Ha az emberiség kultúrájának megbecsülése felől tekintünk a világra, vélhetjük, felkészületlenül ért bennünket az idő felgyorsulása. Minden változik és megváltozik. Ma egy pontatlan, de gyors reakció jobb, mint a késlekedő, ám alapos, megfontolt válasz.

Kovács János városjáró szokása szerint fölkerekedett: Český Krumlovra esett véletlenszerű választása. Budapesttől autóval öt óra. A szállás a városka melletti dombon, modern sorházban volt. Innen kellett leereszkedni a Moldva-parti Óvárosba.

Különleges kincseket rejt a történeti épületekről és környezetükről, legapróbb részleteikről, múltjukról, jelenükről, sorsuk alakulásáról a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fotótárának építészeti gyűjteménye.

Aligha kell a Szent Jobbról a magyar olvasónak bármit mondani. Ruffy Péter Magyar ereklyék, magyar jelképek című könyvében a magyarság  alapvető értékei között elsőként a Szent Jobbról ír. Féltve őrizzük, tiszteljük. Fordulatokban és drámai időszakokban bővelkedő történelmünkben sorsa hányatott, rejtélyekkel teli.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt Balassagyarmaton a Civitas Fortissima 2025. évi megemlékezései keretében a Városháza előtt. Galbács Tamás képei a vasúti szakmához s e közlekedési eszközhöz való, korokon átívelő ragaszkodás mellett azt is bizonyítják, hogy él még a nógrádi vasút, s meg is kell maradnia.

Időről időre felröppennek hírek – különösen a közösségi médiában – a medvék magyarországi megjelenéséről, néha túlzóak és szenzációhajhászóak. Ezért is kértük Gombkötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferensét, öntsünk tiszta vizet a pohárba medveügyben.

Egy éve az Országút oldalain hajdani mentorára, Entz Géza (1913–1993) művészettörténész professzorra emlékezett tanítványa, munkatársa. Példaképéről írt, akitől a napi gyakorlatot is megtanulhatta. S most tőle, az építész Harsányiné Vladár Ágnestől búcsúzunk.

A sárospataki Rákóczi Múzeum idén fennállásának hetvenötödik évfordulóját ünnepli, amit nagyszabású eseménysorozattal tesz emlékezetessé.

Nem, annyira szegények azért nem voltunk, hogy mint a mesében, követ főzzön édesanyám a nagy piros levesesfazékban. Gyerekkoromban, ha néha lesütött húsból is, de minden vasárnap volt húsleves. A kamrában meg hegyekben állt a krumpli, a hideg teleken fűteni is kellett, nehogy megfagyjon.

A változó világban eltelt lassan fél évszázad után is, számomra ezek hivatásom hívószavai. Azé a hivatásé, amely szépségről és töredékességről, olykor feltűnően ragyogó, máskor rejtettségükből előhívandó értékekről, megőrzésükről, továbbadásukról szól.

Polgárvárosi házak a Várban, egymásra figyelő paloták a Bécsi kapu téren, középkori lakóház a Pala és Kapucinus utca találkozásánál, a Várkertbazár és a Mátyás-templom, a régi budai városháza… helyreállításukat műemlék-felügyelőként Janotti Judit jegyezte.

Természetesen az ember a természet szerinti lehetetlent úgyszólván képes erkölcsi romlottságával rombolni. Hát még az eleve, eszmei rendszerük lényege szerint erkölcsileg züllött rendszerek, amilyenek a huszadik században többször kísértettek honunkban.

Megsárgult képeslapon elegáns, historizáló épület 1926-ból, harminc év múltán fekete-fehér felvétel, piszkos, málló vakolat, újabb fotó a hatvanas évek végéről: a házon szürke lux-flex alumíniumborítás, s manapság a régi-új, földszín homlokzat – a Corvin.

Be kellene teljesen tiltani a házi tűzijátékot – így az egyik oldal, a gyermekeket féltők, az állatvédők, a környezetbarátok. Hiba, hogy tiltják – szólnak másfelől a szórakozni vágyók, de még hangosabban a pirotechnikában komoly üzletüket féltők.

Egyetemista koromban az épületszerkezeti szakmai gyakorlatra igyekezve gyakran végigsétáltam az akkor NDK-beli Drezdában az Elba jobb partján, a Neustädter Hauptstrassén, a főutcán, amely – mint a neve is mondja – a történelmi újváros tengelye.

Szép hosszú füzet. Mintha megjelenésében is jelezné mondandója tárgyát, a hagyományaiban összetartozó dél-alföldi, bácskai, bánáti csöndes, kissé álmos tájat. Szilágyi Mária és Kerner Gábor A szegedi nagytáj építészeti útmutatója a múltból indul, a jelennek szól.

Hátsó ajtón próbálnak bejutni az Európai Unió élelmiszerpiacára a génmódosított élelmiszerek gyártói – riadóztatnak környezet- és fogyasztóvédelmi civil szervezetek. Mások szerint rendjén van ez, mert az új, fejlett génszerkesztési eljárások merőben különböznek a korábbi módszerektől.

Azok voltak a szerencsés évek nekünk, gasztonyi gyerekeknek, amikor sok eső esett ősszel. Ilyenkor a legelő, a kaszálók laposabban fekvő részeit hatalmas tócsák, szinte már tavak lepték el, amelyek aztán befagytak, amikor megjöttek az október végi, novemberi fagyok.

Budapesti teátrumok és a soproni színház, a szegedi Új zsinagóga meg a Rumbach Sebestyén utcai, a Krausz- és a Wahrmann-palota az Andrássy úton, a Váci utcai Pesti Hazai Első Takarékpénztár, a Károlyi-palota – új életre kelt házak, korszakos építészpályák állomásai.

Már a XIX. század eleje óta létezik a marketing, amelynek részeként nap mint nap mérhetetlen mennyiségű hirdetés ömlik ránk: fogyassz, dobd el és vegyél újat! Paul Ágnes kommunikációs tanácsadóval, a Cleanwashers klíma- és etikus márkakommunikáció alapító tagjával beszélgettünk.

Ki ne szeretne ugyanazért a termékért öt forint helyett akár tizenötöt kapni? Ezt kínálja egy törökbálinti székhelyű vállalkozás, amely az áramtőzsdén kereskedve a hivatalos díjszabásnál jóval kedvezőbb árat kínál a háztartási napelemes kiserőművek többletáramáért.

Vadásztársaság – ezt a címet kapta a Pesti Vigadó december 11-én nyíló építészeti kiállítása, amely Vadász Bence építészt köszönti hatvanadik születésnapján. A tárlat emléket állít a százéves építészdinasztiának, s mesél a Vadász-építésziroda munkájáról.

Nem született meg az ENSZ globális műanyagegyezménye most sem. Pedig sokáig készültek rá, de valami igen fontos hiányzik továbbra is.