Hiábavalónak tűnik az Alföld elsivatagosodásának megállításáért folytatott gigászi küzdelem. Az évtizedek során számos kezdeményezés történt, valódi áttörést azonban csak a civil mozgalmak tevékenysége hozott. A Marispusztai Önkéntes Vízőrzők sikerére a Tisza-kormány is felfigyelt.

Folyik a heves diskurzus a műemlékvédelemről. Az első nyilvános beszélgetést a FUGÁ-ban rendezte a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete. Felfokozott hangulat, nagyotmondó, törékeny mondatok, egyéni sérelmek és történetek. Enyhe káoszt éreztem.

Műemlékesek, régészek, művészettörténészek a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében műhelybeszélgetéseken tanácskoztak arról, milyen lehetne egy újonnan alakuló intézmény, ha a műemlékvédelem talpra állhatna. Szigethy Balázzsal beszélgetünk.

Élesben tesztelheti az ország, mire megyünk atomerőmű nélkül. A negyvenfokos hőhullám napjaiban a napelemek csúcsra járnak, az importáram dől be a határokon, ahogy a vezetékek bírják, beindítunk minden még munkára fogható öreg erőművet, de így is rezeg a léc.

Első munkahelyem épületének díszes kovácsoltvas kapuján belépve az átjáróban naponta elhaladtam az emléktábla előtt: építette Hauszmann Alajos. Aligha sejtettem, későbbi pályámon is meghatározó lesz a szebb napokat látott, de eleganciáját még őrző palota.

Főnixmadárként feltámadhat, új életre kelhet a hazai műemlékvédelem? Reméljük, joggal bízik, okkal szervez tanácskozásokat az épített örökséget óvó szakma. Milyen szervezeti keretek között, milyen pályára állhat a jó ideje leszálló ágban lévő terület? Erről is beszélgettünk Sarkadi Márton építésszel.

A városvédő művészettörténész-operatőr Ráday Mihály 2012-ben csaknem nyolcezer színes felvételt bízott a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményére. A színhelyeiben és tematikájában fontos fotóhagyatékot a könyvtár most online is kutathatóvá tette.

A fenntarthatóságról szóló beszélgetések gyakran ugyanabba a csapdába esnek: sok szó esik elvekről, klímacélokról és környezetvédelemről, jóval kevesebb arról, hogyan változtatják meg ezek a gondolatok a mindennapi vállalkozói döntéseket. Pedig a kettő nem választható el egymástól.

Mádon, Tokaj-Hegyalja borvidékének talán legismertebb településén működik az idén az Év pincészete díjat elnyert borászat, ahol kiemelkedő minőségű szőlőt termő dűlőkről szüretelnek. Nem véletlen, hogy egyik legjobb területükről, a Holdvölgyről nevezték el pincéjüket.

Közbeszéd tárgya lett – a kormány első látványos és népszerű lépései után –, mi lesz a budai Várnegyed, a palota és a polgárváros sorsa. Mi lesz az újraépített és félkész palotákkal és az évtizede üresen pusztulókkal, milyen funkciókat kapnak, kaphatnak?

Nemes Csaba meteorológussal a víz körforgásáról, nagy és kis vízkörökről, aszályról és özönvízszerű esőzésről, esőfakasztásról és jégkárelhárításról, a dús növényzet és a sokszínű mezőgazdaság jótékony éghajlati hatásáról beszélgettünk.

Minden változás várakozást hoz, akárcsak más szakterület, a műemlékvédelem is igyekszik kifejteni javaslatait, számba veszi kapcsolatát a társadalommal és a politikával. Bátorító a program, amely a kultúra fontos elemeként számít a műemlékvédelemre.

Zamárdi üdülővároska egyik forgalmas pontján különleges köztéri műalkotást, egy világfa-kompozíciót avattak fel, amely a Kárpát-medence több ezer éves szellemi örökségét, a magyar történelem meghatározó jelképeit és a nemzeti összetartozás gondolatát hivatott megjeleníteni.

Roskadófélben van a ház,/ Hámlik le a vakolat,/ S a szél egy darab födéllel/ Már tudj' isten hol szalad;/ Javítsuk ki, mert maholnap/ Pallásról néz be az ég.../ Közbevágott Pató Pál úr:/ „Ej, ráérünk arra még!” – Petőfi Sándor sorai illenek történetünkhöz.

Vagy alkalmazkodunk az éghajlat és a természet egyre gyorsuló átalakulásához, vagy elpusztulunk – állítja Szalóczy Zsolt, Gábor Dénes-díjas fizikus, a Cassandra Program vezetője. Ez utóbbi elkerülése érdekében három szervezet összefogásával alakult meg a Magyar Alkalmazkodási Partnerség.

Emlékszünk arra, amikor Szentjóby Tamás ejtőernyővászon-lepellel borította a Szabadság-szobor főalakját? Ahogy ő „felszabadította” a hamisnak tartott szabadságszimbólumot, a Citadella szétszabdalásával Taraczky Dániel a szabadság parkjává álmodta az erődöt.

Pusztatemplom elhagyatott falmaradványai idézték az Árpád-kort az Alföldön. A hajdani, kunok lakta Mizse (a mai Lajosmizse határában) falu temploma lehetett, a sok százados emlék állagmegóvása a ROM Vándor örökségmentő program hetedik emlékhelye.

Érdtől Solymáron át Gödöllőig Budapest agglomerációjában több mint tucatnyi településen kellett az elmúlt években a nyári hőhullámok idejére vízkorlátozást elrendelni, megtiltani többek között a gyepek locsolását, az autómosást és a medencék feltöltését.

Soha ennyien nem jelentkeztek még a Tisza megtisztítására az immár hetedik alkalommal meghirdetett Tisza-tavi PET Kupa versenyre. A kedvezőtlen időjárás, az erős szél és eső, majd a tűző nap ellenére a tavalyinál is valamivel több, összesen közel tizenegy tonna hulladéktól mentesítették a folyó e szakaszát.

Hatodik alkalommal találkoztak a közelmúltban a Pesti Vigadóban a művészettel nevelés elméleti és gyakorlati dilemmáit szem előtt tartó szakemberek, hogy nyílt műhelynapon foglalkozzanak a múzeumpedagógia elméleti és módszertani kérdéseivel.

Különös lépésre szánta el magát Óbuda önkormányzata, bejelentette, kezdeményezi, hogy föléledjen a dunai limes magyarországi szakaszának (része a Budapest harmadik kerületében a Hajógyári-sziget és a hajdani Hadrianus-palota) világörökségi pályázata.

Szakrális emlékekben is gazdag a magyar szőlő- és bortermelés szent hegyének története. A ciszterciek és pálosok badacsonyi szőlőit különböző írások számos alkalommal említik. A szőlő- és borkultúra a XI–XIII. századra az egyik legfontosabb gazdasági ággá vált.

Nemezkészítők, kosárfonók, takácsok és szőnyegszövők – a Hagyományok Házában népi kézművesek alkotásaikból rendeztek kiállítást, amely szeptember huszadikáig látható a hajdani Budai Vigadó Kallina Mór és Árkay Aladár tervezte épületében a Corvin téren.