Mindegy számára a technikai megközelítés, nem jelent gondot többféle médiumban megjeleníteni a mondanivalóját, a műfaji változatosság alkalmazásában a formai és kifejezésbeli lehetőségek változatosságát is látja. Ferencz S. Apor a Magyar Művészeti Akadémia csíkszeredai ösztöndíjasa, képzőművész és tanár, a Székelyföldi Grafikai Biennálé megbízott kurátora.

Minduntalan arra gondolok Benkő Barnabás képeit nézve, mikor működik igazán az élet: ha hagyjuk, hogy sodródjunk az árral, és engedjük, hogy megtörténjenek velünk a dolgok, vagy ha tudatosan úgy döntünk, hogy keretbe foglaljuk a mindennapjainkat.

A szentendrei MűvészetMalomban Pacsika Rudolf Képtelenség című kiállítása a művész munkamódszerébe, gondolkodásába nyújtott betekintést. Bár a retrospektív tárlat a fűtési szezon miatt bezárt, a kiállításhoz kapcsolódó album megjelent, mi pedig leültünk a művésszel egy beszélgetésre.

Áprilistól átalakított formában, újabb művekkel kiegészülve látható a Light Art Museum Budapest bemutatkozó tárlata, amelyen Moholy-Nagy László és Victor Vasarely munkái mellett kortárs alkotók művei is helyet kaptak.

A Műcsarnok 2023 tavaszán immár hatodik alkalommal rendezte meg Frissen típusú kiállítását, ahol egy művész egy kurátor irányításával egy teremben hozta létre tárlatát. Idén elsőként műfaj szerint azonos alkotókat hívtak meg: szobrászok mutatkoznak be legújabb munkáikkal.

A tatai vár boltozatos termei mintha Muzsnay Ákos rajzainak befogadására termettek volna. Oltárkép méretű, teljes felületüket finoman modellált, kétméteres rajzok foglalják el a kiállítóteret.

Sokak számára nyújt meleg otthont a panel. Tereik kissé szűkösek, falaik vékonyak, beosztásuk találékonyságra készteti lakóit. Ám még mindig kedvezőbb áron vehetők birtokba. Az általános vélekedés szerint egyhangú személyek lakják, a bennük töltött hétköznapok is egysíkúak.

A Várfok Galéria Hosszú úton kiállítása Korniss Péter állandóan gyarapodó pályájának központi helyszínére, az erdélyi falura, Székre összpontosít, ahová a művész újra meg újra visszatér, hogy megörökítse a hamarosan eltűnő világ utolsó nyomait.

A Munkácsy Mihály-díjas képzőművész Szemadám György kiállításának már a címe is arra utal, hogy a tárlat válogatás, „vidám egyveleg”, az elmúlt évek munkáinak összegző foglalata, amelyből sugárzik az életszeretet.

Láttam egyszer egy második világháborús dokumentumfilmet egy város lebombázásáról – visszafelé levetítve. A mindent elborító füst és por villámgyorsan egyetlen pontba ugrott össze. A tüzek összezsugorodtak és elhamvadtak. A törmelék az utcákról fölpattant és pillanatok alatt rendezett házfalakká állt össze.

Halálának negyvenedik évfordulója alkalmából az MMA és a NÖRI teljeskörűen felújíttatta Illyés Gyula és felesége Farkasréti temetőben található, Farkas Ádám szobrászművész által készített, 2022 óta a Nemzeti Sírkert részeként védett síremlékét.

It’s fine címmel nyílt kiállítás a Palotanegyedben nemrég debütált, Mária utcai underground, pincegalériában, a Bunkerben. Az It’s fine művészeti csoport és mozgalom első kiállítása statementként mutatja be nyolc művész és a kurátor ironikus világnézetét és mintegy „közérzeti kiállításként” kontextusba helyezi a mindennapi nihilt a kortárs reflexiókkal.

Sam Havadtoy legújabb alkotásaiból látható kiállítás a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában, Shibui… A folytatás címmel. A vegyes technikával készült munkák és a kisszériás szitanyomatok bensőséges és kifinomult hangvételű alkotásai az intimitásról és a szexualitásról beszélnek, a mi kelet-európai lelkivilágunk számára egzotikus módon.

Konrad Witz (1400 körül–1446) gótikus festészetének jelentőségét a XX. században ismerték fel, azóta úgy emlegetik, mint az egyik legelső tájképfestőt és az egyik legjelentősebb svájci művészt, akinek számos alkotása a protestáns képégetések áldozatául esett, ám fennmaradt munkái a modern festészettel mutatnak rokonságot.

Stark Attila legfrissebb képeiből nyílt nagyszabású kiállítás a Resident Art galériában, amely egyben a művész eddigi legnagyobb volumenű tárlata. Teljesen új tematikájú képei továbbra is őrzik a képregényszerű látásmódot; a harsány, tiszta színekkel festett, stilizált figurák magukon viselik alkotójuk összetéveszthetetlenül bumfordi, játékos világát.

Vékony Dorottya fotóművész a Budapest Galéria emeleti termeiben, vele párhuzamosan, a földszinten, Aszterión címmel Dallos Ádám és Hopp-Halász Károly munkái láthatók. Bár eredetileg a „női” kiállítás érdekelt, belépve a Lajos utcai épületbe nem tudtam nem észrevenni, hogy a két tárlat összefügg.

Egy jósnő feldíszített szobája elevenedik meg a Tools of Liberation című kiállításon, amely az elérhetetlen szabadság csábító, felsejlő foszlányaival teli disztópikus csatamezőn való kétségbeesett bolyongás színtereként is értelmezhető.

A Barabás-műveket jó együtt szemlélni. A szavakat mondatokká egészíteni ki. Több-kevesebb rendszerességgel ismétlődő önálló kiállításai élményszámba mennek, mert a művek egymással is dialogizálnak, az installációk a galériák asszociációs lehetőségeit is bekapcsolják a kompozícióba.

A Q Contemporary az idén kilencvenedik életévét betöltő Keserü Ilona és kivételes alkotótevékenysége előtt tiszteleg. A tárlat jellegét kronológia helyett olyan motivikus és tematikus nézőpont határozza meg, amelynek révén az egyes szekciók a meghatározó formák, technikák és kutatások aktuális és műtárgyakban manifesztálódó együttállásain keresztül mutatják be a művész munkásságát.

Mikhail Karikis Because we are together kiállítása az athéni kortárs művészeti múzeumban (EMST) az alkotó hat kulcsfontosságú audiovizuális installációja köré épül, amelyeket kisebb alkotások, fényképek és szövegek egészítenek ki.

A miskei remetének, a fehér gyöngyházragyogás festőjének, Tóth Menyhértnek művészi pályája, hitvallása bontakozik ki Sümegi Györgynek, az MMA Kiadónál 2022-ben megjelent Tóth Menyhért – Levelek, vallomások című kötetéből.

Boris Lurie (1924–2008) és Wolf Vostell (1932–1998) műfaji határokat átlépő, társadalomkritikus művei most először láthatók együtt Magyarországon. Az ötvenes évek végétől, személyes érintettségük okán, mindkét művész radikálisan közelített a holokauszt témájához.

A betűk nem tudnak hazudni. Csak az ember, aki olykor igazsággá, máskor hazugsággá rakja össze őket. Bonyhádi Károly művei minden betű jelentését megsokszorozzák és elmélyítik, s a világ dolgainak összefüggéséről beszélnek.