A World Press fotókiállítása az év kiemelkedő sajtófotóiból kínál válogatást. A tárlat témái többek között vallási konfliktusokat, természeti katasztrófákat, mindenre elszánt aktivitákat mutatnak be, melyek által új nézőpontból közelíthetjük meg saját életünket és az emberiség alapértékeit.

Ott áll a pesti ember frissen vásárolt nógrádi háza kertjében, és reménytelenül elveszettnek érzi magát. Tizenhét év múltán is emlékszik az ismeretlentől való ódzkodástól a szájában meggyűlő fanyar ízre.

Észak-koreai katonákat vezényelnek az orosz–ukrán arcvonalra. Hamis jakut és burját okmányokat kapnak, hogy ne legyenek azonosíthatók.

A Prózamaraton egy új, 2023-ban indult program, amelynek célja a kortárs novellairodalom népszerűsítése. A legjobb novellák és íróik egy helyen, egy időben.

Október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban tartotta meg őszi közgyűlését. Az esemény jelentős kulturális és szakmai pillanatokat foglalt magában, amelyek a múlt kiemelkedő alakjainak megemlékezésétől a jövő művészeti terveinek megvitatásáig terjedtek.

Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát.

„Meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk.” Simone Weil francia filozófus, esszéista ismert gondolatával gyakran találkozhatunk cikkekben, esszékben, ünnepi beszédekben, idézet- és aforizmagyűjteményekben.

Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam. 

A hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészete egyedi módon ötvözte a lokális festészeti hagyományokba ágyazott archaikus motívumalkalmazást a korában egyre nagyobb teret nyerő absztrakt törekvésekkel.

Az 1875. március 24-én tartott sikertelen árverésnek köszönhetően ismerte meg Renoir Georges Charpentier-t, a neves könyvkiadót, aki száznyolcvan frankért vette meg az egy évvel korábban született, A horgász című festményét.

A konceptualitás épp annyira fontos számomra, mint az esztétikus végkifejlet: az idő fizikai dimenziója és az idő múlásának egy adott algoritmussal megvalósuló vizuális leképezése foglalkoztat.

Impozáns, nagy belmagasságú, tágas terekben körkörös, egymásból építkező, márványból és gránitból készült, állati formákat és ősi motívumokat idéző plasztikák, s azokkal dialógusba lépő, kisebb és nagyobb méretű grafikák. Kiss Dániel szobrászművész legújabb sorozatában Atlantisz témáját járja körül.

Farkas Ádám neve egyet jelent az organikus absztrakcióval, a természet és művészet kölcsönhatásával, valamint a magyar szobrászművészet meghatározó alakjával.

Negyedik évadához érkezett a klasszikus krimik szerelmeseinek kedvelt sorozata, a Bécsi vér. A forgatás szünetében az egyik főszereplő, Luise von Finckh jelmezben, Clara Weissként beszélt plátói kapcsolatról, modern megközelítésről, a filmről.

Sorozatgyilkos thriller – a megnevezés alighanem mindenkiben véres, kegyetlen, öldöklő film képét idézi föl. A Vörös szobák egyetlen vércsepp és egyetlen gyilkosság megmutatása nélkül hatol a lelkünk mélyére, hogy annál jobban felzaklasson.

Kezdetektől feszegeti hangszere határait, arra törekszik, hogy őszintén, művészi alkatához közel álló zenéket játsszon. Lukács Miklós a saját útját járja, erre biztatta növendékeit is, s minden előadást felhasznál a cimbalom jobb jövője érdekében.

Harmincadik évadát indította el a Fonó, az Utolsó Óra pedig negyedszázados fennállását ünnepli. A Fonó30 sorozatban a műfaj neves előadói állnak majd pódiumra, s Élő hagyományok ünnepe a Fonóban címmel közös szériát mutat be a Hagyományok Háza és a Fonó.

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.

Gergely pápa 1582-es naptári reformja az évszázadok során az időszámításban is elválasztotta egymástól a nyugati és a keleti kereszténységet. Időről időre felmerül az egységesítés igénye.

Jézus tanítványaiban is él az ösztönös hatalomvágy, azon vetélkednek, ki fog eljövendő országában az Úr jobbján vagy balján ülni. Még nem értik, hogy az Ő országa nem e világból való. Még meg kell mosnia a lábukat a Mesternek, hogy megsejtsenek valamit arról, ki a nagyobb igazán.

Tegnap reggel arra ébredtem, hogy máltai rendtársaim Kozma Imre atya halálhírét az éter hullámain juttatták el hozzám, aztán már a rádió híradását is hallhattam.

Megörültem a minapi hírnek, hogy Német László belgrádi érseket a pápa bíborossá kreálja december nyolcadikán. Főnököm volt néhány évig a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia Titkárságán, mielőtt a bánsági Nagybecskerek püspökévé nevezte volna ki XVI. Benedek pápa.

A gazdag ifjú a tökéletesedés vágyától indítva, bizalommal fordul Jézushoz, de nincs benne erő lemondani a birtoklásról, vállalni a teljes elköteleződést. A pénz ne uralkodjon, hanem szolgáljon – figyelmeztet Ferenc pápa. Igazságosabb és testvériesebb világot kell építenünk.

