Miként használhatjuk ma úgy a bioszféra javait, hogy maradjon holnapra is az utódainknak? Sir Partha Dasgupta indiai közgazdászprofesszor vetette fel eképpen az emberiség mai „lenni vagy nem lenni?” alapkérdését a brit pénzügyminisztérium számára készített jelentésében, amely immár magyarul is olvasható.

Kormoránból avagy kárókatonából szerencsére évek óta csak egyet-kettőt látni a Rábán. Mert ez az amúgy tetszetős külsejű madár iszonyatos károkat tud okozni a halállományban. Ráadásul természetes ellensége nincs, a folyó környékén előforduló nagyobb ragadozó madarak is „kismiskák” hozzá.

Készülődik a Körszálló bontása – söpört végig az építész szakmán éppúgy, mint a főváros, elsősorban budai lakóin a hír. S bár a múlt század második felében emelt épületek megsemmisítése sokszor népszerű, ezúttal az ujjongás elmaradt, sőt…

Széles körű összefogás eredményeként a közelmúltban öt pálos rendi zarándokút alakult, közülük kettő érinti Pécs városát. Egyik a tágan vett Belvároson vezet keresztül, a másik a Jakab-hegy környékén halad. Nem is lehetne most itt aktuálisabb a kezdeményezés.

Természetvédők meggyőzően bizonyítják az azonnali, ám csak rövid távú eredményeket hozó hagyományos szúnyogirtás súlyos természeti kárait. Az új biológiai szerek kijuttatása ugyanakkor körülményes. Magyar kutatók ezen a téren értek el komoly előrelépést.

Könnyen átjutok a pozsonyi kikötő ellenőrző kapuján, a portásfülkét évek óta nem használják. Csak a terelőkorlátok emlékeztetnek az egykori munkásbejáróra. Az épületek mellett parkoló autók – tulajdonosaik mágneskártyával lépnek be – mutatják a jelent.

Kőszeg óvárosában, a középkori szerkezetét máig őrző Jurisics téren, ahol minden háznak önálló históriája van, egymás tőszomszédságában magasodik a XVII. században emelt Szent Imre és a középkori, Szent Jakab tiszteletére szentelt templom.

Mit jelenthet a lakóknak a zöldellő udvar? Miként teremthető összhang a történelmi épületek és a modern zöldítési megoldások között? Milyen szerepet játszhatnak a tetőkertek, belső udvarok, zöldfalak, közösségi kertek a városi biodiverzitás növelésében?

Két egymásra tekintő, egymásra felelő, monumentális palota a Szabadság téren. Alpár Ignác szinte azonos időben épült, tekintélyt parancsoló alkotásai. A hajdani Tőzsdepalota és a Nemzeti Bank épülete. Egyikük megújulásra vár, a másik épp túl van rajta.

Gyakran hangzik el: egy szó, egy mondat nem önmagában él, nem önmagában van értelme, meghatározza szövegkörnyezete, s maga is meghatározza kontextusát. Nincs ez másként az épített örökséggel sem, legyen az lakóház, középület, templom, kastély, palota.

Boldogtalan idők boldog ifjaként – micsoda naivitás! – hittem, a politikai rendszerek nem örök érvényűek, ami történetileg talán bizonyított, ám hittem azt is, azért vagyunk, hogy fordítsunk rajtuk. A közösség javára, ha már egyszer ezt sulykolják a lózungok.

A Debrecenben fölépítendő Természettudományi Múzeum tervezésére szóló meghívásos pályázat első díjasával, a BIG – Bjarke Ingels Grouppal és a Vikár és Lukács Építész Stúdió Kft.-vel a kiíró szerződést kíván kötni a tervdokumentáció elkészítésére.  

Divattá vált megsemmisült épületek másolatként újraépítése – a drezdai Frauenkirche, a berlini városi palota, a budavári lovarda, a honvéd főparancsnokságig, és még sorolhatnánk. A potsdami helyőrségi templom szellemi örökségében különbözik a többitől. 

A nagyböjtről elsőként a hústól való tartózkodás juthat eszünkbe. A böjt azonban ennél sokkal több, s ehhez most a pannonhalmi bencések hozzákapcsolták a természettel, környezetünkkel való közösség gondolatát, s „zöld böjtöt” tartanak. Erről is beszélgettünk Hortobágyi T. Cirill főapáttal.

Kártérítésért perelte be egy perui gazda a németországi székhelyű RWE multinacionális energetikai vállalatot, arra hivatkozva, hogy áramtermelése során a barnaszén elégetésével hozzájárul a klímaváltozáshoz.

Tizenöt ország népművészeti szakemberei vettek részt a Hagyományok Háza tanácskozásán, hogy megismerjék a folkkutatások eredményeit, és együtt gondolkodjanak kulturális örökségünk, hagyományaink innovatív, digitális oktatáson alapuló tudásátadásáról. 

A távvezetékekre fényvisszaverő, illetve ultraibolya pulzáló fényt kibocsátó készülékeket szerelve igyekszik elejét venni a hazánkon átvonuló darvak áramütés okozta pusztulásának a Mavir Zrt. A részletekről Tihanyi Gábort, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetőjét kérdeztük.

Két sárga láda várakozott a napokban a Folyamőr utcai lakópark már megépült magasházainak tövében, a járószint alatti mélységben, hogy azután érdeklődő pillantásoktól kísérve daru segítségével magasba emelkedjenek. Vajon mit rejtenek a ládák? Hová indulnak?

„Nemzeti múltunknak vannak századai, melyekből... történeti feljegyzést, vagy egy sort nyelvünkön alig vagyunk képesek felmutatni; míg...számos műemlék maradt ránk… Minden ilyen nemzeti műemlék elenyésztével nyilván történetkönyvünk egy-egy lapja szakad ki.”

Zoboki Gábor építész, az Oszakai Világkiállítás magyar megjelenésének megálmodója, az épületegyüttes tervezője még a nyitás előtt bemutatta a magyar pavilont és művészeti programját, amely a magyar és japán kulturális párhuzamokat tartja szem előtt.

Egyetlen évtized alatt drámai módon megváltozott a napenergiát hasznosító technológiák gazdaságossága. A napelemek ára, nem utolsó sorban a tömegtermelés miatt folyamatosan és jelentősen esik, szemben a koncentrált hő hasznosításán alapuló, kevésbé elterjedt módszerével.

Szépül az öreg parasztház, a felújított pincében boroshordók sorakoznak, a jurtában kellemes a hőmérséklet. A veteményes téli álmát alussza, a traktor is megpihent az udvaron, körülötte tyúkok, kacsák, birkák bóklásznak. Ez a Pogány-tanya, ahol egy fiatal család éli mindennapjait.

Sajátos domborzatával, lejtős utcáival az Alföldről érkező látogatók rémálma, de a dunántúliak otthon érzik magukat Gizella királyné városában. Némi emelkedőt leküzdve a középkori várfalon belül a török hódoltság utáni épületállomány tárul az érkező elé.