Az Operaház művészbejárójánál találkozunk. A Házról lassan lekerül a homlokzati felújítást takaró molinó. Fehérvárcsurgón hallgattam sodró lendületű előadását, amelyet hasonló hangulatú beszélgetés követett az Andrássy úti tervezőirodában, s most Zoboki Gáborral bejárhatjuk a zenepalota tereit.

Négyen érkeznek az „ócska és elhagyatott”, vagy tán nem is olyan ócska és még kevésbé elhagyatott padlásra. Az ábrándos herceg, a törpe, a szókimondó kisfiú és az óriás termetű hóhér. Vajon honnan jöttek, hová tartanak, kit vagy mit keresnek?

Pécs középkori városfallal körülvett történelmi belvárosában, a Szent István tér és környéke alatt ókori nekropolisz nyugszik. Az egykori római város, Sopianae ókeresztény temetője. A halottak IV. századi városa 2000 óta világörökség.

Három éve a Sufniban bölcs derűvel, a sokat látott színházi ember megértésével és elégedettségével figyelte a Holt lelkek előadását. A színlapon az eredeti író után szerepelt a neve: Gogol regényéből Szakonyi Károly komédiájának adaptációja nyomán… 

Törékeny alkata, mosolygó, varázsos tekintete, lírai szerepformálása, finom iróniája évek óta hiányzott a színpadról, a filmvászonról, de élt a remény. Most már sem emberi, sem színészi ereje nem hozza vissza – hetvenöt esztendősen elhunyt Venczel Vera.

Aki a múlt század második felében elvetődött a rövid és szűk Rumbach Sebestyén utcába, és fölpillantott egy palánkkal eltorlaszolt, pusztuló épületre, netán kellően tájékozott volt az építészettörténetben, azonnal megjegyezte, ha Bécsben állna…

Miközben lépten-nyomon nagyszabású, az eredetiség látszatát keltő historizáló visszaépítések, újraépítések igyekeznek mesterségesen visszaidézni a XIX. és a XX. század fordulóját, a század második felének épített öröksége komolyan veszélyeztetetté válik.

Salgótarján városközpontja 1968-ban elsőként kapta meg az Urbanisztikai Társaság Hild-díját, elismerve az 1945 utáni nagy kísérletet a városléptékű átalakításra. Az ICOMOS aligha találhatott volna ennél jobb helyszínt az idei műemléki konferenciának.

Az ember tragédiája ősbemutatóját 1883. szeptember 21-én tartotta a Nemzeti Színház. Néhány nap múlva viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színház a Tragédia kortárs folytatását. Ami a kettő között történt, az a magyar színjátszás históriája.

Elhunyt Póka Egon Benedek basszusgitáros, zeneszerző. A hazai blues kiemelkedő alakja, aki nem elégedett meg saját sikerével, nem akart csak önmaga legendája lenni, fontosnak tartotta a tudás átadását, az ifjabb nemzedékek zenei nevelését.

Tündérkastély, az örök szerelem és hűség kastélya – a környékbeliek emlegették így a Nádasdyak romantikus otthonát. Boldogság és tragédiák sora kísérte históriáját, erről is mesél a hazai kastélyépítészetben egyedülálló, romantikus műemlék.