Tudja, mit jelent az elismerés, ezért döntött úgy, hogy egyetemi ösztöndíj létrehozása után díjat alapít azoknak, akik a tánc szolgálatára tették fel az életüket. Török Jolánnal művészettel nevelésről, táncpedagógiáról, jubileumról is beszélgettünk.

Pánikhelyzetből adódó feszültségében szólni képtelen főszereplőt követ Schwechtje Mihály nagyjátékfilmje olyan emberi környezetben, amely elveszítette a bajbajutottak iránti fogékonyságát. Szétforgácsolódott jelenünk érzékletes bemutatása.

Miután a rendszerváltozás utáni magyar mozihistória legsikeresebb magyar filmje lett a Futni mentem, nem egész három hónappal premierje után a Netflixre is befut. A vígjáték mindeközben elnyerte a Szemle Tanács Különdíját a 44. Magyar Filmszemlén.

Mit tesz egy kisgyermekkel, ha az édesapja hazugságban neveli? Az Inkubátor program támogatásával készült Minden rendben világpremierje az elsőfilmesek versenyében a 75. Berlinálén lesz. A rendező Sós Bálint Dániellel első nagyjátékfilmjéről beszélgettünk.

Hogyan mutatnád be a Földet, az embereket annak, aki még sosem járt itt? Mit helyeznél el egy időkapszulában, amit ezer év múlva nyitnak ki? Kalandozásra hívja a közönséget a LISTEN. –Zenei utazás a világ körül című tárlat a Magyar Zene Házában.

Orgonán játszik, átiratokat és saját műveket komponál, koncerteket és fesztivált szervez, kutat és a doktori dolgozatát írja, emellett Liszt-összkiadásra készül. Mészáros Zsolt Mátét gyermekkorában ragadta magával a hangszerek királynőjének varázsa.

Akadnak már-már zavarba ejtőn személyes filmek. Nézőként különös átélni, ahogy az alkotó fölfedi legmélyebb érzéseit. Persze a személyesség önmagában még kevés a jó mozihoz, de a Volt egyszer egy nyárnak nem is ez az egyetlen igazi erénye.

Muszatics Péter filmtörténész Bécs, Budapest, Hollywood címmel írt kalauzt, amelyben az Osztrák–Magyar Monarchia kulturális és társadalmi hatását kereste a hollywoodi filmekben. Most kiállítást rendezett a Bécsben alkotó magyar filmeseknek.

Nem divat szórakoztató filmet forgatni itthon, Herendi Gábor szerint a műfaj kissé lenézett filmes körökben. A Futni mentem rendezője úgy látja, a családok széthullását megragadó téma mellett a vígjátékigénynek köszönhető a nagy közönségsiker.

Tizenkét év után, százötven versenyfilmmel indul újra februárban Budapesten a Magyar Filmszemle, amelyet Muhi András rendező-producer, a Magyar Filmművész Szövetség elnöke, producerekkel és támogatókkal együtt a közös szakmai fórum eszményével élesztett föl.

A többszólamúság és a minimalizmus jegyében válogatta évszázadokon átívelő, fényjátékkal társított tematikus műsorát a Protean Quartet. Az együttes az európai kamarazenei együttműködés, a MERITA keretében ad koncertet január 20-án a Budapest Music Centerben.

Az iskola a társadalom kicsiben: szuperlelkes, fiatal tanárnő találkozik az iskolarendszer korlátaival és azzal, hogy hiába minden lelkesedése, ha a tanártársai és a szülők úgyis visszarántják a „túlbuzgó” kezdő kollégát. A tanári szoba. Ismerős?

Kínai turnéja volt, operaházi fellépésekre készül, a KvintEsszencia Mesteriskolájának kurzusain tanít a Pécsi Egyetemen. Miklósa Erikával szobalányból lett pimasz komornáról, egyedi tanrendről, tudatos éneklésről, tudatos életről is beszélgettünk.

Biztosan érdemes egész életünkben mindenáron becsületesen élni? A gonosz cselekedet tényleg elnyeri méltó büntetését? A Blaga leckéi című film ilyen és ehhez hasonló kérdésekkel szembesíti nézőit, de a provokáció sem áll távol gondolkodásától.

Olivier Messiaen orgonaciklusának, Az Úr születésének darabjai és Johann Sebastian Bach örök érvényű orgonaművei csendülnek föl a zene és hit összefonódását, az ünnep misztériumát jelképezve karácsony másnapján Pannonhalmán, a Szent Márton-bazilikában.

Mit tud a világ színpadjain is elsők közt jegyzett operettszínházi LED-fal?  A teátrumban úgy mondják, a megjelenő kép eddig nem látott térélményt nyújt, de azért a díszletet nem váltja föl, ám a színészeknek meg kell tanulniuk együtt mozogni a háttérrel.

Magával ragadó muzikalitás, zenei kimunkáltság, megalapozottság – így jellemzik sokan a Pomázhoz és Pécs környékéhez egyaránt kötődő Vujicsics Együttest, amely tevékenységével szimbóluma lett a szerb, a horvát és a többségi magyarság közötti jó kapcsolatnak.

Úgy véli, a művész nemcsak elénekli a hangokat, hanem lélekkel, érzelmekkel tölti meg, erre törekedett mindig, sok alakítása ezért felejthetetlen. Budai Lívia rendszeresen szerepelt a világ rangos színpadain, idén a Prima-díjat kapta meg.

A brit filmművészet szívesen állít emléket a társadalom hétköznapi hőseinek, közülük való Jean Purdy brit ápolónő is, aki önfeláldozása révén járult hozzá a lombikbébi-program megteremtéséhez. Róla szól a Joy, az élet csodája című mozidarab.

Pécsett a Kodály Központban november 28-án, másnap Budapesten a Művészetek Palotájában ad hangversenyt a Pannon Filharmonikusok Kesselyák Gergely vezető karmester dirigálásával. Mindkét koncert középpontjában Leonard Bernstein III. Kaddis szimfóniája áll.

Az Olivier Nakache–Éric Toledano alkotópáros az Életrevalókkal lett a filmvilágban egyszeriben ismert. Védjegyükké vált, hogy fontos, érzékeny témákat dolgoznak fel rengeteg humorral. Legújabb filmjük, az Ennél csak jobb jöhet két nagy kérdésbe is belekap.

Alig egy hónappal nyolcvannyolcadik születésnapja után elhunyt Pauk György Londonban élő magyar hegedűművész. A nagy hegedűsgeneráció egyik utolsó tagja november elején még mesterkurzust tartott a Zeneakadémián. Pauk Györgyre tavalyi interjúnkkal emlékezünk.

A hamburgi Elbphilharmonie-ban, az amszterdami Concertgebouw-ban is elhangzott darabja, idén a Bécsi Filharmonikusok tűzte műsorára kompozícióját. Szólista és a Nemzeti Filharmonikusok tagja, növendékeit a zene titkaiba igyekszik beavatni Szentpáli Roland.