A fiatalok — akikről beszélünk, de ritkán hallgatjuk meg őket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány oktatóanyaga szerint a médiatudatosság ma már „alapvető készség.” De valóban az — vagy inkább egy remény?

Megelégelte a romániai magyar egyházak kárára folyó jogi csűrést-csavarást Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, és isteni s egyházi törvényekre hivatkozva megtagadta kolostorának az önkormányzat számára történő átadását elrendelő – nem jogerős! – bírósági ítélet végrehajtását.

Életének kilencvenhetedik évében elhunyt Ritoók Zsigmond. Ókortudós volt, tanár és példakép. Mindhárom minőségében olyan fontos, hogy egy egész ország ismerte – még olyanok is, akik nem olvasták, akiket nem tanított, és sohasem találkoztak vele.

Kisgyermekként került az USA-ba, de anyanyelvét nem felejtette el, és arra törekszik, hogy gyermekei is beszéljék. Így kezdett el magyar költőket fordítani. Joe Váradi nemrégiben egy rendhagyó irodalomóra keretében nagyapja szülőfalujába, Abasárra látogatott.

Szerzőink kitüntetése nem csupán két életmű megkoronázása, hanem a kortárs magyar líra két gyökeresen eltérő, mégis tulajdonképpen egymást kiegészítő karakterének elismerése. Tóth Erzsébet halk szavú, mélyfúrású befelé figyelése és Lackfi János robbanékony, a nyelvet minden regiszterében próbára tevő vitalitása egyszerre kapott helyet a nemzeti panteonban.

József Attila-díjjal tüntették ki lapunk szerkesztőbizottságának tagját, Orosz Istvánt. Többterű művészete kapcsán óhatatlanul el kell gondolkodni a megismerés különböző formáinak közös gyökerein. Ritka pillanat a kortárs kultúrában, amikor egy alkotó ilyen természetes módon, azonos mélységgel és érvénnyel van jelen két, a felszínen talán különbözőnek ható, ám a mélyben szorosan egybefonódó univerzumban.

Iancu Laura költő, író a Magyarország Babérkoszorúja-díjat vehette át, míg Borbély László író, Domonkos László író, közíró, valamint Orosz István grafikusművész, író – aki egyben lapunk szerkesztőbizottságának is tagja – József Attila-díjban részesült.

Amikor egy festő képei oly mélyen beépülnek közös vizuális emlékezetünkbe, hogy szinte észrevétlenné válnak, különleges alkalomra van szükség ahhoz, hogy ismét felfedezzük őket.

A mohácsi születésű, Budapesten élő grafikus-képzőművész annak a fiatal művészgenerációnak tagja, akik különféle grafikai eljárásokat alkalmazva keresik egyéni hangjukat, az identitás, emlékezet témáira és társadalmi kérdésekre reflektálnak, s akik számára az elmélkedés, a narratíva és az anyagkísérlet egyensúlya legalább olyan fontos, mint maga a végső vizuális eredmény.

Rózsaszínes, hússzínű kerámiák organikus jelenléttel lépnek a térbe. A tizenkét, falra helyezett mázas plasztika és a két installáció egymással szoros dialógusban működik, nem ábrázolnak konkrét testet, mégis a test tapasztalatát közvetítik.

„Mi történik, ha a szobrászati gondolkodás kilép az anyag statikusságából, és a fény, illetve a hang hullámhosszán válik folyékonnyá?” – teszi fel a kérdést Tánczos Korinna kurátor a DAY / by / DAY kiállításának ismertetőjében. A Hegyi Dóri–Körei Sándor-tárlat nemcsak a helyszín – a kávéház – funkciójából adódóan különleges, hanem az alkotók együttműködéséből létrejött projekt sem éppen szokványos.

Picture Theory című, 1994-ben megjelent kötetének egyik tanulmányában W. J. T. Mitchell amerikai művészettörténész a nyelvészetből ismert „metanyelv” analógiájára vezeti be a „metakép” fogalmát. A kifejezés olyan képeket jelöl, amelyek egyszerűen összefoglalva önmagukra, illetve tágabb értelemben a képek természetére reflektálnak.

