Az egyiptomi hieroglifák olyan szakrális szövegszimbólumok – imák, ráolvasások, varázsigék –, amelyek eredetileg a piramisok belső falait díszítették, és a fáraó túlvilági boldogulásához nyújtottak segítséget. A legelső piramisok – így a gízai piramisok is – még sírfelirat nélküli, puritán sírhelyek voltak. A nagy fordulatot a VII. dinasztiának emelt szakkarai nekropoliszok jelentették, különösen Pepi fáraó zöld hieroglifákkal gazdagon díszített piramisa.

Kétszáz Szentendréhez kötődő polgár nyílt levélben tiltakozott a város kis múzeumainak bezárása ellen. Válaszok és megbeszélések után megnyugtató nyilatkozat született, de a további viták alighanem megkerülhetetlenek. Interjú a múzeumigazgatóval és közös beszélgetés a nyílt levél kezdeményezőjével meg a polgármesterrel.

A kitárulkozás és az elvonulás vágya egyszerre hatja át a budai Virág Benedek Ház kiállítását, miként ez a kettősség magát a művészetet is jellemzi. Az alkotás magányossága, mégis egyfajta közös, egymásra ható művésztelepi munka tükröződik a tárlaton.

Néhány évvel ezelőtt született a „reneszánsz poszthumanizmus” kifejezés. Első látásra nem magától értetődő, hogy egyáltalán lehet-e köze a reneszánsznak az utóbbi irányzathoz. Önkényes fogalomgyártás volna, vagy van itt olyan összefüggés, amelyet igenis érdemes megvizsgálnunk?

2022. június 25-én 15 órakor nyílik Tayler Patrick Még egy sor medve… című egyéni kiállítása, mely egyben a Múzeumok Éjszakája országos programsorozat 2022-es központi helyszínének – Szolnok és környező településeinek – nyitóprogramja. A kiállítást Pataki Gábor művészettörténész nyitja meg.

Életének 86. évében hunyt el a Kossuth-díjas festőművész, Molnár Sándor. 1958-ban, vezetésével jött létre a szellemi és művészeti kérdésekkel foglalkozó, progresszív képzőművészeket tömörítő csoport, az úgynevezett Zuglói Kör, amely közel tíz éven át működött, szellemi otthont nyújtva a haladó szellemiségű művészeknek. Lajta Gábor cikkével emlékezünk a 20. század egyik legnagyobb festőjére.

Méltatlanul merült feledésbe Hortobágyi Endre művészete, aki a Zuglói Kör szellemi műhelyében a nyugat-európai festészetet megismerve alakította ki saját látásmódját és festői karakterét. A Resident Art Galéria kiállítása újra felfedezteti a magyar absztrakt festészeti vonulat e hiányzó láncszemét.

Mintha szivaccsal és habos vízzel áttörölt szélvédő üvege mögül próbálnánk meg kinézni a világra, de a látványt folyamatosan eltakarnák előlünk a folyadékot maszatoló szivacs nyomai, hogy csak a külvilág tágas fényszíneit érzékelhessük a monokróm mintán keresztül.

Soós Évával, a Kálmán Makláry Fine Arts galériavezetőjével beszélgettünk.

A humanista fotográfia, a magyar szociofotó történetének jelentős alakja, Nicolás Muller/Müller Miklós fotóművész a Capa Központban.

Void street art művész kiállításmegnyitójával kezdődik június 20-án az az eseménysorozat, amelynek végén az Országút Magazin a Művészetek Völgyével közösen átadja a jótékonysági árverésükre befolyt összeget egy olyan intézmény részére, amellyel bárki  kapcsolatba kerülhet, aki megfordul a Balaton környékén. 

Velencében a klasszikus turistacélpontokon kívül a biennálék idején a kiállítóhelyek, a múzeumok különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a „nagy nevek” vonzásában mind a szakma, mind a közönség számára élvezhető kiállításokat rendezzenek.

„A szín úgy merül bele a mindenségbe, ahogy a hozzá hasonló
meghatározhatatlan érzékenységű, formátlan
és határokkal nem rendelkező dolgok.
A szín a tér igazi – egyszerre absztrakt és valóságos – anyaga.”
(Yves Klein)

Ez a címe az egri Dobó István Vármúzeumban Holló Valéria néprajzi gyűjteményéből nemrégiben nyílt kiállításnak. A gyűjtő gyermekkorától fanatikusa volt mindennek, ami magyar és régi. Tárlatvezetőim Császi Irén és Zábrátzky Éva néprajzkutatók, a kiállítás kurátorai.

Láthatóvá tehető-e a múló idő, összeköthető-e saját, szubjektív időérzékelésünk objektív időegységekkel? Az ember személyes, belső időészlelése a külvilágtól elvonatkoztatott, csupán az átélt események, élmények határozzák meg tempóját, dinamizmusát.

A Leonardo és Michelangelo által tökélyre vitt reneszánsz perspektíva nem csupán a térmélység érzékeltetésére szolgált, hanem egyfajta szellemi perspektívát is jelentett: az antikvitás, a kereszténység és az éledező természettudományok sajátos szintézisét.

Tizenhárom új kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó a 2022. június 9. és 12. között zajló 93. Ünnepi Könyvhétre.

Orr András grafikusművész következetes, megtervező, történelmi, művészettörténeti ismereteket is felmutató, felhők közül alászálló, mögöttesekbe is belátó grafikus-festő.

Vajon lehetett volna jobban időzíteni? Hogy százéves a zászlóbontás, tudniillik az, hogy az 1925-ös nagy párizsi iparművészeti kiállítás óta beszélnek art decóról, inkább csak ürügy, az igazi aktualitást a megszabadulás jelenti.

Egy kiállítás megnyitásához nagyon jó kapaszkodóul szolgálhat a tárlat választott címe, jelen esetben: Ady, Párizs, Budapest. A cím ugyanis egyfajta öndefiníció, amely mentén szépen fel lehet fejteni a kiállítás képeit, a koncepciót – ad egyfajta értelmezést önmagáról.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendezővel legújabb filmtervéről beszélgettünk, amelyet Bosch Gyönyörök kertje című festménye ihletett.

Baráth Fábián örökké úton van. Délvidéken, Zomborban született, Kecskeméten töltötte kamaszkorát, Budapesten tanult a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg a nagy múltú Szolnoki Művésztelepen él, most pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Fiókjának galériájában állít ki.

Miként lehet a Lét tömegét megmérni? Az ember lelkének tömege a legenda szerint pontosan huszonegy gramm, ám kérdés, hogy a Létnek, mint filozófiai fogalomnak, a rajtunk kívülálló dolgok összességének lehet-e tömege?