Vektornak nevezünk minden vonalszakaszt, amely meghatározott kiterjedéssel és iránnyal rendelkezik. Főként a matematika, a fizika és a számítástechnika világában találkozunk velük, és többnyire „egyenes nyilaknak” látjuk őket.

Hosszabb idő után az Érdi Galériában mutatja be Valkó Gyula az elmúlt négy évben született képeit. Inspirációkról, tanulmányutakról és szokatlan kiállítási címadása kapcsán beszélgettünk művészetéről.

Újabb izgalmas tárlatnak ad otthont az MBH Bank Művészeti Alapítvány támogatásával működő Hungarian Art & Business (HAB) művészeti központ: a Bardo című tárlat a Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok 2024. évi beszámoló kiállítása, amely a fiatal képzőművészek legfrissebb alkotásait közös gondolati ívre fűzve mutatja be.

A szobrász Rodin neve minden bizonnyal ismerősebben cseng kortársa, Redon nevénél. Ám ez megtévesztő. Odilon Redon (1840–1916) életműve nagy jelentőségű és terjedelmes. Redont alapvetően szimbolista és „szürrealista” művésznek tartják, különleges és „inverz” látásmódja azonban túlmutat minden irányzaton.  

Ismerjük a Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske című kézügyesítő mondókát, hiszen ki innen, ki onnan hallotta gyermekként, felnőttként pedig maga adja tovább csemetéjének. keserű Károly Keserü ám – a világ első nemtudomista című kiállítása hihetetlen mennyiségű pontot vonultat fel. A sűrűn szedett pontrengetegből azonban sehogy sem állna össze a mondókabéli fejecske.

Alapításának centenáriumán, 2002-ben a felújított Szolnoki Művésztelepen számos kezdeményezés valósult meg, köztük azóta is folyamatosan működő, időszaki kiállításoknak teret adó művészeti galéria létesült.

A Jelenség című műcsoport Szabó Dezső modellezett látványokkal foglalkozó, majd két évtizedes munkásságának azt a szegmensét mutatja be a Mai Manó Házban, amely ebben a formában önálló egységet alkot az életművön belül. A művészi koncepció középpontjában többek között a természetben megfigyelhető jelenségek különféle képi megjelenítése áll.

Különleges időutazásban volt részük azoknak, akik megtekintették a nemrégiben bezárt Tól-ig kiállítást a kecskeméti Hírös Agóra földszinti kamarateremében. Hegedűs 2 László tárlata az idő kérdését középpontba állítva létkérdéseket feszegetett, amely a bemutatott videómunkában, fotókban és installációkban egyéni és közösségi szinten is értelmezhető volt.

A H13 Kultpontban absztrakt formát öltött az öngondoskodás humoros, szarkasztikus jelenléte. A három művész – Hammerli Judit, Enyedi Zsolt és Benkő Barnabás – az egészséges lelki állapot fejlesztésének már-már vízi-áradatként ránk ömlő online- és offline-praktikáinak túltermelésére helyezte a hangsúlyt.

Valójában nem IV. Henrik francia király, hanem egyik barátja és tanácsadója, Rosny, később Sully bárója mondta a sokak által ismert, szállóigévé lett mondatot: Paris vaut bien une messe. Hogy a francia főváros valóban megér-e egy misét? Minden bizonnyal meg.

Kiállításokért nem sűrűn „mászom fel” a budai Várba. Csakis akkor sétálok vagy buszozom fel, ha valamin igazán megakad a szemem. Haász Katalinnak Táncsics Mihály utcai Neon Galériában látható tárlata, a Láncgörbe ilyen. Egymással összefűzött, görbített vonalakból állnak össze olyan láncolatokat, melyek lebilincselők, nem eresztik a nézőt.

Talán nem túlzás elsőként a különös jelzővel illetni azt a látványt, amely a Négy-kor című kiállítás látogatóját fogadta a kaposvári Vaszary Képtár többszörösen tagolt, zegzugos kiállítóterében.

A magyar származású Ylla olyan korban szentelte művészetét az állatportréknak, amikor még senki sem gondolt arra, hogy állatfotózásra szakosodjon. Nemzetközileg elismert művészeti gyakorlata kreatív és rendhagyó módon újította meg az állatfényképezést: az állatokat természetes viselkedésük közben, a saját környezetükben örökítette meg, ezáltal új perspektívát teremtett az állatok vizuális ábrázolásában.

Az alkotótelepek országa vagyunk. Nagykanizsától, Zamárdin, Érden, Hajdúböszörményen, Hortobágyon, Derecskén át Vajáig találunk ilyen művészeti megnyilvánulásokat. Öt évvel ezelőtt, hagyományt teremtve első alkalommal rendezték a borsodi régióban, Cserépváralján a Kolosai Művésztelepet. A következő már Szögliget külterületén kapott otthont és azóta is ott működik.

Egyre ritkább a kortárs művészeti közegben a figurális, esztétikai értelemben vett szép minőség és a klasszikus festészeti módszerek alkalmazása. Korossy-Khayll Levente mégis ebben a hagyományos, klasszikus szemléletben alkot.

Ara Güler (1928–2018) Törökország kevés fotósainak egyike, aki nemzetközileg is ismertté vált. Barátságban állt Henri Cartier-Bressonnal, és bár kilépett a legendás fotósszövetkezetből, volt Magnum-tag is. Fotóriporteri munkája során szinte észrevétlenül merült el a hatalmas török város utcáinak szédítő kavalkádjában.

Évtizedek óta foglalkozik a műkereskedelem elméleti kérdéseivel. Számos könyvet publikált e témakörben. Martos Gábor legújabb kötete harminchét árverési csúcsleütésen és hat nyilvános magánüzleten keresztül vezet végig a műkereskedelem háromszázéves történetén. 

1908 szeptember 25-én a hatvannyolc éves Monet bejelentette műkereskedőjének, Paul Durand-Ruelnek, hogy hamarosan Velencébe utazik. Második felesége, Alice örömmel csatlakozott hozzá. Az utazásra a festő egyik barátja, az angol Mary Young Hunter meghívása révén került sor, akinek lakosztálya volt a Palazzo Barbaróban. Giverny elhagyásakor az impresszionista mester nem tudta még, hogy fog-e festeni.

Kezdettől természetes rokona a képző- és zeneművészetnek, de akár a színház- és táncművészetnek is az animáció. Az első fekete-fehér vonalak életre hívásától a való és valótlan világok tökéletes illúzióját megteremtő vizuális konstrukciók megalkotásáig gazdag és változatos utat járt be a műfaj.

Eddigi munkásságának figyelemre méltó kvintesszenciája az az elmúlt két évben született műtárgyegyüttes – újabb festményeinek megejtő gazdagságú sorozata –, amelyben az immár két évtizede működő művésztelep sajátos atmoszférája, s az alkotónak a spiritualitás és az anyagi világ határán otthonosan mozgó művészete egyszerre mutatkozik meg.

Paraván című tárlata Kósa Gergő legfrissebb műveiből válogatva korábban megkezdett témájának, az angyalföldi Bulcsú utca csillagos háza vizuális történetmesélésének szerves folytatása.

Nyolcszázharminc alkotás, festmény, szobor, installáció, fotó és dokumentum ünnepli a minden modernista irányzatot túlélő szürrealizmus centenáriumát a párizsi Pompidou Központ hatodik emeletén.