Életem első nyarát, 1954-ben Balatonszemesen töltöttem szüleimmel a nagyszülők nyaralójában, ha rajtam múlik, azóta sem telik el nyár anélkül, hogy fölkeresném a tóparti települést és a környezetbe szépen illeszkedő, hagyományos családi házat.

Talán az utolsó utáni pillanatban, de megérkezett a most igazán aranyat érő májusi eső. Két hónap után az ország nagy részén volt végre két nap, amikor értékelhető mennyiségű csapadék hullott, amely nemcsak a port verte el. Egy újabb aszályos év veszélye azonban ezzel még nem hárult el.

A magyar ipari műemlékek a XIX. és a XX. századi modernizáció lenyomatai, amelyek nemcsak gazdaságtörténeti, hanem építészeti szempontból is jelentős értéket képviselnek. Az épületek funkcióváltása egyszerre szakmai kihívás és kreatív lehetőség a kortárs építészet számára.

Beszélnünk kell a teremtés védelméről – diabolikus korunk válságjelenségeit számba véve a gyógyítás, építés esélyét vázolta fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének projektzáró konferenciáján elhangzott köszöntőbeszédében.

Jó ütemérzékkel már az újonnan választott Országgyűléshez folyamodott Győr megyei jogú város közgyűlése egy régóta megoldatlan környezeti probléma, az akkumulátorgyártáshoz (is) kötődő veszélyes anyagok még eltűrhető kibocsátásának szabályozása érdekében.

A RÉKE a műemlékvédelem ínséges évtizedében is elszántan szervezte előadásait művészettörténeti, régészeti kutatásokról, műemlék-épületek helyreállításáról, hangot adott szakmai véleményének a nemtelen átépítésekkel, bontásokkal kapcsolatban.

Rendkívüli intézkedéseket vezetett be a szombathelyi önkormányzat, miután a város külterületén utakra, parkolókra évekkel ezelőtt leterített kőzúzalékról kiderült, hogy jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaz. A kiporzással levegőbe kerülő veszélyes ásvány belélegezve rákkeltő hatású lehet.

Minden ház érdekes, hát még, ha százéves! Mi mindent láthattak a falak, a kinyíló, becsukódó kapuk, ablakok, mennyi és mennyi családnak adtak otthont a lakások, milyen életek, sorsok néma szemtanúi lehettek a szobák, az erkélyek, a belső udvarok!

Ha van Ausztriában a gemütlich (kedélyes) Bécsnek ellentéte, az bizonyára „Hitler kedvenc városa”, Linz. A legenda (vagy valóság?) szerint Göring néhány nappal az Anschluss után Linzből Bécsbe hajózva döntötte el birodalmi acélmű építését.

Nekem a város riadalmat jelentett: ijedelmet a gangtól, amely a második emeletről lóg az udvar fölé, osonok háttal a falhoz lapulva, hogy kezemről lehorzsolódik a bőr, szorongást a nagyablakos szobában, ahogy falára éjszaka különös fények rajzolnak titokzatos árnyakat.

Alig egy éve a Magyar Nemzeti Bank felújítása utáni, az eredeti szintmagasság fölé emelt, hivalkodó, arany bádogtetejű teraszán állva egy pillanatig nem tudtam másra gondolni, mint a szemközt magasodó handanvolt Tőzsdepalota épületének jövőjére.

Kiemelt kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk területének huszonhét százaléka erdővel, fával borított legyen. Tízmillió fát telepítene egy civil szervezet is – úgy tűnik, ezen a téren nagy az egyetértés. Ami mégsem mindegy: hogy mit és hová ültetünk?

Vészesen lecsökkent az ország biztonsági üzemanyagkészlete, miután a világ szénhidrogén-kereskedelme szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádját követő meredek áremelkedés miatt a kormány felszabadította a gázolaj- és benzintartalékot.

A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között – hangsúlyozta az Operaház felújításának értékelésekor az Europa Nostra-díj zsűrije, amelynek idei elismertjei között van az Ybl-palota.

A kismartoni Esterházy-kastély barokk tereibe az Esterházy Art Award díjazottjai költöztek be. A főúri reprezentáció és a digitális glitchek feszültségére építő kamaratárlat néhol megmarad a dekorativitásnál, másutt a reflexiók új fénytörésbe helyezik a múltat.

A tavalyi Oscar-díjkiosztás váratlan sikere volt Brady Corbet filmeposza, A brutalista, főszerepben az anyai ágon magyar származású Adrian Brodyval.  A jórészt nálunk forgatott film egy Magyarországról az Egyesült Államokba kivándorolt építész kálváriáját mutatja be.  

Kifejezetten alacsonynak számít a Balaton kilencven centiméteres tavaszi vízszintje, az elmúlt tíz évben április elején még nem volt ilyen kevés víz a tóban. Az üdülőtulajdonosok aggódva szemlélik a víz visszahúzódását, ami azonban ökológiai szempontból nem különösebben aggályos.

Jánossy László biológus, környezetmérnök összegyűjtötte a folyóknak az ember számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásait, vagyis mindazt, amit a faúsztatástól a vízisportokon át a horgászatig a múltban vagy még ma is a folyóknak köszönhetünk.

Történeti települések, épületek, várak, kastélyok, paloták, templomok, közintézmények, városi lakóépületek, falusi házak, rommaradványok – épített örökségünk megmaradt, jól-rosszul megőrzött emlékei a Műemléki Világnapon újra meg újra szóba kerülnek.

Ma a veszélyeztetett értékekről tanácskoznak a fertődi Esterházy-kastélyban a Műemlékek Világnapján, s hagyományosan kiosztották az ICOMOS elismeréseit. Ebben az esztendőben feltűnően rövid a díjazottak sora és Citrom-díj sem talált gazdára.

Alkotóként és pedagógusként egyaránt azt vallja: a textil nem csupán tárgy, hanem kulturális közeg – védelmező, közösségteremtő és önismeretre hívó erő. Hagyományról és újrateremtésről, szerkezetről és közösségről kérdeztem Landgráf Katalin textilművészt.

Egyre súlyosbodó környezeti katasztrófát (is) okoz az Irán ellen indított izraeli–amerikai háború, miután támadó és megtámadott egyaránt célba vette az ellenoldal olaj- és gázipari létesítményeit. A tűzszünet talán megállítja a rombolást, de a következmények velünk maradnak.

Hogyan alakultak ki történeti településeink, milyen társadalmi igények határozták meg fejlődésüket? Erről is beszélgetünk az Országút építészeti, műemlékvédelmi podcast-sorozatában Nagy Gergely építésszel, építészettörténésszel, építészeti könyvek írójával.