Nem kényezteti el az utókor a régi idők műépítészeit, nevük gyakorta a feledés homályába vész. Vajon hányan tudják még, mely területen alkotott Fábián Gáspár, aki pedig a két világháború közötti időszak gyakran foglalkoztatott építésze volt.

Másodlagos nyersanyagként tekint a körforgásos gazdasági modell minden korábban haszontalannak vagy akár károsnak tekintett hulladékra. Nincs ez másképp a szennyvíz esetében sem, amely számos, főként a mezőgazdaság számára értékes anyagot tartalmaz. Bakos Vince biomérnökkel a folyékony hulladékok kezeléséről beszélgettünk.

A Pásztorok és legelők nemzetközi éve keretében a Néprajzi Múzeumban bemutatkozott Dudok László, hazánk egyetlen kolomphangoló és -javító mestere is, ahogy magát hívja, a kolompdoktor, valamint Szabó Csaba népi iparművész, botfaragó.

Egy éve sincs, hogy arról írtunk, az intézményes műemlékvédelem régi adósságát törlesztve megkezdődött Magyarország műemléki értékeinek egységes szempontrendszerű és metodikai földolgozása, járásról járásra haladva építészeti topográfiájának leírása.

A lélektan az alkalmazkodást helyezi előtérbe a pusztító technológiai világkép köré szervezett mindennapokban, ahelyett, hogy az ezzel kapcsolatos attitűdök kritikus szemléletére tanítaná az egyént és a csoportokat, s a természettel harmonikus együttélésre buzdítana – vallja Kőváry Zoltán klinikai szakpszichológus.

Kétszázhatvan magyarországi és Kárpát-medencei református templomot és parókiát, műemléképületet, valamint berendezést és műtárgyat vesz számba, foglal leltárba és mutat be a közelmúltban elindult Református Digitális Épített Örökségtár online adatbázis.

Nem biztos, hogy kör alakú, nem feltétlenül út, jó részük inkább sétány, láncba fűzött terek sorozata, a XX. századi urbanizáció foglalata, főutca. Annak a nemzetközi kutatásnak a tanulsága, amely a visegrádi országok egy-egy körutas városát hasonlítja össze.

Megosztja az Európai Uniót az atomenergia hasznosításának ügye; míg Franciaországban döntően ezen alapul az áramtermelés, Németország az utóbbi évtizedben működőképes reaktorait is bezárta. A dráguló energia és az ellátási bizonytalanság újraírhatja a forgatókönyveket.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseményén, az alapítvány által harmadízben megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón tartott beszédében Afrika vízgazdálkodásának magyar vízipari megújítására tett javaslatot.

Az Alföldön új, forró és száraz éghajlat jelent meg: a szavanna. Timár Gábor professzorral, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetőjével a folyószabályozások örökségéről, a reggeli harmat eltűnéséről és arról beszélgettünk, miért a talajvíz visszapótlása a legfontosabb nemzeti sorskérdésünk.

Tőkeigényes művészet az építészet: az alkotói szándék tárgyiasulása sokba kerül. Annakidején jól értettük és osztottuk a művészettörténész Udo Kultermann meghökkent csodálatát a mesterséges tóval körülvett dakkai kormányzati központ láttán.

Háromszázmillióra tehető a világ pásztorainak száma, akik sokszor nehezen találják helyüket a gyorsan változó világban. Molnár Zsolt botanikus, etnoökológus másfél évtizede kutatja a legeltető állattartással foglalkozók életmódját, hagyományos ökológiai tudását.

Március 14-én megnyitotta kapuit a kisvárdai vár. A felújítás a meglévő, álló romokat a műemlékvédelem hagyományos eszköztárával konzerválta, az azon belüli fejlesztés csak az épületmaradványok saját belső logikai rendszerét, adottságait használta fel.

A magyar hozomány – kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében címmel a Kárpát-medence különböző régiójából származó ötvenkét népi bútorfestő hatvanegy alkotásából nyílt különleges kiállítás Balassagyarmaton.

Magyar válaszok a globális vízválságra – a tiszta víz és a fenntartható energia kettőse határozza meg a globális stabilitást – hangzott el a Planet Budapest 2026 szakmai fórumán, ahol többek között a „magyar vízügyi iskola” afrikai sikerei és a globális finanszírozás útvesztői kerültek fókuszba.

A közelmúltban jelent meg Kállai Márton André Kertész-nagydíjas fotográfus Matuzsálemek című kötete Kovalik Máté szerkesztésében. A fotóalbumot a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban mutatták be telt házas érdeklődés mellett. Témája pedig, ahogy az az alcímében is olvasható: Magyarország nagy fái.

Egyetlen fiatalemberről tudok, aki Gasztonyban még próbálkozik a kosárfonással. Pontosabban a kosárkötéssel, mert apámék idejében kötötték a fűzfa kosarat mifelénk, ott az Alpok alján.

Nemcsak a baktériumokat, de a százszor kisebb átmérőjű vírusokat is képes kiszűrni a folyó kavicságyán képződő, egysejtűekben gazdag biofilm, így a parti szűrési kutakból nyert tiszta ivóvízzel egész Budapest ellátható. A folyók ökoszisztéma szolgáltatásairól beszélgettünk Jánossy László biológussal.

Különös torony magasodott évszázadokon át elhagyatottan a somogyi tájban, Ádánd község határában. Az Árpád-kori hetyei templomnak csak négyzetes téglatornya maradt meg a pusztában szoborként, végső pusztulásra vagy megmentőkre várva emlékeztetett a régmúltra.

Belső-Mongóliában, Kína északnyugati részén, a zord éghajlatú Yakeshi városában mutatta be a CATL akkumulátorgyártó és a Changan Automobile a világ első sorozatgyártásra szánt, nátriumion-akkumulátoros személyautóját.

Lezárult a Rákosrendező közterület-fejlesztésre kiírt tervpályázat, amelynek célja, hogy vasútüzemi barnamezős terület helyén környezettudatos, társadalmilag befogadó városnegyed jöjjön létre támogatott lakhatási lehetőségekkel, összefüggő városi parkkal.

Pécsett a 48-as tér déli oldalán, a terebélyes fák takarásában megbúvó impozáns, kétemeletes neoromán palota tizenöt éve a Pécsi Tudományegyetem Rektori Hivatalának székhelye. Mára már lassan a feledés homályába merül az épület eredeti funkciója.

Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST