„Ha hiteteket próbára teszik is, bízzatok Istenben – mondta az egyházfő a Szvjatoszlav Sevcsuk kijev-halicsi nagyérsek vezette csaknem ötezres csoportot fogadva. – Hadd fejezzem ki együttérzésemet a vértanúvá tett Ukrajna, a gyerekek, a fiatalok, az idősek és különösen a szeretteiket gyászoló családok iránt. Osztozom fájdalmatokban azokért, akik áldozatul vagy foglyul estek ebben az értelmetlen háborúban.”
A Szentatya biztosította őket arról is, hogy az Úrra bízza szándékaikat, mindennapi küzdelmeiket és tragédiáikat, legfőképpen pedig a béke és a nyugalom iránti vágyukat, megjegyezve: „Bátorítalak benneteket, hogy járjatok együtt, pásztorok és hívek, szemeteket Jézusra, a mi üdvösségünkre szegezzétek.”
„Zarándoklatotokkal – mondta – hiteteket akarjátok megújítani, megerősíteni a Róma püspökével való köteléketeket és közösségeteket, illetve tanúságot tenni arról a reményről, amely nem csal meg, mert Krisztus szeretetéből fakad, és a Szentlélek öntötte a szívünkbe.” Kiemelte: „A szentév arra hív minket, hogy a jelen pillanat nehézségei ellenére egész életünkben e remény zarándokai legyünk.”
Sok kérdés az Úrhoz
„Népetek hite – ismerte el Leó pápa – most súlyos próbatételen esik át… A háború kitörése óta sokan kérdezhetitek – mondta –: Uram, miért van ez így? Hol vagy? Mit kell tennünk, hogy megmentsük családjainkat, otthonainkat és hazánkat?” „A hit nem azt jelenti – folytatta –, hogy minden kérdésünkre megvan a válasz, hanem azt, hogy bízunk abban, hogy velünk az Isten, részesedünk a kegyelmében, hogy az Övé lesz az utolsó szó, és az élet győzedelmeskedik a halál fölött.”
A szentatya biztatta az ukrán testvéreket, merítsenek erőt és bátorságot Boldogságos Szűzanya példájából, akit ők annyira szeretnek, és aki alázatos és bátor igenjével „megnyitotta a világ üdvözülése előtt az ajtót, és biztosít minket arról, hogy a mi tulajdon igenünk is eszköz lehet Isten kezében, nagy dolgok valóra váltásában. Az igent mondás ma is megnyithatja a hit, remény és béke távlatait, különösen a szenvedők előtt.”
Buzdította az ukrán zarándokokat, hogy osszák meg hitüket szeretteikkel, honfitársaikkal, mindazokkal, akiket az Úr az útjukba helyez. Emlékeztette őket, a szentév arra hívja a hívőket, hogy legyenek zarándokok egész életükben, akármilyen viszontagságok elé állítja is őket a jelen pillanat. Rómába vezető útjuk, amelynek során belépnek a szent kapun, elmennek az apostolok és vértanúk sírja mellett, jelképezi mindennapi útjukat az örökkévalóság felé, ahol az Úr letöröl szemünkről minden könnyet. Nem lesz többé halál, sem gyász, sem jajgatás, sem fáradság.
Végül Leó pápa imádkozott, hogy a remény anyja, Szűz Mária vezesse és védje őket, és szívből jövő apostoli áldását adta családjaikra, egyházukra és népükre.
A Szentatya üdvözölt és megáldott több, a zarándoklaton részt vevő anyát, akinek a fronton elesett a fia.
A Vatican News beszámolója itt, a Magyar Kuríré itt olvasható.
Nyitókép: Ferenc pápa becsukja a vatikáni Szent Péter-bazilika említett szent kapuját az irgalmasság rendkívüli szentévének jelképes lezárásaként 2016. november 20-án (MTI/EPA/AFP pool/Tiziana Fabi)
