Csapóajtóként megnyíló fényes képi tér, vagy csaliként magához vonzó csecsebecsék. Az emberi kíváncsiság hiúságával bevonzott figyelmek tudatos fókuszban tartása. A tárgy pontos definiálása, megzavarva ezzel a befogadás menetét. 

Művésznek lenni számomra azt jelenti, hogy alávetem magam a művészetnek. Annak ellenére, hogy én vagyok az alkotó, egyben szolga is vagyok. A művész rejtélyes, előre láthatatlan tartalmi üzeneteknek – nevezzük impulzusoknak – is aláveti magát, amelyekről legtöbbször nem lehet tudni, hogy honnan erednek, igazi misztériumok.

Rosa Bonheur neve nemcsak nálunk, hanem hazájában, Franciaországban is jószerével ismeretlen. Pedig a XIX. század egyik leghíresebb festője volt, aki tizennégy éves korától festményeiből élt, s akinek képeiért Franciaországban, Angliában és az Egyesült Államokban is mesés árakat fizettek.

A Képzőművészeti Egyetemen 2014-ben végzett. Erasmus-ösztöndíjjal a spanyolországi Cuencai Művészeti Egyetemen tanult, szerepelt kiállításon Los Angelesben és Hongkongban is. Jelenleg a londoni Ojiri Galériában látható önálló kiállítása. Kárándi Mónikával beszélgettünk.

Máig népszerű műfaja a művészet történetének a veduta, az olyan részletes, realista festmény, grafika vagy metszet, amely egy várost vagy kisebb helységet láttat. Bács Emese a műfaj modern kori szószólója; nagyszerű megfigyelője és megörökítője a városnak, amelyben többségünk él.

A Hámos Gusztáv és Katja Pratschke alkotópáros kiállításának középpontjában a fotográfus mint fiatalember pozíciója, mozgása, látása és élettörténetként felfogott útvonala áll. Az ő története a korlátoktól való megszabadulásról, a szabadság elvesztéséről és az önfelszabadításért folytatott harcáról szól.

Három dimenzió – a test vagy tárgy szélességi, hosszúsági és mélységi kiterjedését jelenti, ami releváns címadás lehet egy plasztikákat bemutató kiállításon. Ám utalhat a tárlat három, egymástól markánsan elkülönülő szobrászművészének független irányokat jelentő útjaira és eredményeire is.

Molnár Sándor a magyar avantgárd egyik legeredetibb alkotójának, a Zuglói Kör egykori alapítójának műveiből nyílt kiállítás az Einspach & Czapolai Fine Art terében. Megszoktuk már a Hold utcai galéria tárlatainak magas színvonalát, a Kossuth-díjas festőművész esetében sincs ez másként.

Mert minden személyiségben megbújnak olyan mélységek, amelyekbe kihívás belenézni. A művész festményei segítenek feltárni ezeket a belső rejtekhelyeket.

Megtartották a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozati díjátadóját szeptember 25-én délelőtt tizenegy órakor, a Pesti Vigadóban.

Sokszor megérinti az alkotókat a természet. Nem csoda, hiszen annyi szépséget rejt, hogy bőven van miből meríteni. Kiapadhatatlan inspirációforrása Herbert Anikó/Haniko vizuális művésznek is, fantáziáját szabadon „szárnyalni” engedi. Tárlata olyan absztrakt és figurális formák tárháza, melyek szüntelen metamorfózisban lebegnek.

Hogyan érzékeljük a világot, ha nem a képzeletünk által? Nincs olyan helyzet, amelyet objektíven, érzelmek nélkül tudnánk átélni. Életünk események sorozata, ahol minden egyes pillanatra adott reakcióink visznek előre.

Sajtógrafikus, karikaturista, autonóm művész. És benne „még sokan mások” együtt teljesítik ki egy alkotó, közéleti szerepvállaló ember arculatát. Szerényi Gábor derűsen bölcs hangú, de szarkasztikusan fogalmazó író is, és ha hívták, sokszor, sokáig volt népszerű televíziós kulturális-művészeti műsorok arca, szerkesztője.

2019 óta készít portrékat Gordon Eszter fotográfus a Jurányi Ház részére. Színházi előadások szereplőit fényképezte, amikor felkérték, hogy a havonta megjelenő plakátokhoz, leporellókhoz készítsen felvételeket. Mostani tárlata azt mutatja meg, mi marad egy képből, mire plakát lesz.

XXI. századi valódi polihisztor: képzőművész, József Attila-díjas író, költő, egyetemi tanár, biológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. Géczi János tárlata nem csupán a Műcsarnok Kamaratermében látható, hanem az intézmény falain kívül is folytatódik.

Hamlet herceg mellett Oidipusz király a drámairodalom legismertebb tragikus hőse. Sőt: a freudi Ödipusz-komplexus fogalmának elterjedése óta népszerűsége talán még nagyobb lett, noha egyértelmű, hogy Oidipusz nem szenvedhetett Ödipusz-komplexusban, valódi tragédiája és „komplexusa” pedig csak Látszat és Valóság relációjában érthető meg.

Határ Attila képei és azok a sorozatok, amelyekben megjelennek, folyamatosan a figuralitás és az absztrakció határán mozognak. Felváltva jelennek meg a tudatosan kidolgozott részletek, az elnagyolt esetleges tájak, és a mozgalmasságot fokozó pasztózus gesztusok.

Tíz éve épülő sorozatának kulcsszavai: halmaz és kölcsönhatás. A léptékváltással, az alkotóelemek felnagyításával láthatóvá válik környezetünkhöz való viszonyunk.

Művészete sok szálon kapcsolódik az európai festészeti hagyományokhoz, látásmódját ugyanakkor a japán festészet és fametszetek vizualitása is inspirálja. Kondor Attila munkáinak konceptuális jellegét az a mély gondolatiság erősíti, amely leginkább a kontempláció és a meditáció egyszerre nyugati és keleti hagyományának tanításán alapul.

Komplexen értelmezett művészetében ötvözi a különböző műfajokat, valamennyi érzékreható, zenével és effektekkel kísért kiállításai az absztrakt geometria és a streetfotó világába vezetnek.  A Svédországban magyar és svéd szülőktől született, Angliában és Magyarországon is tanult Cedric af Geijersstam fotográfussal, képzőművésszel és zenésszel beszélgettem, aki hosszú évek óta hazánkban él.

A református lelkész fia, Vincent van Gogh apja példáját akarja követni, ám a teológiai vizsgán megbukik, így 1880-ban a művészi pálya felé fordul. Már festői karrierje elején előszeretettel festette meg a mezei munkát végzőket. „Számomra nem Manet, hanem Millet az igazán modern festő” (Vincent van Gogh)

Az Etyeki Műhely művészei Gyermelyen alkottak; a Gyermelyen készült munkákat az Etyeki Műhelyben láthatjuk. A két település fizikai közelsége és azok szellemisége, művészeti nyitottsága, sokoldalúsága évek óta szorosra fűzte a kettőjük közötti kapcsolatot.

A Mozartkugelek és a Raffaello-golyók töretlen népszerűsége sokat köszönhet Mozart és Raffaello hatalmas hírnevének, másrészt szerves kapcsolatot tételez fel az igényes édességek és az alkotók dolce (édes) stílusa közt, ami aligha működne Michelangelóval és Beethovennel.