Főnixmadárként feltámadhat, új életre kelhet a hazai műemlékvédelem? Reméljük, joggal bízik, okkal szervez tanácskozásokat az épített örökséget óvó szakma. Milyen szervezeti keretek között, milyen pályára állhat a jó ideje leszálló ágban lévő terület? Erről is beszélgettünk Sarkadi Márton építésszel.

Hogyan lett rozsdaövezet az „öröm völgyéből” – a Hölgyfutár 1857-ben nevezte így Palota villasorokkal beépített, vasútállomás körüli részét –, a majdani Rákospalota és Újpest határán? Milyen sors vár a súlyos tehernek, máskor aranytartaléknak mondott Rákosrendezőre?

Közbeszéd tárgya lett – a kormány első látványos és népszerű lépései után –,
mi lesz a budai Várnegyed, a palota és a polgárváros sorsa. Mi lesz az újraépített és félkész
palotákkal és az évtizede üresen pusztulókkal, milyen funkciókat kapnak, kaphatnak?

A Válótársakról szólva Scherer Péter egy interjúban arról beszélt, hogy a tévé székházában az előző napi nézettség volt kitéve, a mérőszám… Ha úgy fordítanánk, hogy egy színész életében ez a mérce a népszerűség, akkor Scherer Péter biztosan az elsők között lenne.

Életének nyolcvannyolcadik esztendejében elhunyt Valter Ilona régész, ahogy kollégái, tanítványai, barátai emlegették, bár ő cinkos mosollyal elhárította: a régészet nagyasszonya. Az oskolamester-ház titka című, 2023 őszén megjelent beszélgetésünkkel emlékezünk rá.  

Emlékszünk még arra, hogy 1992-ben Szentjóby Tamás fehér ejtőernyővászon-lepellel borította, üres tekintetű, lebegő szellemmé tette a Szabadság-szobor főalakját? Ahogy Szentjóby eltakarta, úgymond felszabadította a hamisnak tartott szabadságszimbólumot, úgy most a Citadella szétszabdalásával Taraczky Dániel a szabadság parkjává álmodta az erődöt.

A RÉKE a műemlékvédelem ínséges évtizedében is elszántan szervezte előadásait művészettörténeti, régészeti kutatásokról, műemlék-épületek helyreállításáról, hangot adott szakmai véleményének a nemtelen átépítésekkel, bontásokkal kapcsolatban.

Minden ház érdekes, hát még, ha százéves! Mi mindent láthattak a falak, a kinyíló, becsukódó kapuk, ablakok, mennyi és mennyi családnak adtak otthont a lakások, milyen életek, sorsok néma szemtanúi lehettek a szobák, az erkélyek, a belső udvarok!

Alig egy éve a Magyar Nemzeti Bank felújítása utáni, az eredeti szintmagasság fölé emelt, hivalkodó, arany bádogtetejű teraszán állva egy pillanatig nem tudtam másra gondolni, mint a szemközt magasodó handanvolt Tőzsdepalota épületének jövőjére.

A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között – hangsúlyozta az Operaház felújításának értékelésekor az Europa Nostra-díj zsűrije, amelynek idei elismertjei között van az Ybl-palota.

Történeti települések, épületek, várak, kastélyok, paloták, templomok, közintézmények, városi lakóépületek, falusi házak, rommaradványok – épített örökségünk megmaradt, jól-rosszul megőrzött emlékei a Műemléki Világnapon újra meg újra szóba kerülnek.

Hogyan alakultak ki történeti településeink, milyen társadalmi igények határozták meg fejlődésüket? Erről is beszélgetünk az Országút építészeti, műemlékvédelmi podcast-sorozatában Nagy Gergely építésszel, építészettörténésszel, építészeti könyvek írójával.