Nem mindennapi látványban volt részük azoknak, akik még a november elsejei zárás előtt felkeresték a szentendrei MűvészetMalmot. A kiállítótérben Pacsika Rudolf különleges anyagát tekinthették meg: térinstallációkat, videómunkákat, objekteket. Olyan hétköznapi tárgyakból álló műveket, amelyek túlmutatnak fizikai valóságukon. Innen a találó cím: Képtelenség.

Ha nincsenek hozzá kötő gondolkodók, a múltunk idegenné vész el, ha vannak, és jó hídként működnek, kortársaink maradhatnak Petőfi, József Attila vagy akár Platón. Ilyesféle híd volt a százhúsz éve született Illyés Gyula is.

„Mit szónokoljak s mit szavaljak?
Csepűből mézet mint facsarjak?
Szállnak fölöttem kósza varjak,
s nincs két hitem, mit összevarrjak.”

„Nagy író nem lehet nagy jellem nélkül” – írta Illyés 1943-ban Naplójegyzeteiben. Azt vallotta, hogy Babits életműve csak a legnagyobbakéval mérhető.

A turulról mindig múltbéliként és csakis nagy pátosszal beszél, aki beszél, vagy éppen gúnyosan. Lehet-e ezt másképp? Nos, igen. Juhász Kristóf tárcája közvetlen hangú tudósítás arról mi a helyzet Turulunkkal mostanság.

Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költővel, a Nemzet Művészével nyolcvanhatodik születésnapja alkalmából beszélgettünk.

Szathmári alapos tudósi rendszerességgel tárja elénk a muszlim világ rétegeit egészen a kezdetektől, a szúfizmuson át a mai szektákig, hanem olyan érdekes szegmensekkel is foglalkozik, mint a nők jogai az iszlámban.

„Isten a tenyerén hordoz falaimmal együtt,
és várja, hogy kinézzek a repedések közt.”

Stefanovits Péter festő- és grafikusművész szegedi kiállítása az új évezred első két évtizedében, különösen az elmúlt egy-két év feszültségében alkotott munkáinak gyűjteményét állította a művészetkedvelők elé. 

A Londonban október 12-től 16-ig rendezett Frieze London & Frieze Masters művészeti vásárokat a szokásosnál is nagyobb érdeklődés övezte. 

Akármennyire fáj is kimondani, vagy jelen esetben leírni, korunk elsődleges médiuma a képernyő, amely egy mikroszkopikus lámpácskákból összeállított felület, s így közvetíti számunkra világunk szemmel érzékelhető jelenségeit.

„Az életutam egyik dologból vezetett a másikba, először az építészettől a filmhez, aztán az animációhoz, a festészethez, a szobrászathoz és a divathoz.” Mira Brtka

Picto/Graphy: Calligraphies, Signs, Gestures and Letter images címmel a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményéből összeállított kortárs művészeti válogatást mutatnak be Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában. Tizenkét meghatározó magyar művész munkáit állítja ki a tárlat, akik a magyar és a nemzetközi művészeti színtéren is ismert és elismert alkotók.

Szilágyi Fanni Veszélyes lehet a fagyi című első filmje az egypetéjű ikerpár néhány napját, különös kapcsolatát mutatja be. A rendezővel a testvérviszonyokról, forgatókönyvírásról, és a két karaktert játszó színésszel való munkáról beszélgettünk.

A Kecskemétfilm száz alkotójának több mint háromévnyi munkája nyomán került a mozikba a Toldi egész estés animációsfilm-változata, Jankovics Marcell utolsó rendezése. Mikulás Ferenc producerrel és a társrendezővel, Csákovics Lajossal beszélgettünk.

Megnéztem „A Hatalom Gyűrűi”-t. Egy valamiért érdemes volt. Hogy elmeséljem, más miért ne tegye.

„Barguzin – lehullt csillag fénye” címmel mutatta be első felnőtteknek szóló előadását a kecskeméti Ciróka Bábszínház. Petőfi Sándor születésének 200. évfordulóján a költő burjátföldi, magyarul beszélő egyenes ági leszármazottai ünnepelnek.

Életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Mintha a készület kezdene fontosabbá válni az ünnepnél; az advent a karácsonynál. Emögött nem pusztán a tervezés, a várakozás kultusza állhat, hanem üzleti szándék is. Pedig a karácsonyest jelentése gazdagabb az adventi gyertyákénál. Adventnek is ez ad értelmet.

Szeretnénk, ha itt és most minden azonnal megtörténne, az ünnepet azonban „ki kell böjtölni”. A sötétségben felragyog a fényesség; az Úr ismét eljön, hogy megajándékozzon bennünket önmagával, s hogy magunk is ajándékká váljunk a körülöttünk élők számára.

Az ünnep sokak számára csak a finom ennivalót vagy éppen a semmittevést jelenti. Ennél jobb, ha összegyűlik a (nagy)család, együtt játszhatnak, kirándulhatnak a gyerekek. Ünnepeinket a politikai-ideológiai erőszak is elrabolta, s nem könnyű hagyományainkhoz visszatalálni.

Amikor a tömeg királlyá akarná tenni, eltűnik előlük. Virágvasárnap azonban elfogadja a pálmaágakat, a köszöntő éneket. Ám nyíltan csak Pilátus foglyaként, a kereszt árnyékában mondja királynak magát, akinek országa nem e világból való. Követőinek nap mint nap föl kell venniük keresztjüket.

A jeruzsálemi templom pusztulásáról jövendölve Jézus a rájuk váró üldöztetésre figyelmezteti tanítványait: a pusztítás, a rombolás világában nemkívánatossá válhatnak. Miközben szétesnek a családok, a közösségek, a Mester az igazságosság, a béke és az öröm országának építésére bátorít.

