Mostanában – s ettől nem lehet eltekinteni – rengeteg szó esik, ellenérzés és ellenvélemény fogalmazódik meg a korábban állami tulajdonból ki nem adható, európai uniós és állami finanszírozással felújított kastélyok tulajdonjogának átadásáról. Az úgymond fejlesztési kötelezettséggel „elajándékozandó”, legértékesebb kastélyok sorában ott van a szabadkígyósi is.
S hogy tudjuk, miről beszélünk, miféle épületnek lehet/lesz új gazdája, sine ira et studio csakis a kastélyról, históriájáról, mai állapotáról szólunk.
Viharsarok – így nevezte a XX. század Féja Géza nyomán Békés, Csanád és Csongrád vármegye egy részét, a Dél-Alföldnek nagyjából azt a vidékét, amelyet a XVIII. és XIX. században, majd a XX. derekáig a Harruckernek és a Wenckheimek tulajdonoltak. Harruckerni lovag Harrucker (1722-től Harruckern) János György császári élelmezési főhadbiztos, magyar udvari kamarai tanácsos, későbbi Békés vármegyei főispán III. Károly király adományával 1720-ban lett Kígyóspuszta földesura. Miután a magyar országgyűlés honfiúsította, nemesi jogon is megkaphatta a gyulai uradalmat. Mindezt tetőzte bárói címe 1729-ben. Kígyóspuszta egy részét az 1802-ben grófi rangra emelt Wenckheim (I.) József birtokolta. A családi szálak az évtizedek során összefonódtak, amikor aztán Harruckernék férfiágon kihaltak, a XVIII. század végére Kígyóspuszta egész területe a Wenckheim család tulajdonába került. Wenckheim (III.) József császári királyi kamarás Kígyóson klasszicista kúriát emeltetett 1808 és 1831 között.
A környezetbe szépen illeszkedő kortárs bútorokkal berendezett fogadóhelyiség
A família históriája bővelkedik legendákban, Jókai Mór magyar nábobjának alakjában alighanem a huszonkét éves Scherz Krisztinát házába vivő hatvanhét éves Wenckheim gróf esete ismerhető fel, ki nászajándékul unokaöccsétől fekete koporsót kapott. Így történt-e vagy sem, Jókai részben Wenckheim Józsefről mintázta-e Kárpáthy János figuráját, nehéz megfejteni, tény, hogy az ifjú feleségtől született Wenckheim Krisztina 1852-ben, háromévesen árván maradt, anyai nagyanyja és Göndöcs Benedek, a család papja nevelte. Az is a családhistória része, hogy a nyolcéves Krisztina a ház úrnőjeként fogadta a feleségével, Erzsébettel Békésbe látogató I. Ferenc József császárt és királyt. A sors fintora, hogy Wenckheim Krisztina fiatal lánnyá serdülve, 1872-ben összekötötte életét unokatestvérével, a koporsót küldő Wenckheim (I.) Károly jogi végzettségű, politikusként is szerepet játszó fiával, Frigyessel (1842–1912), s nekikezdtek az ókígyósi kastély fölépítésének.
Ki más lehetett abban az időben a romantikus történet betetőzéseként a kastély tervezője, mint Ybl Miklós (a kivitelezést Nuszbek József vezette). 1875-től négy esztendőbe telt, míg fölépült a családi kívánság szerint „semmiben sem egyforma”, a kor legkorszerűbb technikáit alkalmazó, historizáló kastély, melynek északkeleti szárnyán 1884-től (ma is látható) neoreneszánsz márványoltáros, faragott gyóntatószékes, harmóniummal ellátott kápolna emelkedett, délkeleti részét (az 1930-ban lebontott) télikert zárta le az egykori tervek, leírások szerint.
Manapság is látható tölgyfa burkolat díszítette az ebédlőt és a kazettás mennyezetű, intarziás padlózatú, összefüggő könyvespolcrendszerű, hajdan négyezer kötetes könyvtárt (melynek négyszáz ex librises kötete menekült meg az enyészettől Féja Géza és a szolnoki Verseghy Könyvtár segítségével), benne ékessége, a Wenckheim-címeres márványkandalló.
A nagyvonalú, elegáns fogadószalont minden valószínűség szerint a kor ízlése nyomán rendezték be, a földszinten helyezték el a gróf és a grófné lakosztályát, s díszlépcső vezetett az emeletre, ahol a vendégszobák kaptak helyet. Az alagsorba került az éleskamra, ott voltak a boros- és veteményes pincék, a gyümölcstárolók és a faszínek, a fatüzelésű kazánból légbefúvással melegítették a tereket, a szalon és a könyvtár díszes kandallóiban talán sosem lobogott tűz. A pincében gőzgép dolgozott, amely a toronyba pumpálta fel a vizet, hogy onnan vascsővezetékbe kerüljön, s lássa el a házat (működését a felújításkor egy földbe süllyesztett fürdőkád előkerülésekor, 2019-ben fejtették meg, a beépített kádas fürdőfülke az eredeti csempedarabokkal és csillárral az egyik legizgalmasabb látnivaló). Gázlámpák világítottak, a világítógázt a konyhaépület mögött elhelyezett „gázházban” fejlesztették.
