A többszörös díjnyertes film a tinédzser Zsófi szemszögéből mutatja be azt a hat hetet, amelynek során a gyermekét örökbeadó anya és az örökbefogadó szülő még meggondolhatja magát.  Szakonyi Noémi Veronikával, a Hat hét rendezőjével beszélgettünk.

Legújabb számunkban korunk demográfiai és geopolitikai dilemmáiról, a klímaváltozás aggasztó üteméről, a modernista épületek eltűnéséről, Barabás Márton művészetéről olvashatnak. Batta András a Zene Háza programjairól, Tompa Gábor ókori görög drámák aktualizálásáról nyilatkozik.

Petőcz András írja Fehér Kinga induló kötetének hátlapján: „…A szövegeiben megjelenő finom érzelmi töltés, az ezt olykor kiegészítő játékosság és humor, valamint az alkotó önreflexív képessége azt sejteti, sokszor találkozunk majd a nevével folyóiratokban vagy önálló kötetek szerzőjeként.”

Nem kért a kicsi semmit, látszott rajta, hogy még nem oldódott fel. Az anyjára nézett, aki észrevette, hogy egy kicsit maszatos az arca, de nem törölte le. Talán nem akart feltűnést kelteni. Inkább biztatta, biztosan jólesne egy kis kóla.

Az idén századik évében járó Hegymeginé Vörös Vilma szereti az életet. Szereti a szépet és a nemeset. Tehát szereti Petőfi költészetét. A sok éve vak hölgy tudva, hogy idén ünnepeljük Petőfi születésének 200. évfordulóját, gondolt egy nagyot.

A Petőfi bicentenárium alkalmából minden hétfőn egy-egy versével emlékezünk nagy forradalmár költőnkre. Március második fele van: 1844-ben, ezen költemény tanúsága szerint ekkortájt épp beteg volt, és ezen borongott, Pesten.

Kossuth-díjat kapott Orbán János Dénes költő, író, irodalomszervező. Mit tett a pandémia az élő irodalommal, hogyan változik Erdély, a Székelyföld? Ezekről, illetve a Kárpát-medencei Tehetséggondozóról, a magyar művészeti akadémiabéli levelező tagságáról, no meg legújabb könyvéről beszélt  lapunknak.

Ma egy hete közel voltál.
Tapintat, báj, szemérem, nem tolakodás.
Ezek mind. Beavatás.
Ingyen kegyelem.

A bécsi ALBERTINA Múzeum idén két helyszínen és három tárlaton mutatja be a grafika történetét a késő középkortól a kortárs nyomatokig. Hatszáz évet ölel át ez a nagyszabású vállalás, amelynek első kiállítása Dürer. Munch. Miró. A grafika nagy mesterei címmel nyílt meg január legvégén.

Allegóriák gyakran bukkannak fel a képzőművészetben, ám valódi költői hasonlattal viszonylag ritkán találkozunk. Alábbi cikkemben top 5 tökélyre fejlesztett művészi metaforát szeretnék bemutatni. Némelyik mosolyra fakaszt, ám akadnak köztük mélyen elgondolkodtató darabok is.

Mindmáig rejtély, hogy Perei Zoltán grafikus különös, karakterében és kontúrjaiban kemény, a földszagú realitást valaminő sosemvolt szépségeszménnyel ötvöző világa miért nem ragadta meg több szakmai ítészt. Mert akiket igen, csaknem ódákat zengenek róla.

A művészettörténet évszázadaira visszapillantva elmondható, hogy vannak – a művészlét eredendően különös volta ellenére – szabályosnak ítélhető művészpályák, de vannak rendhagyó sorsok és utak is: fiatalon kihunyt üstökösök és későn, hosszú rejtőzködés után, váratlanul felragyogó csillagok.

