Elégedetten nyugtázzák az agrár-érdekvédelmi szövetségek, hogy az Európai Unió bizonyos feltételek mellett vadászhatóvá tette az eddig fokozottan védett, s emiatt szaporodóban lévő szürke farkast. A természetvédők tiltakoznak, veszélyes visszalépésként értékelve a döntést.

Tud-e egy dolog lélegezni, örülni, élni? Számos ország jogrendszere szerint igen, hiszen az – akár az emberhez érzelmileg ragaszkodó – állatokat is ekként kezelik. Érdemes tehát a jogi fogalmakat is teremtésvédelmi szemmel újragondolni.

Makovecz Imre életművét, a Makovecz Archívum tanúsága szerint közel ötszáz épületterv jelzi, közülük a fele épült föl, ma már a megvalósultaknak sem mindegyike jó állapotú. Korábban is fölvetődött már a különleges szellemiségű épületek megőrzésének fontossága.

A Duna-Tisza közi homokhátságon nagyjából az 1970-es évek óta jelentős szárazodás tapasztalható. Mit lehet tenni ellene? – firtatja a Magyar Szemle podcastja.

Ritka mesterséget űz mesterfokon Jámbor László, aki Hajdúnánáson, saját műhelyében, saját fejlesztésű gépeivel csiszolja ékkövekké a nyersen sokszor csúnyácska, varacskos, korántsem feltűnő kőzeteket, kavicsokat. Külön világ az „ásványosoké”, erről is beszélgettem vele.

A Károlyi József Alapítvány és a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara hetedszer rendezi meg az Európai műemlékvédelmi tendenciák – különös tekintettel a Kárpát-medencére című nemzetközi konferenciát október 11–12-én, Fehérvárcsurgón a Károlyi-kastélyban.

Hogy hányan is emlékeznek az első, pecával kifogott halukra, azt meg nem mondom. Vannak egészen a kisgyermekkorukig, a pelenkás időkig visszatekinteni tudó emberek, mint mondjuk Bereményi Géza, míg nekem az első dolog, ami beleégett a retinámba, egy rendkívüli haláleset volt.

Az együtt teremtés gondolati Ariadné-fonalát követve próbáljuk most tovább értelmezni a modernitás ökológiai válságként leírt jelenségének labirintusát. Világunk ma feltárulkozó ürességéig az emberi gondolkodás reneszánsz korban újra felfedezett ókori pogány démonjai vezettek el.

Jóval túl volt élete delén, túl nyomoron és sikeren, s eltemette legkedvesebb fiát, amikor megcsömörlötten Pesttől, politikától, a világ zajától, birtokot vett a kis nógrádi faluban, Horpácson, s életművén kívül az ország egyik legszebb kertjét hagyta ránk.

Könyörtelenül lesújtott a német igazságszolgáltatás ökle két idős klímaaktivistára, több hónap letöltendő börtönbüntetésre ítélve őket egy kelet-németországi olajvezeték megrongálása miatt.

Nem lehet kérdés, szükséges-e épített értékeink értő megőrzése, szükség van-e ennek szakszerűségét biztosító – megőrző, kutató, segítő, ösztönző, támogató, felügyelő, helyreállító, konzerváló, nevelő – műemlékvédelemre, a feladatokat összefogó intézményre.

Felértékelődik az a tudás, amely a táji sajátosságok ismeretének, az ott élő emberek tájhasználati, alkalmazkodási lehetőségeinek és a mindennapi életet segítő kulturális kincseknek a megbecsülésére épül – a natúrparkok a tájszintű együttműködésen alapuló térségfejlesztés modellterületei.

Milyen titkokat őriz a föld mélye? Milyen tárgyi emlékeket és szellemi kincseket rejtenek a templomok sírhelyei, föltárásukkal miféle tudás birtokába juthatunk a régmúlt időkről? Erről beszélgettünk Pap Ildikó Katalin régésszel és Nagy Rebeka textilrestaurátorral.

A XX. század absztrakt művészetében nem az alkotó és a befogadó (közös) kreativitása mutatkozik meg, hanem egy ismeretlen külső jelentés formálódik meg. Az Istent kereső misztikát felváltotta az Isten nélküli misztika. Az együtt teremtés kreativitását a teremtéstagadás nihilizmusa.

Jövő év január elsejétől a Fővárosi Önkormányzat nem kérhet díjat a közútkezelői hozzájárulásért a tehergépkocsik üzemeltetőitől. Így határozott a Kúria. A határozat előzményeiről és lehetséges következményeiről beszélgettünk Vargha Mártonnal, a Levegő Munkacsoport tagjával.

A Kép veszélyes tér hordozója. Egyszerre van jelen a fizikai és a metafizikai „térben”. Ezt a helyzetet a mágikus gondolkodás is csak csodálni tudja. A teremtés megértéséhez azonban ma meg kellene fejtenünk, mit akart üzenni Kazimir Malevics a fekete négyzet negatív képével.

Túlnépesedő világunkban a jövő háborúit az ivóvízért fogják vívni – figyelmeztetnek a szakértők. S ha fegyveres összetűzéshez még nem is, azzal való demonstratív, hadgyakorlatokkal nyomatékosított fenyegetőzéshez már vezetett a Nílus vízmegosztásáról másfél évtizede zajló vita.

Manapság az élet – minden létező – érdekében megerősödtek azok a gondolatok, amelyek nemcsak a közvetlen hasznosság alapján értékelik az élővilágot – amint az a modernitásban divatossá vált –, hanem tanúságot tesznek az élők közösségének alapvető együttes életjoga mellett.

Utak – kapcsolatok – hálózatok. Idén e központi téma köré szerveződik szeptember harmadik hétvégéjén a Kulturális Örökség Napjainak műemlékvédőket, műemlékeket, szűkebb és tágabb pátriájukat kedvelők, tisztelők Európa-szerte megrendezett eseménysorozata.

Franz Ullrich bambergi építésszel, várostervezővel iskoláiról, magyarnyelv-ismeretéről, pályafutásáról, a klasszikus városépítészetről, egységes gondolkodásról és tervezésről, világörökségről, romániai és magyarországi kapcsolatairól beszélgettünk.

Az Ars Sacra fesztivál keretében tudományos konferencián tisztelegnek a Magyar Sion egyházi központ megálmodója, Rudnay Sándor hajdani hercegprímás áldozatos tevékenysége előtt Esztergomban a Szent Adalbert Központban, szeptember 17-én.

Az ember könyveket böngész, ha teheti, turkál köztük; néha azon kapom magam, olyanokba olvasok bele, majd utána olvasom el, amelyekről azt hittem, talán nem érdekelnek. A minap kezembe került egy könyv, A kard regénye, a fegyver monográfiája.

Megismerkedésünkkor, húsz éve a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal műemlék-felügyelője volt, pályáját nem módosította, a világ változott, s Veöreös András építész ma örökségvédelmi szakügyintéző, nem mellesleg egyetemi docens, az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottság új elnöke.