A hetedik Égbolt Viola Szandra négykötetesre tervezett ifjúsági fantasy sorozatának második része, A Világfa kilenc ága után, melyben keveredik a mitológia, a népmesei elemek, a misztikum és a mai tizenévesek világa.

Képeim jellemzően spontán, intuitív módon alakulnak, alapvetően olyan alkotó vagyok, aki a festés öröméért fest. Szeretem az anyaggal való „birkózást”, azt, hogy az aktuális tudatállapotom és hangulatom határozza meg, hogy éppen mi kerül fel a vászonra.

A hollók a rendszerváltás környékén jelentek meg újra a Rába feletti légtérben. Mondhatni, ahogy a kommunisták elmentek, ők megjöttek. Mégpedig a kapitalista Nyugatról, az osztrák hegyekből ereszkedtek alá a barátságosabb magyar vidékre.

Hú, öcsém, hogy az a Rothermel mekkorát védett! – csapott a tenyerébe Döme, miután mindannyian kiléptek az iskola ajtaján. Odakint, a szabadság első, mámorító pillanatát szikrázón ragyogta be a nap, az az április eleji, amely már éles volt és erős, de csak ott adott meleget, akár még perzselőt is, ahová elért a fénye, az árnyékban még gyenge volt, azt nem tudta felmelegíteni.

Az alföldi nyájak körül igen sok szamarat, a magyar irodalom körül sok szamár cenzort ismertem már, s bátran mondhatom, hogy úgy az alföldi szamaraknak, mint az irodalmi szamár cenzoroknak zoológiájában a legelső prototyphon szamár a debreceni piarista cenzor.

Bánki Évával új regénye kapcsán beszélgettünk felfedezésről, arról, kell-e külön nyelv a mai fiatalok megszólításához, és hogy miként oldja fel a nyomtatott könyv lezártságát.

Impresszionizmus, posztimpresszionizmus – A francia kultúrát közvetítő könnyed, ám nagy műveltséget sugárzó stílus régóta fájón hiányzik a magyar esszéirodalomból. Magyar Miklós elfogulatlan kíváncsisággal és nyitottsággal közelít e két korszakhoz, változatos módszerekkel mutatja be a mintegy tucatnyi, világhírű festőt vallomásaik, leveleik alapján.

Fogjuk a bőröndöt, bepakoljuk azt a kevés tárgyat, amelyhez ragaszkodunk, majd egy ismeretlen országban új életet kezdünk. Ilyen egyszerű lenne ez? A tárgyakon, ruhákon és könyveken kívül láthatatlan dolgokat is magunkkal viszünk.

A papír alkalmasnak látszik többrétű mondanivalók kifejezésére, filozófiai, ökológiai szempontokra is ráirányítja a figyelmet, de megfelelhet egyszerűen csak esztétikai vagy tapintható, érzéki tulajdonságainak észrevétetésére, persze a szobrászat eredendő feladatát, a térproblémát nem kikerülve.

Művészeti munkásságának egyik fontos kiindulópontja a modern és a kortárs építészet, a várost vizsgálja metaurbanisztikai megközelítéssel: kutatások, kiállítások, adatalapú okosváros-megoldások és kreatív városi kommunikáció révén. Vezetett kreatív ügynökséget, a BME Kommunikáció- és Médiatudomány képzésén tanít. Csizik Balázzsal beszélgettem.

Üdvözlendő, hogy Fríz-terem kiállítóterében olyan projektek is megvalósulhatnak, amelyek ezt a helyszínt a térhez idomuló és annak adottságait kihasználó, illetve a helyszínre speciálisan reflektáló fény–tér-játékot az alkotásba bevonó szemlélettel dolgoznak.

Pécsett a Kodály Központban november 28-án, másnap Budapesten a Művészetek Palotájában ad hangversenyt a Pannon Filharmonikusok Kesselyák Gergely vezető karmester dirigálásával. Mindkét koncert középpontjában Leonard Bernstein III. Kaddis szimfóniája áll.

Az Olivier Nakache–Éric Toledano alkotópáros az Életrevalókkal lett a filmvilágban egyszeriben ismert. Védjegyükké vált, hogy fontos, érzékeny témákat dolgoznak fel rengeteg humorral. Legújabb filmjük, az Ennél csak jobb jöhet két nagy kérdésbe is belekap.

