A Bartók Tavaszon az erdélyi folklór színes tájegységét, a Mezőséget idézi tánccal, zenével, irodalommal Horváth Csaba Mezőség–Mikrokozmosza a Müpában. A rendező szerint a darab alapját nyújtó Sütő András-mű társadalmi konfliktusai nagyon is jelenvalók.

Aimee McCrory díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. Őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, s finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját.

Az Izmos nyelvű költők csoportból Tibély Orsolya neoavantgárd alapokon nyugvó (pontosabban korántsem nyugvó, nagyon is egzaltált alkotói világmegélésről tanúskodó) verseit olvashatják.

A szerző az Izmos nyelvű költők csoport tagja. Itt közölt verseiben első sorba kerül a látvány, az érzékelés és – a felfogás esetlegessége és különbözősége, ami a költeményeket feszültté, mintegy kényelmetlen tényekké teszi.

Kisebb sereg gyűlt egybe Budán, a Böszörményi úton május 5-én, hogy táblát avatva megemlékezzék az elmúlt hat évtized egyik kiemelkedő műfordítójáról és szerkesztőjéről, több száz fordítás gondozójáról, Borbás Máriáról.

Négy kortárs költő, négy verseskötet, egy gitár, millió gondolat, korlátok nélkül. Kötetlen, interaktív zenés irodalmi esteket tartanak, ahol nyugodtan meg lehet kérdezni, hogy „mire gondolt a költő”. 

Ezúttal Pápán jártam a kétszáz éve született Jókai nyomában. Az író életének fontos állomása ez, az 1841/42-es tanévben a református iskola diákjaként legendás pedagógus szárnyai alá került, akiről Jókai iskolatársa, Petőfi is csak méltató szavakat ír…

Odilon Redon a francia szimbolista festészet egyik legkülönlegesebb alakja. Életművében visszatérően jelenik meg a spiritualitás, az álomszerűség és a transzcendencia témája, maga Buddha is. Ám képei nem a történelmi Buddha alakját ábrázolják hűen, sem az ázsiai ikonográfiát nem követik pontosan. Számára Buddha az emberi lélek spirituális kibontakozásának és a tudat ébredésének képi megtestesítőjeként jelenik meg.

Várady Róbert Várfok Galériában rendezett kiállítása összegző áttekintést nyújt a művész munkásságáról a kilencvenes évek közepétől készített alkotásaitól a legfrissebb művekig. Az intellektuális alkotót filozófiai és irodalmi textusok inspirálják, amelyekből kiindulva vásznain létkérdéseket feszeget. A széles paletta jól reprezentálja festészetének állandóságait és változásait.

Eleanor Macnair művészetének középpontjában a fényképek újraértelmezése áll, ám egy meglepő csavarral: ikonikus fotókat rekonstruál Play-Doh gyurmával. Munkái egyszerre reflektálnak a vizuális kultúra ikonográfiájára és a hétköznapi anyagok erejére, miközben megkérdőjelezik a fotográfia autentikusságát.

Az Országút Galériában, az Eötvös10 emeletén kiállított sorozat képei egyedi módon foglalkoznak a holdra szállással, a Marson feltételezhető élet kérdésével, az űrkutatás és az űrutazás témájával. A vásznakon tudományos-fantasztikus, időnként meghökkentő, mégis gyakran ismerős képek újszerűen elevenednek meg.

Szinte egyidejű, XIX. század végi létrejöttük óta Amerika és a személyautó elválaszthatatlanul összefügg. A gyors innováció korszakában született autó forradalmasította a mozgást, új szabadságot és sebességet biztosítva, míg a fényképezés dinamikus médiumként jelent meg a haladás és az átalakulás megörökítésére.

Számtalan Faust-feldolgozás született az elmúlt évszázadokban az irodalmi alkotásoktól a filmekig, hiszen a forrásként szolgáló mű olyan alapvető kérdéseket boncolgat, mint a jó és a rossz állandó harca vagy éppen a boldogság és tudás hajszolása.

Magyar, lengyel és olasz művészek május 4. és június 29. között hat alkalommal koncerteznek a Budapesti Nemzetközi Orgonafesztivál keretében a Belvárosi Főplébánia-templomban, amely a legenda szerint Liszt Ferenc kedvenc budapesti temploma volt.

Hogyan élte meg a pandémiát és a lockdownt – filmes körökben tabutéma. Mégis erről szól a részben magyar származású Olivier Assayas francia filmrendező eddigi legintimebb filmje, a Felfüggesztett idő.  A rendezővel Berlinben beszélgettünk.

Az első, játékfilmes elemeket is fölvonultató magyar filmet, A tánczot 1901. április 30. mutatta be a budapesti Uránia. Erre is emlékezik 2018 óta a Magyar Film Napja, amikor a hazai filmtörténet jeles alkotásait vetítik a mozik és a televíziós csatornák., Blaha Lujza

A spanyol Paula Ortiz nem először rendezett kosztümös filmet: az Avilai Szent Teréz megkísértése című „vallási thrillerdráma” kirakósdarabként illeszkedik a szépen formálódó életmű alapvetően irodalmi adaptációk alapján született munkái közé.

Kegyelmi napokat éltünk át húsvétvasárnaptól az új pápa megválasztásáig eltelt majd húsz napban. Az egész világ Rómára figyelt. Ismét megmutatkozott, hogy a katolikus egyház és a pápaság az emberiségnek egyedülálló világítótornya. Olyan morális tájékozódási pont, amelyre oda kell figyelni.

Jézus az emberek közé küldi tanítványait, hogy Isten országának hirdetői legyenek. A lelkek pásztorainak feladata a szolgálat, a testvériség és a szolidaritás jézusi üzenetének hiteles képviselete. Emberi gyengeségeik ellenére eszközei lehetnek Istennek, aki bátorítja, megerősíti őket.

