Tetszett Kurtág bátortalan, befelé forduló magatartása, valamint az, hogy teljességgel hiányzik belőle a hiúság és a beképzeltség. Intelligens, becsületes és a maga igen komplex módján egyszerű – a nagy kortárs, Ligeti György (1923–2006) zeneszerző szavait idézi mottójaként a Kurtág100 fesztivál. A születésnap előestéjén az eseménysorozat előjátéka lesz február 18-án a Művészetek Palotájában a Kurtág-töredékek című dokumentumfilm premierje. Gyönyörű és izgalmas portréfilm – mondta a Nagy Dénes rendezte alkotásról Káel Csaba, a Müpa vezérigazgatója. A filmbemutatót pódiumbeszélgetés követi pianista, az izlandi Víkingur Ólafsson, a francia Pierre-Laurent Aimard, a német-brit lírai bariton Benjamin Appl és Nagy Dénes részvételével.
A születésnapon, február 19-én Víkingur Ólafsson zongoraművész, az évad művésze és Várdai István csellista közreműködésével, Markus Stenz vezényletével a Danubia Zenekar előadásában csendülnek fel Kurtág életművének jellemző darabjai, köztük a Stele és a Kettősverseny a Müpában. Ugyanazon a napon Jelek, játékok, üzenetek címmel nyílik meg a Zenetudományi Intézet Zenetörténeti Múzeuma Kurtág György tiszteletére rendezett kiállítása, amely kéziratokkal, nyomtatott művekkel, fotográfiákkal, grafikákákkal és persze muzsikával ad képet a zeneszerző, zongoraművész, tanár alkotói útjáról. A kiállításon az interaktivitás jegyében nemcsak Kurtág-művek hallhatók, hanem a látogatók maguk is zongorázhatnak, játékosan komponálhatnak.
Másnap, ugyancsak a Müpában,
a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben lesz az ősbemutatója a zeneszerző új kamaraoperájának, melynek címe Die Stechardin.
A XVIII. századi német polihisztor, Christoph Hein Georg Christoph Lichtenberg szerelmének, Maria Dorothea Stechardnak szóló levelei és írásai nyomán írt librettó az örök szerelemről, a síron túl is tartó szeretetről, a túlvilágról, az elválásról és a találkozásról, a reményről beszél. Az opera a Keller András vezette Concerto Budapest előadásában hangzik fel, a címszerepet Maria Husmann énekli.
A Budapest Music Center koncertterme ad otthont a kamarazenekari esteknek, ahol a kortárs zene olyan jeles művész lépnek fel, mint Pierre-Laurent Aimard, Benjamin Appl, Steven Isserlis.
A hazai élvonalból többek között koncertet ad Csalog Gábor, Fejérvári Zoltán, Perényi Miklós, Rohmann Ditta, Várjon Dénes és a Kelemen Kvartett. A BMC-ben továbbá felcsendülnek Kurtág legfontosabb vokális ciklusai is (Ahmatova-, Pilinszky-dalok, Csüggedés és keserűség dalai) Jőrös Andrea és Haja Zsolt tolmácsolásában. A fesztivál koncertjein Kurtág művei mellett a hozzá közel álló elődök – Johann Sebastian Bach, Franz Schubert, Robert Schumann, Ludwig van Beethoven, Bartók Béla és Ligeti György – darabjai is elhangzanak, ezzel is utalva Kurtág zenei hagyományokat megőrző, mégis újjáépítő alkotói szellemére.
Február 25-én a Zeneakadémián lesz Hiromi Kikuchi és Ken Hakii hegedű-, illetve brácsaművészek koncertje, ők a számukra írt két darabot adják elő a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával, az esten föllép ifjabb Kurtág György (elektronika) is, a karmester Madaras Gergely lesz.
Magyar Zene Házában a Moment’s Notice Trió és a Modern Art Orchestra mutatja be Kurtág műfajokon túlmutató hatását, Kurtág György és Ligeti György művei szolgáltatnak alapot az improvizációkra. A Hangdómban különleges audiovizuális előadáson kelnek párbeszédre a zeneszerző rajzai és zenéje.
Az ünnepi zenefesztivál záróakkordjaként február 28-án, a Zeneakadémia Solti-termében a koncert első felében az 1990-es évek közepén komponált, nagybőgőre és szopránra írott Lichtenberg-dalok új, revideált verziója hangzik el Maria Husmann (szoprán) és Niek de Groot (nagybőgő) előadásában. A második részben szólal meg Juliane Banse (szoprán) és Keller András (hegedű) előadásában a Kafka-töredékek, amelyet az elemzők gyakran a Kurtág-életmű összegző darabjaként emlegetnek, ahogy Hartmut Lück német zenetörténész írta: mondatokat és aforizmákat gyűjt egybe Kafka naplóiból és leveleiből: szinte kivétel nélkül olyan helyzeteket és képeket, amelyekben az ember az őt körülvevő történések megértésére törekszik – anélkül, hogy valaha is eljutna a megértésig.
Nyitókép: Kurtág György zeneszerző, zongoraművész, tanár
Fotó: Huszti István / BMC sajtófotó
