Képzőművészet

„Monsieur Madame”
Makláry Kálmán
„Monsieur Madame”

A XX. századi magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb, mégis méltatlanul elfeledett alakja Anton Prinner, akinek életműve máig alig ismert hazánkban. Eddig mindössze egyetlen önálló múzeumi kiállítása volt Magyarországon, 2007 tavaszán az Ernst Múzeumban. Ennek egyik oka, hogy fiatalon elhagyta az országot és Franciaországban keresett lehetőséget a művészi kibontakozásra.

Fénnyel érő sűrü csend – Hommage à S. G.
Kondor Attila
Fénnyel érő sűrü csend – Hommage à S. G.

Az Epreskerti Kálvária és a Parthenón-fríz Terem két, egymáshoz egészen közeli helyszínén az elmúlt bő évtized szorosan összefüggő munkáiból mutatott be válogatást Menasági Péter. Már a kiállítás címe is elmélyedésre késztet. A Pilinszky János verséből idézett mondat archaikus szóhasználata több értelmezési lehetőséget is megenged. 

Létezés más tekintete árán
Tunner Fruzsina
Létezés más tekintete árán

Két női sors, két különböző életszakaszt idéz meg. Markó Luca és Martin Wanda lehengerlő fotómunkái visszaveszik a tekintet birtoklását a saját testük felett, és képesek a lélek gyöngeségeit és erősségeit, kétségeit és bizonytalanságait a test felszínére csatornázni, miközben kísérletet tesznek arra, ami a modern társadalomban szinte lehetetlen – látszani és létezni mások tekintete nélkül.

Nagy dobásra készült
Takáts Fábián
Nagy dobásra készült

A kocka el van vetve – mondta Julius Cesar, amikor seregével átkelt az észak-itáliai Rubicon folyón. Szállóigéje Bartha Máté szájából is elhangozhatott volna – Kockavető című tárlata nagy dobás.

Vajda Lajos – Szentendre Van Goghja
Pusztai Ilona
Vajda Lajos – Szentendre Van Goghja

A XX. századi magyar művészet kiemelkedő alakja. A krisztusi korban ((1908–1941) eltávozott alkotó, aki már életében, majd halála után is a szentendrei fiatal művészek példaértékű mestere, szellemi vezére volt, alig másfél évtized alatt hozta létre máig ható életművét. 

Az öt legbalhésabb művészzseni
Debreceni Balázs
Az öt legbalhésabb művészzseni

Bár művészeinket gyakorta jellemzi deviáns, antiszociális viselkedés, szerencsére az csak ritkán torkollik tettleges erőszakba. Az alább jellemzett festők azért voltak igazán különlegesek, mert képeiken lényük sötétebb oldalát sem titkolták, s azért is, mert igaz bűnbánatukban olykor a vallásos festészet legszebb lapjait írták, mint az irodalomban Villon, Verlaine, Balassi és Ady. 

Technicizált portrék
Horváth Márk
Technicizált portrék

Míg a mesterséges intelligenciának eddig is számos felhasználási módja volt a keresési motoroktól, a Covid-diagnózisig, a fordítóprogramoktól az ételrendelésig, addig a művészeti színtérben való megjelenése azt mutatja, hogy alapvető és nagyon mély átalakulás zajlik, amely az ember ontológiai mélystruktúráját is áthatja.

Czóbel harmadszor
Pusztai Ilona
Czóbel harmadszor

A szentendrei Czóbel Múzeum idén tavasszal megnyitott Mágikus kör című kiállítása a Két Paletta és Paletták után a czóbeli életmű újabb aspektusait állítja középpontba.

Hullámvasút: Jelenetek egy házasságból
Hullámvasút: Jelenetek egy házasságból

Aimee McCrory díjnyertes sorozata az alkotó saját, több mint négy évtizedes házasságát állítja középpontba, feltárva az együtt öregedés örömeit és kihívásait. Őszinte és intim pillanatokon keresztül mutatja be a házasság dinamikáját, s finom humorral és méltósággal közelíti meg az öregedés témáját.

Buddha mint szimbólum
Magyar Miklós
Buddha mint szimbólum

Odilon Redon a francia szimbolista festészet egyik legkülönlegesebb alakja. Életművében visszatérően jelenik meg a spiritualitás, az álomszerűség és a transzcendencia témája, maga Buddha is. Ám képei nem a történelmi Buddha alakját ábrázolják hűen, sem az ázsiai ikonográfiát nem követik pontosan. Számára Buddha az emberi lélek spirituális kibontakozásának és a tudat ébredésének képi megtestesítőjeként jelenik meg.

A megfigyelés lehetőségei
Fazakas Réka
A megfigyelés lehetőségei

Várady Róbert Várfok Galériában rendezett kiállítása összegző áttekintést nyújt a művész munkásságáról a kilencvenes évek közepétől készített alkotásaitól a legfrissebb művekig. Az intellektuális alkotót filozófiai és irodalmi textusok inspirálják, amelyekből kiindulva vásznain létkérdéseket feszeget. A széles paletta jól reprezentálja festészetének állandóságait és változásait.