Jobbnál jobb pápákat kapott az 1,4 milliárd katolikus hívő az elmúlt fél évszázadban, akik nem feledkeztek meg rólunk, közép-kelet-európaiakról sem. II. János Pál egyenesen közülünk érkezett Róma püspöki székébe, a megújulás reményét és esélyét adva térségünk egyházainak.

Mindszenty József ötven évvel ezelőtt, május 6-án hunyt el Bécsben. Életéről beszélgettünk Kovács Gergellyel, Mindszenty bíboros szenttéavatási eljárásának magyarországi ügyvivőjével.

Büszke „az egyház legidősebb lánya” (fille aînée de l’Eglise) hagyományos címére a francia egyház, noha manapság ezzel a szép mondással gúnyolják is olykor, mondván, a leány meddővé vált, s kihalófélben a galloknál a Krisztus-hit.

Legújabb számunkban Mindszenty József, Granasztói György és Anton Prinner életművéről, a román értelmiség útkereséséről, az NDK-nosztalgiáról, a svábhegyi Jókai-kertről olvashatnak, Almássy Kornéllal, az Építészeti Múzeum igazgatójával, Cseh Lili szobrászművésszel, Tímár Böske és Sándor táncművészekkel beszélgetünk.

Megállítható-e a vidék elnéptelenedése? A biotermesztés megmentheti-e a falvakat? Miért nem hatékonyak az agrárkörnyezet-gazdálkodási programok? Egyebek között ezekről a kérdésekről beszélgettem Fertő Imrével, a Budapesti Corvinus Egyetem professzorával, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont főigazgatójával.

Tavaly tizenegyezer-háromszáz dollármilliomos hagyta el Londont – csak Moszkva előzi meg e téren –, és ezzel ki is került az öt leggazdagabb város köréből.

Történetírás, emlékirat, krónika, írói napló és dokumentum műfajaiból szövődik egybe a Világszínpadon, Kodolányi Gyula alapkönyve, amely megóvni hivatott a feledéstől és torzításoktól Antall József életművét, Magyarország visszavezetését ezeréves otthonába.

Harmincnégy „Év Bortermelője” és tizennyolc „Év Pincészete” együtt ünnepli rajongóival teljesítményeit május 18-án a Kimpton BEM Budapest Hotelben. Interjúnk a szervező Nyikos Istvánnal, a Bacchus Art Stúdió ügyvezetőjével.

A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírni korunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.

Néhány éve még elveszett műként emlegette Palkovics Tibor hagyatékkezelő Hamvas Béla SETH. Kereszténység és hagyomány című írását. Az egykori Hamvas-tanítvány, Molnár Sándor hagyatékából került elő a mű, ami most az eredeti gépirathoz hű formájában kerül az olvasók elé.

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

Amikor valaki egy életen át az irodalom eszményi világába burkolózott, és hirtelenében avatott orvosok gondoskodásának köszönhetően újból írhat.

Természetvédők meggyőzően bizonyítják az azonnali, ám csak rövid távú eredményeket hozó hagyományos szúnyogirtás súlyos természeti kárait. Az új biológiai szerek kijuttatása ugyanakkor körülményes. Magyar kutatók ezen a téren értek el komoly előrelépést.

Könnyen átjutok a pozsonyi kikötő ellenőrző kapuján, a portásfülkét évek óta nem használják. Csak a terelőkorlátok emlékeztetnek az egykori munkásbejáróra. Az épületek mellett parkoló autók – tulajdonosaik mágneskártyával lépnek be – mutatják a jelent.

Kőszeg óvárosában, a középkori szerkezetét máig őrző Jurisics téren, ahol minden háznak önálló históriája van, egymás tőszomszédságában magasodik a XVII. században emelt Szent Imre és a középkori, Szent Jakab tiszteletére szentelt templom.

Mit jelenthet a lakóknak a zöldellő udvar? Miként teremthető összhang a történelmi épületek és a modern zöldítési megoldások között? Milyen szerepet játszhatnak a tetőkertek, belső udvarok, zöldfalak, közösségi kertek a városi biodiverzitás növelésében?

Két egymásra tekintő, egymásra felelő, monumentális palota a Szabadság téren. Alpár Ignác szinte azonos időben épült, tekintélyt parancsoló alkotásai. A hajdani Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank épülete. Egyikük megújulásra vár, a másik épp túl van rajta.

Megszólaltatta az Európai Unió döntéshozóinak vészcsengőjét az amerikai kereskedelmi háború, s most lázas sietséggel próbálják kiépíteni, illetve fejleszteni a gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat a harmadik világ eddig elhanyagolt térségeivel.

Miközben a polgárok több mint egyharmada rendszerellenes pártokra szavazott, két középpárttá zsugorodott, elöregedő választóközönségű egykori nagy néppárt törékeny, szerény többséggel rendelkező koalíciója igyekezne kivezetni Németországot napjaink gazdasági, szociális, biztonsági és bizalmi válságából.

Kőröspatak katolikus templomának története többször is találkozik a Kálnoky család históriájával. Volt olyan időszak is, amikor a grófi kastély kápolnájába jártak misét hallgatni a katolikusnak megmaradt kőröspatakiak.

A kereszténység legfőbb ünnepének, a húsvétnak a keleti és a nyugati időszámítása az idén egybeesik: az oroszok virágvasárnap az észak-ukrajnai Szumi városának központját lőtték. A két rakéta 10:15-kor csapódott be.

Egész falvak állatállományát ölik le a Csallóközben (s a Duna innenső oldalán is néhány községben), tekintet nélkül arra, hogy fertőzöttek-e vagy sem, hogy megállítsák a száj- és körömfájásjárvány terjedését.