Kondás Károlyt és Zsuzsi tehenét nézem Zsigmond Dezső Balázs Béla-díjas rendező Igában című dokumentumfilmjében. Ahogy Károly bácsi halk szavára Zsuzsi minden kényszer nélkül beteszi nyakát a járomba, eszembe jut, gyermekkoromban hányszor megcsináltuk a „befogást” apámmal és anyámmal.

A műemlékvédelem nincs könnyű helyzetben, amikor az igazán réginek nem mondható, a laikusok szemében csúf, vasbetonból és acélból épült, sokszor lepusztult, XX. századi épített örökség értékeire, megőrzésének fontosságára igyekszik felhívni a figyelmet.

Versenyképesen termelni egészséges élelmiszert a világgazdasággal élénk kereskedelmet folytató nyitott piacgazdaságban, a környezetet kímélve – ezt a felettébb ambiciózus célt tűzte ki az Európai Unió. A mezőgazdasági vállalkozók háborognak, a környezetvédőknek ez is kevés.

Régi templomaink, egyházi műemlékeink a múlt pótolhatatlan, önmagukban is hiteles, fontos dokumentumai. És nemcsak a híresek, a jól ismertek és kifogástalan állapotban lévők. Lássunk egy izgalmas és tanulságos példát: Borsodban, Mályinkán járunk.

Végh Attila József Attila-díjas költővel, filozófussal beszélgettünk, aki jó néhány éve díjnyertes természetfilmeket forgat. Legújabb, Titkok erdejében című alkotásának a gödöllői IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon volt a bemutatója.

A bibliai felhívás – „töltsétek be a földet és vonjátok uralmatok alá” – nem válhat a természet kifosztásának ideológiájává, hiszen ott áll mellette az is, hogy az ember művelje és őrizze az Édenkertet. Etika és filozófia egyetért abban, hogy felelősek vagyunk minden létezőért.

A demokrácia alapkérdéseit: a népszuverenitást, a hatalmi ágak szétválasztását, a törvény előtti egyenlőséget, magán- és közérdek konfliktusát érintik az utóbbi időben megszaporodott klímaperek. Kezdeményezőik a parlamentek szerepét szeretnék átvenni…

Magyar ornitológusok műholdas nyomkövetővel felszerelt kékvércsék útját figyelve Angolában a világ legnépesebb ragadozómadár-éjszakázóhelyét fedezték fel. A cél egy országokon túlmutató védelmi program indítása a madarak vándorlási útvonala mentén.

Hazánk is beszáll az egyik legígéretesebb iparág fejlesztésébe. A hidrogén a közlekedés, az ipar és az energiaszektor legfogósabb kérdéseire kínálhat megoldást, lehetővé téve a szénen alapuló hagyományos technológiáknak a klímaváltozás megfékezése miatt egyre sürgetőbb kiváltását.

Zlinszky Jánost köszöntötték barátai, tanítványai, kollégái nyugdíjba vonulása alkalmából egy, a fenntarthatósági politika tudományos alapjairól szóló konferencián. A résztvevők reménye szerint a közelebbi s távolabbi jövőben is ez marad az ünnepelt munkásságának középpontjában.

Kicsit ábrándozva az időről, a háttérben Proust, már csak az irodalom miatt, aki elég sokat és hosszan bíbelődött ezzel a dologgal. Tisztelettudó távolságból egy kis történet. A Rákóczi út és a Gyulai Pál utca sarkán állt egykoron a Bástya Étterem és Söröző.

A késő tavasz a filmfesztiválok ideje: május 19. és 21. között rendezik meg Gödöllőn a IX. Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivált, majd Veszprémben, Balatonfüreden, Almádiban június 7. és 10. között a Magyar Mozgókép Fesztivált.

Lehet-e gyümölcsöt termelni a mérsékelt égövön? Lassan ezzel a kínzó kérdéssel kell szembenézniük a magyar gyümölcskertészeknek, miután az elmúlt évtizedben átlagosan minden második évben súlyos fagykárok sújtották őket.

A naumburgi dóm világörökség, tornyai uralják a városképet, nyugati szentélye pedig a német művelt polgárság köreiben a XIX. század óta szinte kultikus státust élvez. Alapítóinak életnagyságú szobrai a német gótika legszebb alkotásai közé tartoznak.

Néhány esztendeje aligha sejthette bárki is, hogy a kívül-belül egyaránt rendkívül leromlott állapotú szentegáti Mária-kápolna teljes felújítása és restaurálása nem csak szép álom marad. Az épület újjászületéséről mesél közelmúltbéli története.

Fél évvel a római bemutató után hozzánk is eljutott a Ferenc pápa Laudato si’ enciklikája nyomán forgatott filmalkotás, A levél című dokumentumfilm. A jezsuiták kulturális központjában, a Párbeszéd Házában tartott bemutatót kerekasztal-beszélgetés követte.

A mi gyönyörű folyónk jellegzetes, semmivel össze nem keverhető illata szinte megcsap, ahogy a víz közelébe érünk, amely a hegyek szomszédságában, Gasztonynál, ahol felnőttem, mindig hűvös marad.

Magyarországon még viszonylag ritkán hallunk klímaperekről, pedig a világon egyre gyakrabban fordulnak – jellemzően magánszemélyek – bírósághoz, hogy a klímaváltozással kapcsolatos negatív hatások kapcsán pereljenek kormányokat, nagyvállalatokat és vezetőiket.

A műemlékek megújulásunk energiahordozói gondolata köré csoportosulnak idén a Műemléki Világnapot kísérő konferencia előadásai. A ma délutáni tudományos programot megelőzte az ICOMOS Magyar Nemzeti Bizottsága díjainak, elismeréseinek ünnepélyes átadása.

Évtizedekig hétalvó voltam, későn kelő, későn fekvő. Ma már csak öt óra hosszát alszom naponta, de hetet-nyolcat fekszem. Tízet-tizenegyet szeretnék, mert legkellemesebb szórakozásom behunyt szemmel feküdni. Olyan, mintha álmodnék. Lecsukom a szemem.

A szokásos helyen találkoztunk, a Nemzeti Múzeumnál, a Vencel tér felső végénél. Megyek föl a metróból, a Barátom gyönyörű verőfénnyel várt. Mintha csak a helyzetet magyarázná, hogy amit mondanak, az nem egészen úgy van, hogy túlságosan szépítgette magát.

Kell-e tudományos teljesítmény egy díszdoktori címhez? Triviálisnak gondolhatnánk a választ, ám Greta Thunberg küszöbön álló teológiai doctor honoris causa kitüntetésének fényében ezt a hiedelmünket is újraértékelhetjük. Az akadémiai aktivizmus kultúrája a hittudományt is elérte.

Mikor az egyszeri ember a saját kultúrájához, gyökereihez akar eljutni a globális egyenkényelem butító áradásában, inspiratív útjelzők lehetnek számára az olyan eseménysorozatok, mint a Népi Kézműves Alkotóházak és Galériák X. Országos Hete.