November 25-én, a Gulag-emléknapon a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai foglyokra és kényszermunkásokra emlékezünk. Közel egymillió elhurcolt honfitársunk közül két-háromszázezren soha nem tértek vissza szülőföldjükre, jeltelen sírban nyugszanak, valahol idegen földön.

Nem találkoztam nála rettenthetetlenebb emberrel börtönéveim alatt. Kevés lehetőségünk volt beszélgetni, nem voltunk zárkatársak, de értékes egyéniségére, nyelvtudására, kemény, mégis emberséges társaságára, intelligenciájára, következetességére mindjárt felfigyeltem.

Az 1956-os felkelés és szabadságharc alighanem az egyik legkülönösebb politikai eseménysor nemcsak a magyar, hanem a hasonló európai események között is.

Legújabb számunkban a magyar parasztság eltűnéséről, a Keleti Károly út építés- és kultúrtörténetéről, a Danubia Zenekar ifjúsági ismeretterjesztő missziójáról, Molnár József életmű-kiállításáról, a Blokád című filmről és az amerikai félidős választásokról olvashatnak.

Anže Logar vagy Nataša Pirc Musar? A jobboldali vagy a baloldal támogatta, női, független jelölt? Ez volt a kérdés a szlovén köztársasági elnökválasztás első fordulója után. Végül a nő, Melania Trump korábbi jogi képviselője kapta a legtöbb voksot.

A legnagyobb magyar szociális szervező: Kerkai Jenő jezsuita munkássága és mai üzenete címmel rendeztek konferenciát a Párbeszéd Házában, amelyen hangsúlyos helyet kapott a XX. század első felében kibontakozó szociális mozgalmak színes képe is.

Miért kell mindig a legújabb? Mert a reklámok ezt diktálják. Mindent bevetnek: átszabott arcú szupermodelleket és a tudattalanunk manipulációját. Hogy azt akarjuk, amit ők akarnak, hogy mi akarjunk. De tényleg akarjuk?

A győri Szent Mór Bencés Perjelség kiadásában, a Széchenyi István Egyetem támogatásával jelent meg Az evolúció mint Isten teremtő logikája című kötet, amely az előszót jegyző Sótonyi Péter professzor szerint akár kötelező olvasmány is lehetne a felsőoktatásban.

A nemzeti (ön)ismeret lehetőségeit járja körül a népi–urbánus vita összefüggéseit elemezve legújabb kötetében a kiváló történész.

Mi a természet? Mi a természetes? Mi a táj és a lakott világ viszonya? Furcsa következményekhez vezet, ha mindezt nem gondoljuk végig. Fogalomtisztázás a filozófustól.

Az Európai Bizottság elnöke minősítette így az ENSZ Sarm es-Sejkben megrendezett éghajlatváltozási konferenciáját, amelynek egyetlen kézzelfogható eredménye az éghajlatváltozást legjobban elszenvedő országoknak támogatást nyújtó kompenzációs alap létrehozásáról szóló megállapodás.

1956 szelleme megváltoztatta a szocialista játékipart. Néphadsereg helyett indiánok lepték el a magyar gyermekszobákat. Ha nem hiszi, járjon utána!

Húsz éve annak, hogy a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájként a világörökség része lett. Ünnepi pillanat volt a Világörökség Bizottság buda-pesti ülésén a nyolcadik magyar helyszín kihirdetése. Nemcsak rangot, hanem felelősséget is jelentett.

Az őstermelői piacokat Budapesten, s a föld másik oldalán, a Fülöp-szigeteki Cebuban is a „modernizáció” fenyegeti: az ingatlanfejlesztők szürke bevásárlóközpontokká alakítanák őket, azt szüntetve meg, ami a legnagyobb vonzerejük: a közvetlenséget, személyességet, s persze az olcsó árakat.

Valamikor a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveinek fordulóján történt. Egyik megyei székhelyen járva szembe találtam magam a zsinagóga épületével. Kérdeztem kalauzomtól, a tanácselnöktől, mi a jelenlegi funkciója. Göngyölegraktár – volt a válasz.

Új iskolakönyvtár született a legnyugatibb tartomány fővárosától, Tetétől egy órányi autóútra lévő, nyungwe nyelvet beszélő Boromában. A távolság alig harminc kilométer, csak hát azok a fránya, gerincpróbáló útviszonyok, azok gödrös, sziklás földutak...

A szorvány támogatása mindannyiunk felelőssége, ám nagyobb felelősség azoké, akiknek több erkölcsi, anyagi és szellemi kapacitása van, mint a nehezebb helyzetben élő közösségeknek állítja Demeter László, a sokoldalú erdélyi kultúrharcos, a magyar szorvány napja kezdeményezője.

Ferenc pápa Bahreinben tett apostoli látogatása a Kelet és Nyugat közötti párbeszéd, a keresztény és muszlim világ közös vallási alapokból fakadó együttműködésének kezdeményezése és bátorítása jegyében zajlott, egy igazságosabb és békésebb világ építése érdekében.

Népszavazással legitimálva tenné alkotmányos alapjoggá a művi terhességmegszakítást a demokrata többség Kalifornia államban. Az ad absurdum feszített progresszív szabadságideológia akár a szülés megindulásáig lehetővé tenné életképes, egészséges gyermekek megölését.

Az állam és az egyház szétválasztására kényesen ügyelő francia állam vezetője történelmi jogszokás szerint – ha akar – a pápai címtemplom káptalanjának, Róma püspöke tanácsadó testületének tagja lehet, rangban az első tiszteletbeli kanonok. Macron elnök élt a lehetőséggel.