Hatvanhárom éve március 27-én a világ teátrumaiban előadás előtt egy színházművész levelét olvassák föl, így köszöntve a színház világnapját, egyben megemlékezve arról, hogy 1957-ben e napon volt a párizsi Nemzetek Színháza fesztivál első előadása.

Három kategóriában hirdeti meg a Magyar Állami Operaház az első Országos Operaversenyt az operaénekes-utánpótlás biztosítására és támogatására. A zeneiskolások videójelentkezését az előzsűri válogatása nyomán személyes verseny, majd a döntő követi.

Északról déli irányba haladva a XX. századi Európán és Amerikán át navigálja hallgatóit a spanyol Cuarteto Matrice programja, hogy érzékletesen mutassa meg a két kontinensen a szélességi körökkel együtt változó zenei gondolkodás formálta muzsikát.

Azt a közösségi összetartozást, amely a rendszerváltozás idejét jellemezte, nem érezte az elmúlt három és fél évtizedben – mondja a Kék Pelikan egyik szereplője. Alkotók és nézők úgy érezhették a 44. Magyar Filmszemlén: a film él, a szakma létezik, a közönség érdeklődik.

Hangverseny-látogatásnál százszor többet ér, ha az emberek énekelnek, muzsikálnak, akkor hat rájuk igazán a zene – vélekedik Hollerung Gábor. A dirigenssel a tételek közötti tapsról, nem létező szentségekről és a folytonos megújulásról beszélgettünk.

Ha szerelemről és hűtlenségről van szó, a francia Emmanuel Mouret színész-rendezőre mindig számíthatunk. A Szívecskéim és az Egy röpke románc naplója után új rendezéséről, a Velencei Filmfesztivál versenyprogramjában vetített Barátnőkről beszélgettünk.

Szerelemben és háborúban minden megengedett – szól a mondás. És Antoine François Prévost regényének szerelmespárja, Manon Lescaut és des Grieux kiszolgáltatottságában mindenre kész: lopásra, prostitúcióra, csalásra, gyilkosságra… semmitől sem riadnak vissza.

Hetedik alkalommal rendezik meg Budapest, Debrecen, Tihany öt helyszínén Szabó Marcell zongoraművész vezetésével az Orosz Zenei Fesztivált, amely a Barátságok – Csajkovszkij, Rahmanyinov, Muszorgszkij, Medtner, Ravel, Debussy, Saint-Saëns címet kapta.

Akár egy középkori terepasztal, amikor a felhők mögül előbukkannak a Himalája lélegzetelállító hegygerincei között a gyéren lakott vidék kolostorai – idézi fel Zurbó Dorottya dokumentumfilm-rendező megérkezését repülőgépen az ázsiai Bhutánba.

Bár a magyar filmek iránti érdeklődést a Futni mentem és a Hogyan tudnék élni nélküled? lökte fel a magasságokba, néhány hónappal korábban a – most a Max kínálatában is megjelent – Fekete pont kiemelkedő nézőszáma már jelezte: valami megváltozott.

A lélek, s mindaz, amibe beleszületünk, az életérzés és az épp megélt pillanat adja az oláh cigány dalok ízét – véli Lakatos Mónika. Az énekesnővel hagyományokról, a klasszikus zenével való találkozásról s a kultúra továbbadásáról is beszélgettünk.

Bár a nagyjátékfilmek idei versenyébe nem jutott be magyar alkotás a 75. Berlinale Nemzetközi Filmfesztiválon, a Perspectives szekcióban helyet kapott az Inkubátor Program keretében forgatott Minden rendben, Sós Bálint Dániel elsőfilmje.

Tudja, mit jelent az elismerés, ezért döntött úgy, hogy egyetemi ösztöndíj létrehozása után díjat alapít azoknak, akik a tánc szolgálatára tették fel az életüket. Török Jolánnal művészettel nevelésről, táncpedagógiáról, jubileumról is beszélgettünk.

Pánikhelyzetből adódó feszültségében szólni képtelen főszereplőt követ Schwechtje Mihály nagyjátékfilmje olyan emberi környezetben, amely elveszítette a bajbajutottak iránti fogékonyságát. Szétforgácsolódott jelenünk érzékletes bemutatása.

Miután a rendszerváltozás utáni magyar mozihistória legsikeresebb magyar filmje lett a Futni mentem, nem egész három hónappal premierje után a Netflixre is befut. A vígjáték mindeközben elnyerte a Szemle Tanács Különdíját a 44. Magyar Filmszemlén.

Mit tesz egy kisgyermekkel, ha az édesapja hazugságban neveli? Az Inkubátor program támogatásával készült Minden rendben világpremierje az elsőfilmesek versenyében a 75. Berlinálén lesz. A rendező Sós Bálint Dániellel első nagyjátékfilmjéről beszélgettünk.

Hogyan mutatnád be a Földet, az embereket annak, aki még sosem járt itt? Mit helyeznél el egy időkapszulában, amit ezer év múlva nyitnak ki? Kalandozásra hívja a közönséget a LISTEN. –Zenei utazás a világ körül című tárlat a Magyar Zene Házában.

Orgonán játszik, átiratokat és saját műveket komponál, koncerteket és fesztivált szervez, kutat és a doktori dolgozatát írja, emellett Liszt-összkiadásra készül. Mészáros Zsolt Mátét gyermekkorában ragadta magával a hangszerek királynőjének varázsa.

Akadnak már-már zavarba ejtőn személyes filmek. Nézőként különös átélni, ahogy az alkotó fölfedi legmélyebb érzéseit. Persze a személyesség önmagában még kevés a jó mozihoz, de a Volt egyszer egy nyárnak nem is ez az egyetlen igazi erénye.

Muszatics Péter filmtörténész Bécs, Budapest, Hollywood címmel írt kalauzt, amelyben az Osztrák–Magyar Monarchia kulturális és társadalmi hatását kereste a hollywoodi filmekben. Most kiállítást rendezett a Bécsben alkotó magyar filmeseknek.

Nem divat szórakoztató filmet forgatni itthon, Herendi Gábor szerint a műfaj kissé lenézett filmes körökben. A Futni mentem rendezője úgy látja, a családok széthullását megragadó téma mellett a vígjátékigénynek köszönhető a nagy közönségsiker.

Tizenkét év után, százötven versenyfilmmel indul újra februárban Budapesten a Magyar Filmszemle, amelyet Muhi András rendező-producer, a Magyar Filmművész Szövetség elnöke, producerekkel és támogatókkal együtt a közös szakmai fórum eszményével élesztett föl.

A többszólamúság és a minimalizmus jegyében válogatta évszázadokon átívelő, fényjátékkal társított tematikus műsorát a Protean Quartet. Az együttes az európai kamarazenei együttműködés, a MERITA keretében ad koncertet január 20-án a Budapest Music Centerben.