A változó világban eltelt lassan fél évszázad után is, számomra ezek hivatásom hívószavai. Azé a hivatásé, amely szépségről és töredékességről, olykor feltűnően ragyogó, máskor rejtettségükből előhívandó értékekről, megőrzésükről, továbbadásukról szól.

Kis, újító művészcsoport hozta létre 1884. július 29-én, Odilon Redon, szimbolista festő kezdeményezésére a Függetlenek Szalonját. Köztük volt Paul Cezanne, Paul Gauguin, Henri de Toulouse-Lautrec, Camille Pissarro, Georges Seurat és Paul Signac. 

Nem divat szórakoztató filmet forgatni itthon, Herendi Gábor szerint a műfaj kissé lenézett filmes körökben. A Futni mentem rendezője úgy látja, a családok széthullását megragadó téma mellett a vígjátékigénynek köszönhető a nagy közönségsiker.

MEGSZÁMOLTAM: a Szögek egy kiáltványhoz a huszonhetedik olyan versem, amelyet felkérésre írtam. Lehet, hogy nem is mindegyiket találtam meg, és a valós szám ennél nagyobb, de maradok ennél a számnál. Az első felkérés alkalmával nagyon féltem, hogy meg tudom-e oldani a feladatot, de sikerült, és nagyon szeretem azt a verset.

Mit mutatnak meg a naplójegyzetek: írójuk belső vagy az általa látott külső világát? Milyen jelentősége van, mit adhat jelen korunkban a naplóírás az alkotónak és közönségének? Kafka bukósisakja című kötete kapcsán beszélgettünk Filip Tamás költővel.

Sünök, patkányok. Életük darabkái a költőnő verseiben legalább annyira szólnak rólunk, emberekről, mint róluk, mély empátiával, bár egyfajta, elsőre ridegnek tűnő objektivitással, ami egyszerre alkalmat ad a nagyobb rálátásra, és fura mód közelebb is hozza kicsiny társainkat ebben a Földi életben.

Tulajdonképpen nem is volt olyan rossz őrségbe járni. Már másodszor fordult elő, hogy kizárólagos – egész hónapos – őrszolgálatra osztották be őket. 

Számos őslakos nyelvben a természetre nem találunk külön szót. Van szavuk a fák mozgására, az időjárás megannyi arcára, a hold összes apró változására. A természetet azonban nem különböztetik meg az embertől, még a nyelvükben sem szakadnak el tőle.

Gergely Réka a határhelyzeteket vizsgálja művészetében, de nem ellentétpárokként tekint a különböző minőségekre, hanem az egységtapasztalat megélésére törekszik általuk. Nála a keleti filozófia és a nyugati technológia, a fémszobrászat és a textilművészet anyagai egymást kiegészítve a percepció és az értelmezés különböző síkjaivá válnak.

Szobraim központi eleme mindig az emberi test, amely sohasem magát a konkrét embert jelenti: az emberi kultúrának lenyomata az alak, amely gyakran művészettörténeti referenciát is hordoz. Ez a figura számomra metafora, kapocs a high-tech technológia és a természet között.

Februárig látogatható még a bécsi Albertinában az a Chagall-életmű-kiállítás, amellyel a múzeum igazgatója, Klaus Albrecht Schröder búcsúzik az intézménytől. Száz művet állítottak ki, a művész minden alkotói korszakát reprezentálva.

1915. július 20-án pisztoly dördülése hasított a levegőbe. A Műcsarnok épülete mögül jött a lövés, ahol fiatal férfi élettelen teste hevert egy padon, Galimberti Sándor festőművészé. Önkezével oltotta ki életét, mert nem tudta feldolgozni imádott felesége, Dénes Valéria elvesztését.

Tizenkét év után, százötven versenyfilmmel indul újra februárban Budapesten a Magyar Filmszemle, amelyet Muhi András rendező-producer, a Magyar Filmművész Szövetség elnöke, producerekkel és támogatókkal együtt a közös szakmai fórum eszményével élesztett föl.