Az 1987-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett Somos Gyula 1990 óta az amszterdami Ruudt Wackers Művészeti Akadémia tanára. 1998-ban hazaköltözött, azonban amszterdami akadémiai állását megtartotta, így továbbra is részese marad a hollandiai művészeti életnek. A Ceglédi Galériában látható retrospektív kiállítása az életmű Hollandiában készült jelentősebb darabjait mutatja be.

Hetvenöt, zenével töltött év után is örömmel kutatja a harmóniák, hangszínek titkait, s születnek és szólalnak meg koncerteken az újabb művek. Dubrovay László a hazai hagyományokat a legmodernebb eszközökkel ötvözve teremtette meg saját zeneszerzői hangját.

Lehet, hogy a teremtésbe hiba csúszott? Lehet, hogy az ember nem az, akinek gondolja magát? Van-e kiút az emberiség által teremtett zsákutcából? A Kojot négy lelke című magyar animációs film az emberi lét nagy kérdéseire keresi választ, nem is akárhogyan: indián köntösben.

Tizenhárom évet kellett várni James Cameron Avatar című, a világ legtöbb bevételét produkáló filmjének folytatására. A legjobb vizuális effektus kategóriában Oscar-díjat nyert Avatar: A víz útja kisebb vizuális csodát teremt az újra végveszélyben lévő Pandorán.

Fábri-Ivánovics Tünde és Fábri Géza a moldvai csángó népzene legelső anyaországi apostolai közé tartoznak. Csángóbál, táncház nem képzelhető el nélkülük. S ha valahol megjelennek, előbb-utóbb ének zendül, dob döng, előkerül koboz és tilinkó.

Bár a Hurokkal a magyar zsánerfilm is tett már egy próbát az időutazás terepén, az akció-thriller nem igazán tudta kihasználni a témában rejlő lehetőségeket.

Akik nem mernek a lelkiismeretük szavát követve cselekedni, a farizeusokhoz, e vak vezetőkhöz hasonlóan inkább előírások bástyái mögé bújnának az élet szolgálata helyett. A gyógyító Jézus megnyitja szemünket a teljesség, az élet felé, s a sötétségen úrrá lesz a világosság.

Nick Cave rockzenész Rowan Williams korábbi canterburyi érsekkel beszélgetett a gyászról, a hitről és az alkotásról a londoni Times hasábjain.

Népszerű zarándokhely volt a Tófalu határán lévő Honvédhalma, a kápolnai csatában elesett honvédek nyughelye, míg virágzásának a kommunista időszak véget nem vetett. Történetének Császi Irén, a Dobó István Vármúzeum néprajzkutató főmuzeológusa járt utána.

Mennyire szerencsétlen dolog – kiáltott fel Jorge Mario Bergoglio 2019-ben –, hogy egyesek a múlthoz akarják láncolni a katolikus egyházat, és ezzel vénné próbálják tenni! Bár, tette hozzá, ugyanilyen szerencsétlen dolog lenne, ha a katolikusok mindenkinek meg akarnák nyerni a tetszését, és fűhöz-fához alkalmazkodni igyekeznének.

Kína újabban felhagyni látszik a sokat bírált „harci farkasok diplomáciájával": békéltetőként lép fel a Közel-Kelet konfliktusrengetegében is. Az idő megmondja, valós tartalommal-e.

Legújabb számunkban Ferenc pápa lelkipásztori törekvéseiről, John Lukács hazaszeretetéről, Iancu Laura és Zalán Tibor költészetéről, Katona Szabó Erzsébet falikárpitjairól, Bányai István képi világáról, Dubrovay László kompozícióiról, a Szerémség és az erdélyi örmények történetéről olvashatnak.

Meddig tart, meddig tarthat még, vetődik fel joggal a kérdés, ez a borzalom hazánk északkeleti szomszédjában? A válasz sajnos eléggé kiábrándító: akár még évekig is.

A brexit próbaköve kezdettől fogva az ír kérdés volt: hogyan vezethet be határellenőrzést az Egyesült Királyság az  Ír Köztatásaág felé, amikor az ír kérdést rendező megállapodásban az ellenkezőjét vállalta. Maynek, Johnsonnak nem sikerült. Sunaknak most igen?