Alig egy hónappal nyolcvannyolcadik születésnapja után elhunyt Pauk György Londonban élő magyar hegedűművész. A nagy hegedűsgeneráció egyik utolsó tagja november elején még mesterkurzust tartott a Zeneakadémián. Pauk Györgyre tavalyi interjúnkkal emlékezünk.

A hamburgi Elbphilharmonie-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban is elhangzott darabja, idén a Bécsi Filharmonikusok tűzte műsorára kompozícióját. Szólista és a Nemzeti Filharmonikusok tagja, növendékeit a zene titkaiba igyekszik beavatni Szentpáli Roland.

Alázattal keresi dirigensként a darabok igazságát, de saját előadói lelkülete is megjelenik minden felhangzó zeneműben. Dobszay Péter Székesfehérvár és Szeged között ingázva igyekszik családjára is időt szakítva társulatokat és repertoárt építeni.

Nem tudjuk sem a napot, sem az órát, de Jézus biztosan eljön. A készenlét nem tétlen várakozás; „Ne nehezedjék el a szívetek tobzódásban!” Aki hittel és hitből él, félelem nélkül várhatja az Emberfia eljövetelét: amit egynek a legkisebbek közül tettünk, az Úrnak tettük.

Száz éve halt meg Lepsényi Miklós író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, huszonnégy éven át Nógrádszakál lelkipásztora, akinek emlékét a községben ma is díszkút őrzi. Meghurcolása jól mutatja a „boldog békeidők” egyházellenes légkörét, amiről manapság nem sokat hallunk.

Jézus tanításának középpontjában Isten elközelgő, sőt már jelen lévő országa áll, polgárai valamennyien a gondoskodó Atya gyermekei, aki fölkelti napját jókra és gonoszokra, s uralkodás helyett szolgálatra, sőt az ellenség szeretetére ösztönöz.

Mérgez, pusztít a hazugság. A fegyvergyártás „védelmi ipar”; arctalan hatalmak érdekében ártatlan emberek gyilkolják egymást. Az „érzékenyítés” a természetellenes elfogadására ösztönző manipuláció. E látszatvilágban egyetlen bizonyosság Jézus ígérete: az Ő igéi soha el nem múlnak.

Példabeszédeiben Jézus szembeállítja a magát mindenkinél többre tartó gőgös embert a korlátait elismerővel, a sokból alig adakozót a kevéshez sem ragaszkodóval. Vegyük észre: Jézust nem lehet úgy követni, hogy csak egy részt adok magamból neki.

Legújabb számunkban az amerikai elnökválasztásról, Drezda építészeti örökségéről, Hamvas Béla hagyományairól, a nyelvjárások fontosságáról, az új európai GMO-szabályozásról és az Auguszt családi cukrászdáról olvashatnak, Juhász Dóra és Uray-Szépfalvi Ágnes festőművészekkel beszélgetünk.

A vasárnap tartott államfőválasztás első fordulójának mindenkit sokkoló eredményeként 1990 óta először győzött független, alig ismert jelölt, akit a szavazófülkéből kilépők körében felvett közvélemény-kutatások is csak a harmadik-negyedik helyre tettek.

Emberöltőnyi ideje szólította el a sokféle kötelesség a katedráról, mégis méltán vehette át a Magyartanárdíj életműdíját Korzenszky Richárd, a győri és a pannonhalmi bencés gimnázium egykori tanára, az utóbbinak egy évtizeden át igazgatója, emeritus tihanyi perjel, kedves rendszeres szerzőnk.

A hetvenes években az olajválság rengette meg a világot, az Ukrajna elleni orosz háború energiaválsággal fenyegette Európát. Egyik sem bizonyult végzetesnek.

Az egyházak állami támogatásáról a közgazdaságtan szempontjából értekezett lapunkban Mike Károly, Somorjai Ádám teológusként történeti érveket vetett fel, ezúttal a református teológus-filozófus a politikai vonatkozásokat taglalja.

November 30-án százötven éve született a XX. század emblematikus államférfia, Winston S. Churchill. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézete és a Habsburg Ottó Alapítvány nemzetközi konferencián emlékezett meg róla.