A zene teljessége érdekli, karmester, aki a jazz-zongora szakot is elvégezte. Vida Bernadett céltudatosan, határozottan halad az útján, amelynek fontos állomása volt a IV. Doráti Antal Karmesterverseny, ahol az elődöntőig, a legjobb hat közé jutott.

Olivia Dean brit énekesnő új albuma, a The Art of Loving – világhírű filozófiai műből merítve inspirációt – a szerelem pszichológiáját járja körül. Pop, soul és R&B találkozik az egyszerre intim, ugyanakkor tudatos és felszabadult hanggal.

Felejthetetlen pillanatok és felemelő találkozások: nem kevesebbet ígér az április 1. és 12. között zajló Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek műfaji határokat feszegető kulturális forgataga.

Humor, érzékiség és egymásra utaltság fogalmazódik meg a Magyar Nemzeti Balett modern estjén, amelyen Jiří Kylián, Hans van Manen és Lukács András népszerű modern koreográfiái élő zenekari kísérettel térnek vissza az Operaház színpadára márciusban.

Ha így folytatjuk, még elérhetünk oda, ahová a cseh filmesek már eljutottak, hogy a hazai alkotások sokszor több pénzt hoznak a konyhára, mint az amerikai szuperprodukciók. A Szenvedélyes nők, Herendi Gábor mozija újabb fontos lépés ebbe az irányba.

A puritánokról még a tájékozottabbaknak sem a szent szerelem eksztázisa és a meditatív lelkiség jut az eszébe. A hitviták heve máig torzítja látásunkat, de ha magukat a szerzőket olvassuk, meglepetésben lehet részünk.

Mélységes bizalom élt azokban, akik Jézussal találkozva csodáit megtapasztalhatták. A meggyógyított beteg lélekben is megújult, a látóvá tett vakon született félelem nélkül megvallja: ez az ember próféta! Bárcsak mi is élő hittel tudnánk válaszolni a Mester hívására!

Beran Ferenc morálteológussal, újlaki plébánossal beszélgetünk izgalmas munkájáról, ahol a periféria és a sokak számára csak áhított jómód összeér.

Mindannyian koldusok vagyunk, a teljességre szomjazunk, szeretet után vágyakozunk, keressük, aki életünknek értelmet ad. Rajtunk áll, hogy beengedjük-e életünkbe a Teremtőt, aki Jézus által életet adó tiszta vizet akar ajándékozni nekünk. Ő mindenkit vár, számára senki sem idegen.

Reisz Pál ferences szerzetessel, az esztergomi ferences gimnázium egykori igazgatójával, a Parma Fidei–Hit Pajzsa-díj idei kitüntetettjével beszélgettem szerzetes tanári hivatásáról, s arról, hogyan élte meg gyerekfejjel a gyöngyösi ferences rendház bezárása körüli időszakot.

Legújabb számunkban Gergely Ágnes Az én száz versem című kötetéről, Csató József festőművészről, a Régi Harangokért Egyesületről, a Duna ökoszisztéma-szolgáltatásairól és a kurd nép jövőkereséséről olvashatnak, Topolánszky Laura operaénekessel és Schopp Ildikó művészetpedagógussal beszélgetünk.

Emmanuel Macron francia elnök 2026. március 2-án a nukleáris ballisztikus rakéták hordozására alkalmas Le Téméraire tengeralattjáróval a háttérben tartott fontos beszédet a francia nukleáris erő jövőjéről.  

Magán kell kezdenie a takarékoskodást az Európai Bizottságnak, amely egyre nagyobb nyomás alá helyezi a tagállamok kormányait a közkiadások hatékonyságának növelése érdekében. Kilenc kormány szerint a bürokratikus költségek tervezett emelése alááshatja az uniós költségvetési javaslat hitelességét.

