Nomen est omen: Raffaello kivételesen érdekes Kálváriát festett a palermói Szűz Mária Fájdalmának szentelt kápolna (Santa Maria dello Spasimo vagy Lo Spasimo) számára, ám remekműve végül csak ötszáz évvel később, meglehetősen kalandos úton és csodás körülmények között érkezett Palermóba.

A műterem alkotó tér, ahol kimozdulhatok a megszokásokból, szabadulva a mindennapi élet horgonyaitól. Mióta csak festek, mindig a fontossági sorrend elején volt, hogy legyen műtermem.

Frieze London, Frieze Masters, a mára már hatalmasra gyarapodott nemzetközi kortárs művészeti színtér és műtárgypiac folyamatos átalakuláson megy keresztül. Új helyszínek és szereplők is bekapcsolódnak a vérkeringésbe. Az ázsiai jelenlét jelentősen megnövekedett.

Cikázó fekete sávok, hipnotikus pozitív–negatív áttűnések, vibráló élénk színek és mély gyökerek a konkrét-konstruktív-geometrikus absztrakt hagyományban… A művész cselekvőképességgel rendelkező „eszköz” is, aki megteremti a művet. Alkotótársa már több évtizede a dobókocka, a színeket, pozíciókat, szögeket ezzel a metódussal határozza meg.

Mivel alapvetően minden műalkotás „rétegzett” (hagymahéj szerkezetű), így kizárólag olyan remekművekre koncentrálok, melyekben az egyes rétegek fizikai értelemben láthatók és tapinthatók, illetve textúráik révén jelentős esztétikai többlethatást fejtenek ki.      

„Az érdekel, a leghagyományos eszközökkel képes vagyok-e létrehozni érvényesnek tekinthető látványt, amely megtévesztően hasonlít egy generált képi felületre, hogy jelezzem, az alkotásban az elképzelés a döntő” – mondja kiállítása indítékáról Féner Tamás.

A Found Child Cell című textilmunka a Mindenki volt gyerek című kiállításra készült, melynek kurátora Etentuk Inmesit, s amely a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány együttműködésével valósult meg a Kastner Kommunityben 2024 őszén.

A Városliget oldalában egy kicsiny helyiség üvegablakai mögött mindig történik valami érdekes, ami arra sarkallja a hobbikocogót, az elhivatott futót, a trolira várakozót vagy a gyerek kezét fogó szülőt, hogy megálljon egy pillanatra és bepillantson a Liget Galéria ablakán, amely úgy kommunikál a magas művészetről, hogy az mindenki számára érthető és elérhető legyen.

Körei Sándor a Molnár Ani Galéria művésze, 2021-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékén. Fontos számára a csendéletműfaj háromdimenzióssága, amikor frissen vágott virágokat és vázájukat zárja üvegtárolóba, hogy aztán a negyedik dimenzió is szerepet kapjon, vagyis az idő is megkezdhesse munkáját, soha be nem fejezett művé alakítva szerves anyagokat. Erről faggattam az alkotót.

Vonaton ülök, vidékről Budapestre tartok. Ahogy elfut mellettem a táj, elmosódnak a falvak, a kisvárosok, melankolikus bájuk láttán Bukta Imre képei jutnak eszembe. A festőművész, olyan realisztikus álomképeket fest, amelyek láttán megáll az idő.

Világméretű drámai események mindig voltak, vannak és lesznek a történelemben. Gondoljunk csak az első és a második világháborúra, a terrorizmusra vagy a klímaválságra. Kulinyi Istvánt pedig „mindig is a világot döntően befolyásoló drámai események miértje és hatása foglalkoztatta” – olvashatjuk legújabb, Műcsarnokban látható tárlatáról. 

Gyergyószárhegyen, ahol szinte harapni lehet a ropogós, hegyi levegőjét, a kicsi utcáknak csendes, nosztalgikus bája van. Ötven éve itt leltek otthonra azok a székelyföldi képzőművészek, akik megalapították a Szárhegyi Művésztelepet, s a családias alkotótábor azóta egyfajta branddé lett.

Női kvóta címmel nyílt kiállítás a Ludwig Múzeumban. A kvóta arányos részt, hányadot jelent. Mondhatni, az egyenlőségre való törekvés folyamán pozitívan diszkriminálja a kisebbséget, a hátrányosan megkülönböztetett csoportot. Nőként azt mondom, elég volt a sajnálatból, művészetünk gettósításából.

Új irányt jelent a festészetemben a Fluidity sorozat, bár továbbra is a térképzés foglalkoztat, azonban az apró formák helyett a folyékonyan szétterülő foltokból állnak össze a kompozícióim.

Sok minden befolyásolja a festészetemet, a legapróbb dolgoktól egészen a nekem nagynak számító érzésekig. Általában a hétköznapi és észrevehetetlen részleteket szeretem kiemelni a világomból, és azokat beemelni a festményeimbe, legyen az egy utcatábla, egy színkombináció, egy sorminta vagy repedés, struktúra.

A Magyar Nemzeti Bank kortárs gyűjteményéből válogatott kiállítás, melyet a grafikusi szemlélet, a játékosság és az ösztönös alkotási mód fűz össze, Szabados Árpád, Szirtes János és Ujházi Péter műveit mutatja be.

Felbecsülhetetlen értékű portrékat adományozott a Petőfi Irodalmi Múzeumnak. Móser Zoltán fotóművésszel beszélgettem, aki sosem tanult fényképezni, s nem is megrendelésre készítette képeit.

A kortárs műkereskedelem szárnyra kapott – vonhatnánk le a tanulságot az őszi európai művészeti vásárokat követően. A Frieze London/Masters értékesítés szempontjából sikeres volt, míg az azt követő, az egy héttel később, október 22–26. között rendezett Art Basel Paris, még sikeresebb.

Fajgerné Dudás Andrea és Horváth Lóczi Judit a női lét tapasztalatait és az anyaság témáját egymáshoz hajlított közös vizualitással, helyspecifikus installációkban fogalmazták meg kamarakiállításukon Budapesten, a Kastner Kommunity terében.  

Idén ősszel immár nyolcadik alkalommal rendezték meg a Székelyföldi Grafikai Biennálét Sepsiszentgyörgyön és Csíkszeredában, melynek felhívására minden eddiginél többen, kilencszázhuszonhat művész kétezer-negyvenhat alkotással jelentkezett.

A XXI. század meghatározó filozófiai és esztétikai stratégiája a modernitás Nagy Választóvonalai elbizonytalanodását követő különböző hibridizációs mechanizmusok megközelítésére irányul.

Képeim jellemzően spontán, intuitív módon alakulnak, alapvetően olyan alkotó vagyok, aki a festés öröméért fest. Szeretem az anyaggal való „birkózást”, azt, hogy az aktuális tudatállapotom és hangulatom határozza meg, hogy éppen mi kerül fel a vászonra.

Impresszionizmus, posztimpresszionizmus – A francia kultúrát közvetítő könnyed, ám nagy műveltséget sugárzó stílus régóta fájón hiányzik a magyar esszéirodalomból. Magyar Miklós elfogulatlan kíváncsisággal és nyitottsággal közelít e két korszakhoz, változatos módszerekkel mutatja be a mintegy tucatnyi, világhírű festőt vallomásaik, leveleik alapján.