Legújabb számunkban a Czakó Gábor Emlékkiállításról, a közel-keleti erőviszonyok változásáról, a ciprusi erődökről, az edelényi L’Huillier–Coburg-kastélyról, Nagy Marcell festészetéről, a tarokk kultúrtörténetéről, a Duna–Tisza-csatorna megvalósíthatóságáról olvashatnak, Jelenits Istvántól búcsúzunk.

A budapesti Goethe Intézet október hónapot a szabadság témájának szenteli, ennek jegyében beszélgetett a balatonfüredi Szőcs Géza Irodalmi Szalonban Klein Judit Kiss Noémivel, a Balaton című novelláskötet és Slachta Krisztina történésszel, a Megfigyelt szabadság című könyv írójával.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a magyar–német alapviszonylatot és az európai uniós összefüggést vizsgálja hozzászólásában a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetének történész-politológus igazgatója.

Egy év telt el a Hamász meglepetésszerű, brutális terrorakciója óta, amelynek a terv szerint a zsidó államot kellett volna megtörnie, helyette azonban az Irán vezette ellenállás tengelye roppant meg.

Németh Zsolt Gondolkozzunk együtt a nagystratégiáról! című, lapunkban megjelent írásában geopolitikai orientációnk megvitatására hívott fel. Ezúttal a gyakorló diplomata tett eleget a felhívásnak.

2003-ban született, Kovásznán nőtt fel, jelenleg a BME villamosmérnöki karán tanul, és már gimnazista korában díjazta a vakok és gyengénlátók olvasását segítő találmányát a Magyar Tudományos Akadémia – Ravasz András Zoltán beszél ötletről, tervezésről és az olvasás iránti szenvedélyéről.

A mesterséges intelligencia megjelenését sokan egyszerre tartják riasztó és izgalmas fejleménynek. De vajon miféle változásokat hozhat a tollforgatók életében?

Tettenérhetőek közös szavaink a perzsákkal vagy mai szóval irániakkal? Nos, még az is előfordulhat, hogy véletlen belefutunk, akár egy étteremben...

Az önálló erdélyiség gondolata időről időre meghatározza a magyar közgonolkodást. A tanulmánykötet a máig ható, fontos irányzatot járja körül irodalom-, eszme és politikatörténeti szempontból.

Legújabb könyvében eligazodni segít az emberi közösségek sok millió éves fejlődésében, s azt is vizsgálja, hogyan alakult ki a képzelet és a kreativitás. Karakteres véleménye van a túlnépesedésről, a klímaválságról, a mesterséges intelligenciáról. A Széchenyi-díjas Csányi Vilmos etológussal beszélgettem.

Elégedetten nyugtázzák az agrár-érdekvédelmi szövetségek, hogy az Európai Unió bizonyos feltételek mellett vadászhatóvá tette az eddig fokozottan védett, s emiatt szaporodóban lévő szürke farkast. A természetvédők tiltakoznak, veszélyes visszalépésként értékelve a döntést.

Tud-e egy dolog lélegezni, örülni, élni? Számos ország jogrendszere szerint igen, hiszen az – akár az emberhez érzelmileg ragaszkodó – állatokat is ekként kezelik. Érdemes tehát a jogi fogalmakat is teremtésvédelmi szemmel újragondolni.

Makovecz Imre életművét, a Makovecz Archívum tanúsága szerint közel ötszáz épületterv jelzi, közülük a fele épült föl, ma már a megvalósultaknak sem mindegyike jó állapotú. Korábban is fölvetődött már a különleges szellemiségű épületek megőrzésének fontossága.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható. Mit lehet tenni ellene? – firtatja a Magyar Szemle podcastja.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

Valószínűleg nem sokan hallottak a Hunyad megyei Algyógyról, pedig a kuriózumok olyan tárházát kínálja a kisvárosokat kedvelő magyarországi utazónak, hogy annak talán nincs is párja egész Erdélyben.

Három sikertelen választást követően a szlovákiai Magyar Szövetségben a változás iránti erős igény mellett a fiatalítás szükségessége is sokakban felmerült. A végül elnökké választott Gubík László személyében e két igény egyidejűleg teljesült.

Deák Ferenc, a „haza bölcse” szülőföldjére, a festői szépségű Zala vármegyébe érkezik az uniós soros elnökség alkalmából indított kulturális programsorozat. Az érdeklődőket Zalaegerszegen és Lentiben várják október 18. és 20. között.

A „nemzetállamok Európája” kifejezésnek nagyon kellemetlen felhangja van; nacionalista szomszédaink hajlamosak az etnikai értelemben vett egyetlen nemzet államaként érteni. Miért nem maradunk a Brüsszelben is használatos hivatalos kifejezésnél, a tagállamnál?

Hogy Torda városa önmagában megér-e egy kirándulást, arról változó az utazók véleménye. De hogy a határában lévő sóbánya utánozhatatlan és felülmúlhatatlan turisztikai látványossággá vált az utóbbi évtizedben, abban mindannyian egyetértenek.