Előadó-művészet

Sorozatgyilkos kerestetik
Tóth Csaba
Sorozatgyilkos kerestetik

A nagyjátékfilm-rendezőként elsőfilmes, de rendezőasszisztensként és second unit directorként rengeteg tapasztalattal bíró Bagota Béla tudja, milyen csapdákat rejt egy magyar krimi, és ezt nagyon okosan próbálta kijátszani.

Liliomfi
Szigethy Gábor
Liliomfi

Miért jókedvre derítő örömforrás ma is az 1954 nyarán–őszén forgatott színes magyar film, a Liliomfi? A rendező, Makk Károly 2003. november 15-én így emlékezett: „Tüneményes nyár a Balaton mellett. Jópofa, lázas tevékenység: ami eszünkbe jutott, azt fölvettük…”

„Hát csak így lehet”
Róna Katalin
„Hát csak így lehet”

Életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

Kultúra és művészet a világjárvány árnyékában
Szabó Balázs
Kultúra és művészet a világjárvány árnyékában

A programok bősége már-már európai léptékű kulturális élet képzetét kelthette a székesfehérvári művészetbarátokban, amikor tavaly márciusban megérkezett világjárvány, és brutális módon fosztott meg illúzióinktól. Hallgatásba burkolózott a város. Mintha megdermedt volna a világ.

Én és a nagyapám
Szigethy Gábor
Én és a nagyapám

Émelyítően édeskés, könnyfakasztóan szirupos, kacagtatóan túlkomédiázott, néha unalmas, gátlástalanul valóságtól elrugaszkodott, sikeres, közönségkedvenc szocialista-realista giccsparádé: Én és a nagyapám – 1954-ben.

Fojtó anyai szeretet
Tóth Csaba
Fojtó anyai szeretet

Borzasztóan kiszolgáltatottá tesz bennünket, ha az önmagunkról alkotott képünket egyetlen ember véleményétől tesszük függővé, a Lara pedig tökéletesen mutatja be ezt működés közben, ahogyan azt is, hogy ezek a viselkedésminták öröklődnek.

A nemzet első kőszínháza
Krómer István
A nemzet első kőszínháza

Remek alkalom lett volna a közéleti napilapoktól a sportközvetítések szünetében leadott egyperces hírekig, széltében-hosszában tudósítani a kolozsvári Farkas utcai kőszínház kétszáz évvel ezelőtti megnyitása előtt tisztelgő megemlékezésekről.

Beszélgetés Jiří Menzellel
Serf András
Beszélgetés Jiří Menzellel

Mint a forró katlan, olyan volt a város 2007 augusztusában. A Dunán sétahajók cirkáltak. A Lánchídon át ballagtam az Erzsébet tér felé, és nemcsak a melegtől, hanem az idegességtől, izgalomtól is izzadtam.

Rákóczi hadnagya
Szigethy Gábor
Rákóczi hadnagya

„Kérem a vasasnémet elvtársakat, szíveskedjenek gyorsabban öltözni. Felvétel lesz…”

Mit üzen a színház?
Róna Katalin
Mit üzen a színház?

A színházi világnap előestéjén, 2021. március 26-án az Uránia Nemzeti Filmszínház online színházi programjában a Kolozsvári Állami Magyar Színház ikonikus Csillag a máglyán előadását közvetíti. Sütő András drámáját 1976-ban Harag György rendezte.

Szabóné
Szabóné

„Ez volt az a beteg ló, amin a sematizmus összes hibáit kimutatták” – első, 1949-ben rendezett filmjére, a Szabónéra így emlékezett nem sokkal halála előtt, 1975-ben a vitathatatlanul nagyon tehetséges, ám szemlesütve besúgóvá aljasodott, lelkibeteggé savanyodott filmrendező, Máriássy Félix.

Beethoven búcsúja
Kiss Eszter Veronika
Beethoven búcsúja
A járványhelyzet miatt a magyar komolyzenei élet sem emlékezhetett meg méltóképpen Beethoven születésének kétszázötvenedik évfordulójáról. Ezúttal utolsó alkotói időszakát idézzük fel, a kései vonósnégyeseit. Komponálásuk között a zeneszerző súlyos betegségből való – sajnos csak átmeneti – felgyógyulását örökítette meg egy gyönyörű lassú tétellel.
Ha Jiří Menzelre gondolok
Zalán Márk
Ha Jiří Menzelre gondolok
Ha Menzelre, a rendezőre gondolok, nem a filmjeiben is gyakorta felbukkanó, kissé félénk, vékony testalkatú, szemüveges fiatalember képe tűnik fel, hanem a már idősebb alkotó ellentmondást nem tűrő tekintete és kaján mosolya. Ha egyetlen alkotóval szimbolikusan össze lehetne foglalni a cseh új hullám valamennyi ismertetőjegyét, akkor az idősebb Menzel lenne az. Tiszteletet parancsoló fizikum, huncut mosoly, impozáns szakmai tudás, határozott világlátás. Művészet, emberszeretet és irónia. Ez a cseh rendező hármas védjegye.
Németh Kira Gabriella
Variációk egy Bartók-témára
Mindig izgalmas és tanulságos egy olyan zeneszerzőverseny, amely az általános megkötések mellett (például apparátus vagy időtartam) más, specifikus elvárást is támaszt a születendő alkotásokkal szemben. Az UMZF pályázatának nagyzenekari kategóriája ezúttal Bartók Béla előtt tisztelgett: a benevezett műveknek vagy tartalmazniuk kellett a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára I. tételének fúgatémáját, vagy e kompozíció ihlető erejéről kellett tanúskodniuk. Ez a kritérium sajátos funkcióval rendelkezett, hiszen egyfajta kapcsolatot teremtett az új darabok között, így rávilágított a kortárs zene általános tendenciáira és a zeneszerzők egyéniségére egyaránt.
Helyzetjelentés a magyar színházművészetről
Sándor L. István
Helyzetjelentés a magyar színházművészetről
A mai magyar színházművészetről kialakult kép összegzésére vállalkozott Dér András filmrendező és Uray Péter koreográfus-rendező. Ők ketten egy éven keresztül járták az országot, illetve a határon túli magyar színházakat: a Pécsi Országos Színház Találkozó versenyprogramját válogatták. A szakmai összegzés lehetőségét megteremtő fesztivál azonban elmaradt a júniusban (sőt, a pótlására sem került sor szeptemberben). Így hát ebben a beszélgetéssorozatban mutatták be az év legfontosabb tizennégy színházi előadását, és vázolták a válogatás során kialakult összképet.
Rendszerváltó néptánc
Csatári Bence
Rendszerváltó néptánc
A táncházmozgalom és a magyar folklór reneszánsza meghatározó része volt a Kádár-korszak zenei életének.
Kiss Eszter Veronika
Horváth Márk