Kormányzati döntésre nem indul új gimnáziumi osztály az egyik nemrégiben alapított szlovákiai magyar katolikus iskolaközpontban. Aggasztó jel.

Az Egyesült Államok és Izrael február 28-án reggel meglepetésszerű támadást indított Irán ellen. Válaszul a legszervezettebb iráni erő, a Forradalmi Gárda megtorló hadműveleteket indított.

Elhunyt az elmúlt évtizedek legismertebb gondolkodója: Jürgen Habermas (1929–2026). Szellemi útja a nyugati baloldali liberalizmus alakulását példázza.

Feltartóztathatatlanul bontakozik ki a mesterséges intelligencia, közel van, mondják, a szingularitása, amikor már emberi beavatkozás nélkül fejlődik. Nézzük mindezt technooptimista derűvel?

Történész vagyok, levéltáros, ismerőseim szerint avítt, elporlásra ítélt iratok bogarászója, érzik is néha ruhámon a dohszaguk.

Globalizáció, deglobalizáció a XXI. században címmel szervezett konferenciát az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya az Akadémia 200 ünnepségsorozat keretében.

Az Országgyűlés 1940-ben hozta létre az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, a magyar szociálpolitika történelmi léptékben is páratlan alkotását. Mire jutottak a nagyszabású felzárkóztatás kedvezményezettjei?

A magyar hozomány – kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében címmel a Kárpát-medence különböző régiójából származó ötvenkét népi bútorfestő hatvanegy alkotásából nyílt különleges kiállítás Balassagyarmaton.

A közelmúltban jelent meg Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotográfus Matuzsálemek című kötete Kovalik Máté szerkesztésében. A fotóalbumot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban mutatták be telt házas érdeklődés mellett. Témája pedig, ahogy az az alcímében is olvasható: Magyarország nagy fái.

Egyetlen fiatalemberről tudok, aki Gasztonyban még próbálkozik a kosárfonással. Pontosabban a kosárkötéssel, mert apámék idejében kötötték a fűzfa kosarat mifelénk, ott az Alpok alján.

Nemcsak a baktériumokat, de a százszor kisebb átmérőjű vírusokat is képes kiszűrni a folyó kavicságyán képződő, egysejtűekben gazdag biofilm, így a parti szűrési kutakból nyert tiszta ivóvízzel egész Budapest ellátható. A folyók ökoszisztéma szolgáltatásairól beszélgettünk Jánossy László biológussal.

Márton Áron születésének százharmincadik évfordulója alkalmából az élete és lelki öröksége előtt tisztelgő emlékévet az erdélyi főpásztor püspökké szentelésének 87. évfordulóján a kolozsvári Szent Mihály-templomban nyitották meg.

Semmilyen módon nem reagált a szlovák katolikus egyház vezetése a Beneš-dekrétumok megkérdőjelezését vagy bírálatát akár fél év szabadságvesztéssel büntethetővé tevő törvénymódosításra, holott a szlovák püspökök gyakran szólalnak meg erkölcsi kérdésekben.

Lehet, hogy ez kell az ábécé különféle betűivel jelzett korosztályoknak, s a Magyar menyegző bunyós jelenete és autós üldözése az a cselétek, amellyel virtuálisan, szerencsés esetben később akár „offline” is Kalotaszegre lehet csábítani az arról talán még soha nem is hallott ifjúságot vagy akár a meglettebb korúakat.

Hat évtizedes törékeny status quót bonthat meg a jeruzsálemi rendőrség, zsidó aktivistáknak engedélyezve, hogy nyomtatott imalapokkal menjenek föl a Templom-hegyre, amely eddig kizárólag muszlim hívők imájának színhelyéül szolgálhatott.

Blackout-frász lett úrrá a németeken 2022 végén. Az Energiewende (energiafordulat) és a leválás az olcsó orosz energiáról komoly kihívás elé állította őket. Mire jutottak azóta?