Mindig fölkapom a fejem, amikor a zenei rádióban a hírek végén ezt hallom: Részletes híreink az interneten olvashatóak. Én azt mondanám: olvashatók. Mert az alapszerkezet az: a hírek olvashatók.

Új módszer a matematika oktatásában, hogy megfelelhessenek az oktatók a kor követelményeinek, az online, digitális kor kihívásainak.

A rációt, a mámort, a testet, és a szenvedélyt persze ismerte a középkor is, csak éppen a felsoroltak mindegyikét hajlamos volt önmagán túlra vonatkoztatni; legyen szó ösztönről vagy eszméletről, tulajdonképpeni jelentése mindnek másutt volt, értelmük valahol a világfelettiben fészkelt.

Hiába az alapos, megfontolt akadémiai helyesírási szabályozás, egyes jelenségeknél el-elakadnak a helyesírók. Különösen a külön- és egybeírás, a vesszőhasználat és az összetett földrajzi nevek elbonyolított eseteivel nem tudnak megbirkózni.

Szó esett a beszélgetés első részében arról, miként gondol a közvélemény a régészetre, az őskorral, az ókorral foglalkozó tudományra, és érzékeli-e, mit jelent a középkorral foglalkozni, sötét volt-e, vagy mégiscsak színes a középkor.

Akárcsak két „szomszédvár” magasodik Kőszeg Jurisics terén a Szent Jakab- és a Szent Imre-templom. Vajon mi búvik a föld alatt, miről mesélnek az egymásra rétegződött kövek, mit rejtenek a sírok, vannak-e kulisszatitkai a középkori templomok föltárásának? VIDEÓ

A növekedés körgyűrűi – A bécsi Ringtől a budapesti Nagykörútig című kiállítás, amely a városépítészet társadalmi hatását mutatja meg a városokat összetartó XIX. századi körutak, körgyűrűk kapcsolatában, november 25-én nyílik a MÉSZ Kós Károly termében.

Pasaréti Gyula évtizedek óta a hazai akvarisztika meghatározó személyisége. Húsz éve vezeti az Akvaristák Magyarországi Egyesületét. Tudását, tapasztalatait szívesen osztja meg szakkörökben vagy éppen az egyetemi katedráról.

Nyár végi dél-ázsiai látogatása során Ferenc pápa ezekkel a szavakkal hívott fel személyes és közösségi megtérésre, szorgalmazva a párizsi klímamegállapodás végrehajtását. Elengedhetetlennek nevezte a szembenézést a gyorsan felmelegedő világ veszélyeivel, különösen támogatva a legsebezhetőbbeket.

Az ellenzéki csapatok pénteken elfoglalták Szíria legnagyobb városát, Aleppót, és 2016 óta először csaptak össze a kormányerőkkel – közölte egy háborús megfigyelő szervezet, valamint a harcoló felek. A támadás pánikot keltett, a lakosság elmenekült.

Hátszeget alig néhány kilométerre elhagyva, a sebes Sztrigy mellett találjuk Őraljaboldogfalvát, a középkori települést, ahol még lakik néhány magyar a környező román tengerben. Ahhoz azonban már kevesen vannak, hogy fenntartsák román kori szépséges, freskós templomukat.

Európai fotó-utazás, interaktív cirkuszi produkció, Magyar Menyasszony tablókiállítás, A helység kalapácsa előadása, történelmi pop-up képeslap készítés, gyermektáncház és Gasztrobusz várja az érdeklődőket az 1100 éve Európában, 20 éve az Unióban című kulturális programsorozat kőszegi állomásán.

Miközben a legdivatosabb idegenforgalmi célpontok lakói már szenvednek a turistainváziótól, s inkább hárítani igyekeznek a látogatókat, kevésbé felkapott tájak, városok örömmel veszik, ha sikerül értékeikre felhívni a figyelmet. Erdély most ebben komoly támogatást kapott.

Két hurrikán között egy áramszünet – mi az? Ez, kérem, igazán nagyon rossz és ízléstelen vicc. Mert ami a szendvicshelyzetben lévő Kubával történik, az hátborzongató.