonyi Zoltán sorai 1978-ból, akkortájt nála jobban kevesen ismerték Darvas igazi arcát, színészetét.

Időtlen hang és jelenség – így jellemezhető Sir Tom Jones walesi énekes, aki a napokban töltötte be nyolcvanötödik életévét, és június 28-án ismét Budapesten koncertezik. Az elmúlt tizenhat évben tizenegy alkalommal hallhattam élőben.

Az a rohadt Nyugat – hallom a gúnyos megjegyzést, alig leplezetten állítva, hogy a Nyugat persze nem, de mi, magyarok, annál inkább rohadunk. Én azonban, itt, Ausztriában is büszke magyarként autózom a valóban kiváló utakon, sétálok a már-már vitrinbe illő, de legalábbis tüchtig házak között, hazai cipőtalpammal koptatom a kisváros kiváló kőburkolatú járdáját.

Építészetet tanít, veszélyeztetett fiatalok intézetében hitoktató, egyetemének nemzetközi kapcsolatait építi hazájától sok ezer kilométerre Lányi Béla misszionárius szerzetes.

Minden közösség ősforrása a teremtő, megváltó és megszentelő Isten, aki a káoszból rendet teremt az univerzumban. Az értelemmel és szabad akarattal megajándékozott embernek azt a feladatot adja, hogy művelője, gazdája legyen célszerűen elrendezett világunknak.

Nagy népsokaság özönlötte el Jeruzsálemet, amikor beteljesült Jézus ígérete: nem hagylak árván titeket. Elküldte a Vigasztalót az utolsó vacsora termében újra összegyűlt apostoloknak. S ők bátran kezdték hirdetni a soknyelvű tömegnek az örömhírt, amelyet mindenki megértett a saját nyelvén.

Papi szolgálatának ötvenéves jubileumán ad hálát pünkösdhétfőn a szegedi teológiaprofesszor, lapunk rendszeres szerzője. Az eltelt fél évszázadra visszatekintve tanítványaira, professzorkollégáira emlékezik, s felidézi az egyházat megújító pápák személyiségét is.

Legújabb számunkban a politikus Jókairól, az ENSZ béketeremtő szerepéről, az ICOMOS-díjazottakról és az ökológiai adósságról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Okrutay Miklós építésszel, Szabó Lobot Balázs festőművésszel, Láng Dorottya énekessel és Jeffrey Dirk Wilson filozófussal beszélgetünk, Nagy László költőre emlékezünk.

Többen az amerikai demokrácia válságjeleit vélték felfedezni abban, hogy a közvélemény nyilvánvaló akarata ellenére két öregember indult tavaly az elnöki székért.

Tanár úr – így szólították a száz éve született Nemeskürty István Széchenyi- és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt, egyetemi tanárt, dandártábornokot. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy személyében igazi polihisztort tisztelhetünk.

Legújabb számunkban hazánk első világháborút követő román megszállásáról, Bardon Alfréd festőművész-műépítész életpályájáról, Struguraș-Fazakas Krisztina festészetéről és Dargay Attila szellemi örökségéről olvashatnak, Héja Domonkossal beszélgetünk, Apáczai Csere Jánosra, Darvas Ivánra és Borbás Mária műfordítóra emlékezünk.

Vasárnap kora délután egy eszelős hetvenéves férfi kőműveskalapáccsal rátámadott és életveszélyesen megsebesítette a nyolcvannégy éves Jeszenszky Géza korábbi külügyminisztert, lapunk rendszeres szerzőjét lakása bejárata előtt.

Magyar és amerikai kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

Marilynne Robinson, a hazánkban is ismert, hívő keresztény amerikai írónő egy helyütt a „szászként kerültem bazilikába” ellentmondásos fordulatával él. Az irodalomtörténész sokat tűnődött ennek jelentésén. Végül megkérdezte a ChatGPT-t, mit is gondol.

A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Fölháborodott bejegyzést olvasok a közösségi médiában: valaki kosicézett. Az eredeti mondat – nem is akárhol – így hangzott: „Kosicén is tüntettek a budapesti Pride miatt”.

Hatalmas lelki nyomás nehezedik az agy- és idegsebészekre. Sikerek mellett kudarcokkal is szembesülnek, utóbbiak hagynak mélyebb nyomot bennük. Így van ezzel a világhírű, magyar származású professzor, Peter Vajkoczy is, aki exkluzív interjút adott az Országútnak.

Kéz a kézben jár Pécs kétezer éves története és építészete. Mindkettő éppen olyan sajátos, mint a város maga. A sok-sok változás, rombolás és építkezés ellenére csodával határos, hogy majd minden korszakból valami napjainkig fennmaradt.

Ami elromlott, azt vagy megjavítjuk, vagy eldobjuk. Átvitt értelemben ez emberi kapcsolatainkra és a társadalmi berendezkedésekre is érvényes. Érdi Péter és Szvetelszky Zsuzsanna Repair című könyvében a javítás mellett teszi le a voksot, összekötve a társadalmat, a környezetet és az emberi kapcsolatokat.

Kevés híja volt, hogy a háborítatlan füves puszták összezsugorodása miatt a háziasítatlan vadló végleg eltűnjön a föld színéről. Számos ország természetvédelmi szakembereinek közös munkája eredményeképpen azonban ma már százával legelnek néhány nemzeti parkban.

Hét évtizede gyönyörködteti és tanítja természetfilmjeivel Sir David Attenborough a világot, korábbi dokumentumfilmjei azonban kritikusai szerint idilli, érintetlen természetképet mutattak be, kerülve az ökológiai hanyatlás nehéz igazságait. Kilencvenkét évesen azonban gyökeresen megváltoztatta hozzáállását.

Sopronbánfalva XVII. századi kezdetekre visszatekintő ipari műemléke, a mára hitelesen helyreállított hajdani malomház és molnárlakás, a Kárpáti Malom ad otthont az MMA-akadémikus Balla András kert- és tájépítész, fotóművész Kert című kiállításának.

Százötvenmilliárd dolláros vagy még drágább blöff, avagy minden idők leggyilkosabb fegyverkezési versenye a láthatáron? – találgatnak a szakértők is Donald Trump új rakétavédelmi programjáról hallva.

A hinduk legfontosabb búcsúja a kumbh méla, az idén, száznegyvennégy év után azonban mahá (’nagy’) kumbh mélát tartottak, hatszázhatvanmillió zarándok részvételével.

A moldvai csángómagyarok anyanyelvhasználata és nyelvi identitása különösen sérülékeny, a nyelvi örökség sok esetben már csak emlékekben él. Halász Péter tanulmánya a moldvai magyar nyelvhasználat történeti és jelenkori állapotát tekinti át, érzékeltetve annak törékenységét és megőrzésének kihívásait.

Alig több mint másfél év alatt a lengyel választók négy választáson döntöttek hazájuk sorsáról. A kiélezett versenyben a hétvégén tartották a köztársaságielnök-választás második fordulóját.

Idestova harmincöt évvel a berlini fal leomlása után a német újraegyesítés nagy sikertörténetnek számít, a valóság azonban ennél összetettebb.