És hogy milyen élet volt hajdan a kastélyban, kik vendégeskedtek a hétgyermekes Wenckheim házaspárnál, arról egy különleges, 1879-től majd negyven évig vezetett, több mint huszonnégyezer bejegyzésnapot s mintegy ezer személyt számláló ezüstcsatos vendégkönyv mesél. Az első vendég a kötet tanúbizonysága szerint az építőművész Ybl Miklós volt. A látogatók között az oldalanként két hasábba írt nevek sorában a kiterjedt rokonságon, barátokon kívül olyan főúri családok szerepeltek, mint az Erdődyek, Károlyiak, Esterházyak, Czirákyak, Dessewffyek, Zichyk, Szapáryk, a Telekiek, Vécseyk, Trautenbergek. A díszes kötet, amelynek utolsó bejegyzése 1918-ból való, most a fogadószalon kiállításán látható.
A Wenckheim család 1944 nyaráig élt a hatalmas angolpark övezte kastélyban, melybe a második világháború után mezőgazdasági iskola költözött.
Az ókígyósi (1950-től Szabadkígyós) kastély azon kevesek egyike, amelyet viszonylag elkerült az államosítás utáni pusztulás. Az iskola fenntartói, igazgatói, tanárai és diákjai is ügyeltek arra, hogy a lehetőségekhez képest megőrizzék, a körülményekhez képest karbantartsák az épületet.
Megóvták a durva átalakításoktól, falbontásoktól, falazásoktól, a díszítőrészletek eltüntetésétől. Ennek köszönhető, hogy az eredeti történeti épületszerkezetek, burkolatok, díszítőelemek lényegében, ha nem túl jó állapotban is, de megmaradtak. A kastély csak néhány évig állt üresen az iskola kiköltözésekor, mire 2012-ben elindult az építéstörténeti (Virág Zsolt készítette el a dokumentációt) és műemléki kutatás, utóbbi azt mutatta, az eredeti állapothoz képest csak apró beavatkozások történtek, ily módon, amikor 2018-ban megkezdődhetett a felújítás, az elsődleges feladatok közé tartozott az évtizedek során a talajvíz által károsodott szerkezeti elemek stabilizálása, a tetőcserével együtt az elpusztult díszítőelemek rekonstrukciója korabeli felvételek és megmaradt darabok nyomán. Így most a korszerű épületszerkezeti elemekkel kialakított tető, az üveg felülvilágítók, a tetőablakok, a toronysisakok, a csúcsdíszek, a díszműbádogok a legapróbb részletekben is az eredetit mutatják.
Velladics Márta művészettörténész és munkatársai a homlokzat kutatása során egyértelműen meglelték az építéskori felületeket, kimutatták az anyaghasználatot, a homlokzat kőszínét és az ablakkeretek, kapuk vele megegyező tónusát, amely finom eleganciát ad a háznak. Az épület ma az igényesen restaurált kő- és fémdíszítésekkel, eredeti szépségét őrizve magasodik a történeti kutatások és a régészeti feltárások (Nádai Zsófia, Fullár Zoltán, Koppány András) nyomán megújult díszkertben (tájépítész: Herczeg Ágnes), ahol helyreállították a korhű burkolatokat és a szökőkutat is.
A könyvtár egykori pompáját őrzi
Ismét a kastély vendégszeretetének tere lett a hajdani előcsarnok, a díszlépcsőház, az egykori antik bútorzat replikáival berendezett, tölgyfa burkolatú fogadószalon, enteriőrjének visszaidézéshez Klösz György korabeli fotói nyújtottak támpontot, s a nagyebédlő, amely modern bútorzatú kávézóként fogadja a látogatókat. Wenckheim Krisztina kör alaprajzú, intim olvasószobája a női szalonból nyílik. A kiállítóterek között is a legértékesebb a könyvtár, a kastély szinte eredeti valójában megőrzött tere. A restaurátorok avatott munkája nyomán az intarziás parketta, a tölgyfa burkolat és a könyvespolcrendszer, a kovácsoltvas csillár egykorvolt pompájában mutatkozik. Itt látható a kastély alapköve, amelyre 2015-ben leltek rá az épület kutatói:
Építtetett 1875ik évben méltóságos gróf Wenckheim Frigyes úr és neje szül: Wenckheim Krisztina grófnő által – szól a felirat, emléket állítva a kastély megálmodóinak.
S amit a vendég, akárcsak hajdan, ma is csak részben lát, az épület valaha raktározásra, szolgálatra, gépészetre használt alagsora is megújult a mosdók, kiszolgálóterületek kedvéért, mégpedig a kastély klasszikus építészetéhez igazodó, tisztelettudó kortárs szellemben, ahogy a felújítás egésze, példaértékű megvalósítása.
Nyitókép: A szabadkígyósi Wenckheim-kastély
Képforrás: A fotókat a NÖF – Nemzeti Örökségvédelmi Fejlesztési Nonprofit Kft. bocsátotta rendelkezésünkre