Újrateremtett pillanatok
Újrateremtett pillanatok

Eleanor Macnair művészetének középpontjában a fényképek újraértelmezése áll, ám egy meglepő csavarral: ikonikus fotókat rekonstruál Play-Doh gyurmával. Munkái egyszerre reflektálnak a vizuális kultúra ikonográfiájára és a hétköznapi anyagok erejére, miközben megkérdőjelezik a fotográfia autentikusságát.

Roma Űrodüsszeia
Fazakas Réka
Roma Űrodüsszeia

Az Országút Galériában, az Eötvös10 emeletén kiállított sorozat képei egyedi módon foglalkoznak a holdra szállással, a Marson feltételezhető élet kérdésével, az űrkutatás és az űrutazás témájával. A vásznakon tudományos-fantasztikus, időnként meghökkentő, mégis gyakran ismerős képek újszerűen elevenednek meg.

Száguldó fuvar
Száguldó fuvar

Szinte egyidejű, XIX. század végi létrejöttük óta Amerika és a személyautó elválaszthatatlanul összefügg. A gyors innováció korszakában született autó forradalmasította a mozgást, új szabadságot és sebességet biztosítva, míg a fényképezés dinamikus médiumként jelent meg a haladás és az átalakulás megörökítésére.

Művészet határán innen és túl
Fábián László
Művészet határán innen és túl

Agyafúrt trükkel kerülte meg az örök fiatalság iránti fölösleges és reménytelen nosztalgiát: a kilencvenéves Lux Antal a frissességre hagyatkozik, ami nemcsak valószerűbb, életkortól független, de bizonyíthatóan – bizonyítja folytonosan – sokkal produktívabb: mindegyre alkotásra ösztönzi, és a művek sora igazolja az alkotói gondolkodás eleven gazdagságát, invenciózusságát, eleganciáját.

Tiszta udvar, rendes ház
Takáts Fábián
Tiszta udvar, rendes ház

A retro korát is éljük. Egyre többen tekintenek nosztalgikus hangulattal a hetvenes-nyolcvanas vagy éppen a kilencvenes évekre, amikor „még minden szebb volt”. Persze, van, akinek jelenünk jelenti a szépet, és nem vágyakozik vissza. Hogy Bereczki Kata visszavágyódik-e, nem tudom, de saját gyermekkori élményeit felidéző festményei ezt sugallják.

Ajándékok a XX. századból és azon túl
Ajándékok a XX. századból és azon túl

Sylvia Plachy (1943) magyar származású, New Yorkban élő fotográfus. André Kertész barátjaként azon kevesek egyike, akik a humanista fotográfia hagyományát a XXI. században hitelesen és korszerűen képviselik. 

Szétrobbanni vagy összeroppanni
Virág Ágnes
Szétrobbanni vagy összeroppanni

Az ex- „kilépésre”, „elhagyásra” utaló latin eredetű elöljárószó konkrét vizuális formában egyetlen X jelben szerves része kozmikus szobrainak és azok nevének is. A művész teret hoz létre, mozgásformákat ír le és a világban való helyünket, az univerzumhoz való viszonyunkat teszi próbára a szobrain keresztül.

Határokon átlépve
Takáts Fábián
Határokon átlépve

Időről időre kiállítások miatt látogatok el a budai hegyek között található Klebelsberg Kultúrkúriába.  Részt vehetnék itt filmvetítéseken, zenés-táncos vagy színházi esteken is, ha nem a képzőművészet élvezne nálam prioritást. 

Határfeszültség
Szabó Liliom
Határfeszültség

A művész lényege a kíváncsiság, ez az egyik legfőbb ismérve, így nem meglepő, hogy a művészet szorosan összekapcsolódik a megismeréssel, és nem is kérdés, hogy nagy mértékben hozzájárult a felvilágosodás eszméjéhez. Hiszen az alkotó vizsgál, darabjaira bont, és megkérdőjelezi a magától értetődőt.

Küzdök az anyaggal
Szepesi Judit
Küzdök az anyaggal

Berze Imre szobrászművész 2007-ben a Kolozsvári Képző- és Iparművészeti Egyetem monumentális kerámia-üveg-fém szakán szerzett diplomát. 2021-ben kezdte doktori (DLA) tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karán, s közben az egyetem Sepsiszentgyörgyi kihelyezett tanszékén szobrászatot oktat.

Felszín és fragmentum
Sinkó István
Felszín és fragmentum

Egyike azoknak a fiatal alkotóknak, aki a kortárs művészet előzménytörténetét kutatja, használja és rendezi újra saját életművében. Makkai-Kovács Beatrix a modernizmusból átívelő gesztusfestészetet érzi leginkább a maga világához közelállónak, így – elhagyva korábbi figuratív korszakát – színek és felületek, rendezését, átstrukturálását kíséri figyelemmel, festi és építi.

Függelék
Virág Ágnes
Függelék

Nyomon vagyok az eltűnt hiány nyomában – írja Lenkey-Tóth Péter Az eltűnt idő nyomában című írásában. Úgy is mondhatnánk, hogy az egyedi lenyomatok, apró napi érzékelések, megkopott, „eltűnt” képek, például a középkori galatinai freskók nyomainak letapogatásából megszületik az általános.