A többszólamúság és a minimalizmus jegyében válogatta évszázadokon átívelő, fényjátékkal társított tematikus műsorát a Protean Quartet. Az együttes az európai kamarazenei együttműködés, a MERITA keretében ad koncertet január 20-án a Budapest Music Centerben.

Az iskola a társadalom kicsiben: szuperlelkes, fiatal tanárnő találkozik az iskolarendszer korlátaival és azzal, hogy hiába minden lelkesedése, ha a tanártársai és a szülők úgyis visszarántják a „túlbuzgó” kezdő kollégát. A tanári szoba. Ismerős?

Kínai turnéja volt, operaházi fellépésekre készül, a KvintEsszencia Mesteriskolájának kurzusain tanít a Pécsi Egyetemen. Miklósa Erikával szobalányból lett pimasz komornáról, egyedi tanrendről, tudatos éneklésről, tudatos életről is beszélgettünk.

Biztosan érdemes egész életünkben mindenáron becsületesen élni? A gonosz cselekedet tényleg elnyeri méltó büntetését? A Blaga leckéi című film ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szembesíti nézőit, de a provokáció sem áll távol gondolkodásától.

Színház és templom, színészet és lelkészi szolgálat hasonlóságáról beszélgetett Fabiny Tamás püspök Mácsai Pál színésszel, rendezővel, az Örkény Színház alapító igazgatójával a Budavári Evangélikus Szabadegyetem telt házas előadásán a Bécsi kapu téri evangélikus templomban.

A kánai menyegzőn Jézus együtt ünnepel a fiatalokkal, a násznéppel. Nem erőlteti rá magát senkire, de segítségükre siet, amikor kell. Arra vár, hogy meghívjuk: legyen velünk örömben-bánatban. Ahol Ő jelen van, megváltozik a világ. Csak annyit kér, amire képesek vagyunk, de azt meg kell tennünk.

Figyeljétek meg, ő lesz a következő pápa! – jegyzi meg az idős Fülöp-szigeteki verbita atya. – A legtöbb bíborosi kinevezésről sejthetjük, mi van a háttérben. Ez azonban szokatlan, sőt egyenesen titokzatos. E mögött biztosan a Szentatya személyes szándéka áll. Ő már arra gondol, ki lesz az utódja.

Amit karácsonykor ünnepeltünk, velünk élő valóság. Nyomorúságunkból, halálra szántságunkból meg vagyunk váltva. Jézus mindannyiunkkal közösséget vállalt, amikor Jánosnál bemerítkezett a Jordánba. Az Isten országa testvéri közösség, ahová mindenki meghívást kapott.

Ferenc pápa a katolikus egyház világegyház jellegét erősítve rendszeresen emeli magas tisztségekbe távoli vagy nem katolikus többségű országok főpapjait. A decemberi konzisztóriumon Német László belgrádi érsek mellett egy másik verbita szerzetest, Izao Kikucsi tokiói érseket is bíborossá kreálta.

Legújabb számunkban Winston Churchillről, Mezei Balázs filozófusról, Romsics Ignác történészről és Pap Gábor festészetéről olvashatnak, Lezsák Sándor költő-politikussal, Jámborné Balog Tünde íróval, Mészáros Zsolt Máté orgona- és Jovián György festőművésszel beszélgetünk.

Many consider the late Jimmy Carter a morally upright politician while others a failure in statesmanship. No such simplification will do justice to his presidential performance.

Hogyan reagálnak a keresztények a hittel vagy az egyházzal szemben ellenséges közéleti megnyilvánulásokra? Ha körbenézünk, a tipikus reakciók az aggodalom, a rosszkedv, a sértettség vagy a harag.

Sokan aggodalmaskodtak a hivatalba lépő Trump-kormányzat miatt, és bár több avatott republikánus-konzervatív igyekszik színvonalat kölcsönözni az előkészületeknek, a leendő elnök egyik fő szövetségesének némely megnyilvánulása világszerte felhördülést váltott ki.

Ezalatt nem azt értem, hogy füstölt szalonnával és pirospaprikával, hanem a hangzatos hír mögötti rögvalót.

