Kilencvenéves Rosdy Pál, szerzőtársunk, a múlt és a jelen, a hazai és a világegyház, a történelem, a politika és a teológia kérdéseiben egyaránt tájékozott, levéltárosi erényeit máig megőrző vérbeli újságíró, akit az Új Ember műhelyében volt munkatársa-barátja köszönt.

Idén 33 éve, hogy nincs közöttünk egyik legnagyobb költőnk, Weöres Sándor, épp egy január 22-én távozott. És mégis itt van. A magyar kultúra napján rá emlékezik ez az írás.

Kétszáz esztendeje lesz 2023-ban, hogy ezen a napon, január 22-én tisztázta le Kölcsey Ferenc a Himnusz kéziratát. És e napon született 1943-ban Cseh Tamás. Jövőre lenne nyolcvanéves.

Hát már ezentúl nem ragyognak? / Vagy ragyognak, de nem nekünk? / A bölcsek vették át a posztot, / s mi költők skartba tétetünk? / De hisz marad a hold, a csillag, / ez a berendezés marad, / s miénk marad az ősi szakma, / a mindig új: az ámulat.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját vers kategóriában Lackfi János költeménye nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb verse.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját próza kategóriában Döme Barbara írása nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb prózája.

Kiadónk és szerkesztőségünk újabb mérföldkőhöz érkezett: hétfőn, január 17-én átadtuk az Országút 2021-es irodalmi díjait Budapesten, a lap székházában.

Kigombolt kabát, séta a mindig zöld pálmafák alatt, ahol színes papagájok csivitelnek. Tél van. Képről – képre: a sorozatban a szerzők saját fotójuk által ihletett, rövid kis írásokat közölnek.

Globalizált világban szocializálódott generáció tagjai a tárlat kiállító művészei, akiknek életére elkerülhetetlenül hatást gyakorol a regionalitás. Fontos kérdés, vajon ez mennyiben érinti az identitásukat, s mindez hogyan tükröződik az alkotásaikban.

A Ludwig Múzeum nagy életmű-kiállítása az IPARTERV-nemzedék markáns képviselőjének, Frey Krisztiánnak egyéni hangú művészetét mutatja be az absztrakt képektől a számítógépes alkotásokig.

Koroknai Zsolt összegző tárlatának címe egyetlen betű, az M. Ezt pontosítja a hosszabb megnevezés, a Modellfüggő valóság. Vajon mi mindent rejt e tömör cím, és a kiállított munkák hogyan képesek modellezni a mindenséget.

Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy hercegi család közép-európai történelme és nagy hagyományokkal rendelkező mecénási tevékenysége folytatásaként 2009 óta Esterházy Art Award díjjal és a hozzá kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet.

Molnár Sándor 2021 januárjában töltötte be 85. életévét. Festészetét, életművét lezárta, eljutva a vászon fehérségében alig látható rezdülésekként megnyilvánuló, vagy inkább meg nem nyilvánuló képekig.

Volt egyszer egy művészcsalád, apa, anya, három gyermek. Ma már csak egyikük van köztünk. Az ikerpárból a lány. Békés Itala, aki január 24-én, kilencvenötévesen az Örkény Színház színpadára lép, Mácsai Pál kérdezi: Azt meséld el, Itala.

Üstökös száguld a föld felé, és senkit sem hagy életben. Ismerős téma? Tavaly év végén ezen a felületen is boncolgattuk a kérdést. Erre tessék! Hát nem egy „leszakad az ég, és azonnal mind meghalunk” filmmel indíthatjuk az új évet?

Szani, Tina, Emese – Kőrösi Máté Dívák című dokumentumfilmjének főszereplői. Nemcsak a közelgő érettségi köti őket össze. A 2021-es Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Filmfesztivál közönségdíjas művéről a rendezővel és Láng Alexandra vágóval beszélgettünk.

Paolo Sorrentinót, az Isten keze rendezőjét már hosszú évek óta az olasz filmmágus, Federico Fellini legtehetségesebb tanítványának tartják, és ő ezt a párhuzamot sohasem tagadta.

Irodalmi alkotások és zeneművek kísérik az Ábrányi művészcsalád útját. Kornélt, Emilt, az ifjabb Emilt utóbb még a rövidre szabott életű Emil János követte – alkotásaikkal beírták magukat a tizenkilencedik és a huszadik század zenetörténetébe.

A szónak ereje van. A nyelv közösséget teremt és megtart. Önmagából kifordult nyelvünkben egy szétesett ország lelkiállapota sajog. Az Isten szava teremtő erő, megítéli a szív gondolatait, átalakít, szabadulást hoz.

Mária szavai bennünket is figyelmeztetnek, miként a szolgákat a kánai menyegzőn: amit mond, azt tegyétek. Jézus nem kíván semmi rendkívülit, csak azt, amire képesek vagyunk. Az ő szavára átlényegül a világ, de szükség van a mi közreműködésünkre is.

Az Isten szeretett Fia a vétkesek sorába beállva, az alámerítkezés bűnbánati szertartását vállalva életünk megváltoztatására hív. Benne megtapasztalják az életük terheit cipelő emberek: velünk az Isten, aki meggyógyítja a beteg világot.

Ha nem hagyunk helyet Istennek, magunkat űzzük ki az általa rendezett világból. Az emberi béke-törekvések csődöt mondanak. A fegyverkezési verseny ma a világ legjobb üzlete. Valódi béke akkor lesz, ha hajlandók vagyunk magunk megváltozni, a Krisztus által adott mérték szerint.

Az idei év legjelentősebb kulturális-spirituális eseménye, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus jó alkalom volt arra, hogy felidézzük Eugenio Pacelli bíboros, pápai követ 1938-as látogatását a magyar fővárosban, amelynek egyik fontos, de kevéssé köztudott mozzanata volt, amikor lerótta tiszteletét a magyar Szent Korona előtt.

