„A képalkotás számomra nem monoton gesztus. Létrehozni valamit a semmiből, testet adni a testetlen gondolataimnak. A fejben lévő terv és a végül ténylegesen létrehozott festett kompozíció olykor teljesen más utakra tévedhet. A pontos terv szabad felhasználását részesítem előnyben, melynek során befolyásolhatom, variálhatom az alkotói végeredményt.”

Olajfestmények és nagyméretű, vasból, illetve bronzból készült szobrok, két- és háromdimenziós alkotások lépnek egymással izgalmas párbeszédbe. Knyihár Amarilla és Pokorny Attila munkái a közelítő és távolító perspektívák különbözőségeit mutatják fel.

A Magyar Műhely Galéria pincehelyiségében a hetvenéves Sebestyén Zoltán és az ötvenéves Bartus Ferenc új munkáikkal ünnepelték születésnapjukat, hogy alkotásaik izgalmas dialógusba lépjenek egymással.

A kiscelli templomtérben megvalósult LUGO-esemény jelentésfeltárásának kreatív kurátori koncepciója: Lugosi LUGO László személyes Budapest-archívumának fotográfiai és térinstallációs jelentésfeltárása, a látható és a láthatatlan Budapest egybenlátása.

Az Országút podcastjában, a Kaptatóban ezúttal Szuda Barna művészettörténésszel beszélgetünk az idén nyolcvan éves korában elhunyt Tölg-Molnár Zoltán festőművészről.

Halottak napján, 1944. november 2-án született Ómoravicán a fotográfus, aki élő legendának számít a Vajdaságban. Dormán Lászlóval életútjáról beszélgettem.

Féltőn óvják a vakuk kereszttűzétől a Frida Kahlo fotógyűjteménye kiállítást. Hangsúlyozzák is: Fényképezni tilos! Nagyítót a kezünkbe venni viszont tanácsos, jó néhány felvétel ugyanis bélyeg nagyságú. A lupé „felajánlása” szokatlan, ám praktikus. Ily módon rejtett részletek is feltárulnak a mexikói festőművésznő életéből.

A művészettörténet Adolphe-Félix Calst tartja az impresszionizmus „igazi” előfutárának, jóllehet nem ő volt az egyetlen, sőt, nála jobban ismerteket említhetünk, mint Eugène Boudin, Johan-Barthold Jongkind, Édouard Manet vagy Jean-Baptiste-Camille Corot.

Jó fegyvernek tűnhet a kommunikáció, ezért is tartotta rendkívül fontosnak Kölcsey-Gyurkó Sára, a kiállítás megálmodója, hogy bemutassa és megossza a világgal azt, amit 2022 novembere óta nap mint nap átél, amikor áttétes mellrákkal diagnosztizálták.

Amikor Plutarkhosz megírta a Párhuzamos életrajzokat az ókor nagyjairól, valószínűleg érzékelte, hogy bizonyos textúrák kísérteties módon ismétlődnek az egyes életművekben. Mindez még látványosabb lehet, ha kissé kiszélesítve az időperspektívát csupa olyan művész portréját rendeljük egymás mellé, akik között „spirituális” átfedés van.

Tizenöt évre kivonta magát a magyar valóságból, diplomata feleségével tartott a nagyvilágba. Hangos sikerei voltak az „átkosban”, miközben több művét botrányok közepette betiltották.

Kecskeméti Sándor keramikus, szobrászművész a 2018-as Weiss, a 2020-as Schwartz és a 2022-ben rendezett jubileumi KES 75 című kiállítások után új tárlattal jelentkezett a fővárosban a párizsi székhelyű Initio Arts & Design szervezésében, melyen a tér képzésének, kinyitásának, kivágásának művészi gyakorlatára, egyúttal szabadság és bezártság kérdéskörére adott válaszokat munkáival.

Belső világunk több tudati régióban létezik, egymásba oldódva, összekapcsolódva vagy a tudattalan szférában rejtőzve, konkrét fizikai érzetek, álmok, hatások és kapcsolatok, de az elme is saját formáit, érzéseit építi.

Mindenki eljátszott már a gondolattal, miket mentene ki egy égő házból. Számomra ezek közül a tárgyak közül – minden ember, kutya, macska már biztonságban – mindig előkelő helyen szerepelt a fényképalbumom. A képekről legtöbbször kicsit esetlenül komponált, családtagjaink, barátaink vagy éppen idegenek megmerevedett arcképe néz vissza ránk.

 A Török–Magyar Kulturális Évad keretében Számítások és véletlenek címmel nyílt kiállítás Isztambulban. A matematikai tematikát körbejáró kiállítás három női életműbe enged betekintést, Vera Molnár, Maurer Dóra és Rákóczy Gizella alkotásaival ismerkedhet meg a nemzetközi közönség. Hamvai Kingával, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.

Az emberek érdekelnek, minden festményem arról a kapcsolatról beszél, amely a másikhoz és a környezetünkhöz fűz bennünket. A képeken nem szavakkal magyarázom el, mégis remélem, hogy a néző felismeri: a festmény róla szól.

Manapság divatos a csapatjátékok legjobb irányítói közül – például Jordan, James, Messi, Maradona etc. – amerikai mintára kiválasztani az abszolút „Goat”-ot, tehát a Kecskebakot, aki irányítja az egész „nyájat”. Természetesen sosem lesz teljes egyetértés. 

Növényszerűvé válni, ez az emberi határoltság meghaladására szóló felhívás, ami „aláássa a szubjektum stabilitását”. Azonban ahhoz, hogy növénnyé vagy zölddé váljunk, ki kell lépni, el kell hagyni a tájképet, illetve a tájról szóló romantikus hipersematizmusokat.

Generációjának figyelemre méltó művésze. A Kisképző és a Pécsi Művészeti Kar elvégzése után sikerrel vette az akadályokat, s ma már a művészetéből él. A Nyolcésfél Inspirációs Övezetben alkot, de sokat jár művésztelepekre is. Marosi Pannival beszélgettünk.

Első alkalommal mutat be gyűjteményéből kizárólag női alkotók műveiből álló válogatást az alapításának harmincötödik évfordulóját ünneplő Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum. A kiállítás, melynek kurátora Szipőcs Krisztina, a Liszt Ünneppel együttműködésben valósul meg.

Gyarmathy Tihamér ritmikus formákból és meleg színekből építkező áramló, mozgó világát, érett festészetét a színek és fények, a vertikális és a horizontális, olykor strukturálisnak tűnő kifejezésmód jellemzi.

Kiállításának témája az emlékezés, a hiány ábrázolásának formai kísérlete. Megjelenik benne a már hiányzik tapasztalata, mert már nincs, már eltűnt, csak az emlékezet hozhatja vissza, de megjelenik benne a még hiányzik érzése is.

„Az foglalkoztat, hogy hol húzódnak a kép határai, hol van az a pont, ahol a kép tárgyi volta még éppen nem tűnik el a festett felszín mögött, azaz végső soron vannak-e és ha igen, akkor mik lehetnek a minimális feltételei egy adott képnek.”