Sándor-napi dolgozat a névről, a naptárról és a kétszáz esztendeje született Petőfi Sándor névnapi köszöntéséről.

Az 1848–1849. évi forradalom és szabadságharc eseményei elég távol vannak ma már ahhoz, hogy ne keltsenek különösebb indulatot – ellentétben például a XX. század eseményeivel. Mégis szembesülnünk kell olykor történetietlen okoskodásokkal.

Nagy Balázs történész munkájának köszönhetően megjelent a Hej fiúk, az élet mégiscsak szép! című kötet, amely vitéz Lakatos Ferenc ezredes naplóját tartalmazza. A könyv szerkesztőjével beszélgettünk az 1945. február 11-i kitörésről.

A műemlékes világ sok évtizedes kérdése, mi történik a kiszolgált, bezárt gyárakkal, az elhagyott, pusztulásra ítélt gyártelepekkel, az üresen tátongó hatalmas üzemcsarnokokkal. S mi lesz elhanyagolt környezetükkel, végleg kiíródnak a városok históriájából?

Vezető romániai politikusok a világörökség részének nyilvánított bioszféra-rezervátum tönkretételével vádolják Ukrajnát, amely kotrással mélyíti a Duna-delta hozzá tartozó részén lévő Bisztroje-csatornát és a Romániával közös Chilia-ágat, hogy azok nagyobb hajókkal is járhatóvá váljanak.

A zsámbéki premontrei romtemplom emblematikus műemlékünk. Történetében a helyreállítások is kiérdemelték a műemléki védelmet. A műemléki paradoxon szerint a rom szembeszökő hiányai ellenére egységes egész, így hordozza nyolcszáz év üzenetét.   

Miközben gőzerővel épülnek országszerte a középkori várak hamis illúziói, Budán a XIX. század végi és XX. eleji paloták a maguk idejében is vitatott méretű és építészeti értékű betonmásai, egyre-másra tűnnek el a múlt század utolsó harmadának stílusteremtő házai.

Vajon milyenek lehettek valaha a főúri lakomák? Milyen alapanyagokból, milyen fogásokat tálaltak fel? A kísérleti régészet segítségével, tudományos módszerekkel rekonstruálható a múlt konyhaművészete, megízlelhetők a késő középkor és a reneszánsz étkei.

A Nagykörűn élő Horváth Ferencet minden érdekli, ami Nagy-Magyarországgal kapcsolatos. Kutatja a magyarság eredetét, történelmét, feleségével immár ötven éve járja a Kárpát haza tájait. De csak, mint mondja, hobbi szinten. Élményeit a világhálón osztja meg az érdeklődőkkel.

Hetzmann Róbert, a Patrióták elnöke átfogó képet fest az Elesett bástyában a Szerémségről. Arról a már-már elfeledett tájról, amely kezdettől a Magyar Királyság része volt, s amely a nemzeti helytállás egyik jeles színhelyének számít.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság lehetővé teszi, hogy a nemzetközi sportversenyekről az ukrajnai orosz agresszió miatt kitiltott orosz és fehérorosz sportolók semleges színekben részt vehessenek a párizsi olimpián. Ukrajna bojkottal fenyegetőzik.

Sokan a közös identitás részeként féltik őket, mások ellenben örömmel szabadulnának meg a XIX. századi katolikus újjászületés épített emlékeitől. Ami biztos: a tulajdonos francia állam nem hajlandó költeni a felújításukra.

Ázsia legkatolikusabb államában a korai házasság megszokottnak számított, és a világon a legalacsonyabb, tizenkét év volt a beleegyezési korhatár. A sajátos kulturális szokások sajnálatos mellékhatásaként az ország a pedofilok paradicsomává vált, míg az előző államfő közbe nem lépett.