Hónapok óta latolgatjuk, hogy Oroszország indít-e nyílt katonai támadást Ukrajna ellen. Arról lényegesen kevesebb szó esik, hol is tart valójában Ukrajna NATO-csatlakozásának folyamata, s hogy mit gondolnak minderről maguk az ukránok – és az oroszországiak.

Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója szembemegy napjaink divatos liberalizmusával. Több éves kutatás után megállapította: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál sok bíró civil szervezetekhez, különösen a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődik.

„Valóságos kockázata van a fegyveres konfliktusnak Európában” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután január 11-én a tagállamok egyhangúlag elutasították az orosz követeléseket. Volt külügyminiszterünk taglalja a helyzetet.

A Szovjetunió felbomlása nem annyira az évforduló miatt csigázza fel sokunk érdeklődését, hanem mert Vlagyimir Putyin abból vezeti le mai revizionista politikáját. Az eseményeket taglaló új történeti munkát mutatott be a Spectator.

Idei első számunkban a zsidómentő Köhler Ferencről, Mindszenty József lengyel emlékezetéről, az európai politikai térkép tisztulásáról, a Nyugat és az iszlamizmus viszonyáról, a közkönyvtár értékközvetítő szerepéről, a szolnoki vár feltárásáról, Lajta Gábor festészetéről olvashatnak.

A kínai gazdasági csoda titka egyszerű, állítja díjnyertes könyvében Isabella Weber közgazdász: a kilencvenes évek orosz politikusaival szemben nem hallgattak a nyugati közgazdászokra, inkább az ázsiai „kistigrisek” fejlesztő állam-modelljét honosították meg.

A Hunga Tonga-Hunga Ha’apai amúgy mozgalmas életet él. Eleinte két szigetként léteztek, aztán egy 2009 kitörés egybeolvasztotta a kettőt. Jelenleg ismét két entitásként létezik-léteznek, de hogy meddig, azt senki nem tudja.

Életének 78. esztendejében elhunyt dr. Érszegi Géza, a Magyar Országos Levéltár nyugalmazott főlevéltárosa, egyetemi tanár, a középkorkutatás jeles történésze, a történettudományok doktora, a Magyar Levéltárosok Egyesületének egykori alelnöke.

Népszerű turisztikai látványosság? Az emberi butaság mementója? Mérgező, természeti csoda? Földgáz-pazarlás? A darvazai gázkráter többé-kevésbé igaz története.

A popkultúra a középkori harci lovakat fenséges lényekként ábrázolja – magasak, izmosak és erősek, hátukon ragyogó páncélú lovagokkal. Az új kutatások azonban azt mutatják, hogy a középkori lovak valószínűleg sokkal kisebbek voltak, mint azt gondolnánk.

A Városligetben a fák között megbújva, fényeivel, üvegcsillogásával, különös formájával vonzza a tekintetet a kortárs építészet izgalmas, új alkotása, a Magyar Zene Háza, amely a mától a zenekedvelők, a zenértők és a tanulni vágyók új hajléka.

Az 2021. Országút évi irodalmi díját esszé kategóriában Korzenszky Richárd írása nyerte el – a tavalyi évben ez volt portálunk legolvasottabb értekezése.

Az ősi mezopotámiai civilizációk óta lakott folyó menti városok eltűnésével fenyeget a súlyosbodó vízválság. Törökország és Irán a népességrobbanás és a felmelegedés okozta gondjaikat Szíria és Irak rovására próbálják megoldani.

A kerecsensólyom, nemzeti turulmadarunk fennmaradása függhet ugyanis attól, talál-e elég rágcsálót eledelül. A végtelen puszták fejedelmi madara ma főképp távvezetékekre szerelt alumíniumládákban költ, de legalább költ. Magyarország sólyomvédő nagyhatalom.

Banálisan egyszerű a címben feltett kérdésre a válasz: kerekedjünk fel, menjünk el Selmecbányára. Az egykori Hont vármegye ősi bányavároskájában, mint cseppben a tengert, megláthatjuk Közép-Európa valódi mibenlétét és megérthetjük teljes történelmét.

A cseh politika a magyar külpolitika értékelésétől hangos, a sajtó és a cseh kormánypártok több vezető személyisége is határozott véleményt fogalmazott meg a napokban. A cseh Konzervativní noviny főszerkesztője szerkesztőségi cikkben fejtette ki véleményét.

Feltűnő volt a kazahsztáni zavargások szervezettsége, csak az nem világos, kik állhattak a háttérben. A nagy geopolitikai szereplők közvetlenül aligha érintettek, ezt jelzi a rendcsinálás szokatlanul békés fogadtatása. Láthatóan (majdnem) mindenki a stabilitásban érdekelt.

A legstabilabbnak vélt posztszovjet államot, Kazahsztánt is megrendítette egy átgondolatlan üzemanyagár-emelés. Politikai képviselet híján az elégedetlenség utcai zavargásokba torkollott, okot adva az erőszakos rendcsinálásra – immár orosz békefenntartókkal karöltve.

Hogyan nézett ki belülről a Szovjetunió külső szemlélő számára meglepően békés széthullása? Milyen érdekek feszítették szét a kívülről félelmetesen erősnek tetsző birodalmat? Hogyan látja a posztszovjet államok együttműködésének esélyeit a térség kutatója?

Egyszer már leírtam Lezsák Sándor egykönyves vállalkozása kapcsán a szomorúság szót, amikor ismertettem Attila fia, Csaba királyfi című drámáját a Magyar Naplóban. Ott a történelmi szomorúság kifejezéssel éltem a Csaba-legenda felidézése során megfogalmazódó magyarságféltés kapcsán.