Marilynne Robinson, a magyar olvasóközönség előtt is kedvelt, Pulitzer-díjas amerikai regényíró és esszéista új könyvében az Ószövetség főszereplőjének a kegyelmes Istent tekinti. Keresztény létére Krisztusra alig utal. Vajon célszerű-e ez az önkorlátozás?

Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? 

A múlt század elejének magas orosz filozófiai kultúrája természetesen csak néhány vonásában érintkezhet azzal, ahogyan ma, az ukrán háború idején az orosz gondolkodásmód a nemzetközi politikában megnyilvánul. Mégis úgy gondolom, ez a közös halmaz semmiképpen sem üres.

A modernitás „hivatalos” apológiája szerint huszadik századi történelmünk összes problematikus vonása a kontinentális különút számlájára írható.

Ember alkotta eszköz még nem közelítette meg annyira a Nap izzó tűzgömbjét, s közben nem haladt még soha olyan őrült sebességgel, mint a NASA Parker Solar Probe nevű űrszondája, amelynek műszerei a napkorona sugárözönén áthaladva adatok tömegét rögzítették a napkutatók számára.

Polgárvárosi házak a Várban, egymásra figyelő paloták a Bécsi kapu téren, középkori lakóház a Pala és Kapucinus utca találkozásánál, a Várkertbazár és a Mátyás-templom, a régi budai városháza… helyreállításukat műemlék-felügyelőként Janotti Judit jegyezte.

Természetesen az ember a természet szerinti lehetetlent úgyszólván képes erkölcsi romlottságával rombolni. Hát még az eleve, eszmei rendszerük lényege szerint erkölcsileg züllött rendszerek, amilyenek a huszadik században többször kísértettek honunkban.

Megsárgult képeslapon elegáns, historizáló épület 1926-ból, harminc év múltán fekete-fehér felvétel, piszkos, málló vakolat, újabb fotó a hatvanas évek végéről: a házon szürke lux-flex alumíniumborítás, s manapság a régi-új, földszín homlokzat – a Corvin.

Be kellene teljesen tiltani a házi tűzijátékot – így az egyik oldal, a gyermekeket féltők, az állatvédők, a környezetbarátok. Hiba, hogy tiltják – szólnak másfelől a szórakozni vágyók, de még hangosabban a pirotechnikában komoly üzletüket féltők.

Egyetemista koromban az épületszerkezeti szakmai gyakorlatra igyekezve gyakran végigsétáltam az akkor NDK-beli Drezdában az Elba jobb partján, a Neustädter Hauptstrassén, a főutcán, amely – mint a neve is mondja – a történelmi újváros tengelye.

Hónapok óta minden követ megmozgattak az osztrák pártvezetők, hogy megakadályozzák a szeptemberi parlamenti választáson győztes Szabadságpártot (FPÖ) a kormányalakításban, az év elején azonban összeomlottak a szociáldemokraták (SPÖ) és a Néppárt (ÖVP) koalíciós tárgyalásai.

Sosem volt lehetőség ez az erdélyi magyarság számára, egyben pártja szempontjából komoly politikai kockázatot jelent, hogy a december végén alakult román koalíciós kormányban Tánczos Barna szenátor személyében magyar politikus állhat az egyik legfontosabb tárca, a Pénzügyminisztérium élén.

Napjainkban különösen időszerű filozófus, evangélikus lelkész és teológus, világhíres orgonaművész és orgonatervező, Bach életét kutató zenetörténész, a trópusi betegségek szaktudósa, afrikai orvosmisszionárius és forrásteremtő civil aktivista: mindez egyetlen ember, Albert Schweitzer páratlanul gazdag életműve.

A térképészeket pápaszemes, tollat és nagyítót, nem pedig huszárkardot forgató tudósoknak képzelné az ember, de nagyon másképp volt ez még a XIX. században is. Így lehetett Magyarország egyik első, pontos térképének elkészítője éppenséggel huszárkapitány, majd óbester.

Székelyhidi László matematikaprofesszor számos országban tanított, majd vendégprofesszornak hívták Botswanába. Öt és fél évet töltött az afrikai országban, öt évig Gaborone-ban, a főváros egyetemén, majd a Palapye-ben újonnan létesített felsőoktatási intézményben tanított.