Tizennégy esztendeje egyetlen tollvonással szűnt meg a műemlékvédelem központi állami intézménye, amelynek újraélesztésére talán most van remény. Lővei Pál művészettörténésszel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával beszélgetünk.

Akad-e bárki, akinek a fantáziáját ne mozgatná meg, mit rejt a föld mélye, ám arról kevesebb szó esik,
mi van a vízmeder alatt. Nem úgy mostanában,
a szárazság, az alacsony vízállás idején.
A búvárrégészetről beszélgetünk Tóth János Attilával.

Valóban eljött az idő a műemlékvédelem megszüntetett intézményének újbóli felállítására? Fölcsillanó remény vagy valóság? Egy szakma szép álma vagy valódi társadalmi igény? Milyen szerepe lehetne a műemlékvédelemnek? Erről is beszélgetünk Sarkadi Márton építésszel.

Európa számos országában négy évtizede, nálunk 1999 óta szeptember harmadik hétvégéje
a műemlékeké. Nyíljanak meg a kapuk, fogadják a házak történetükkel, múltjukkal és a jelenükkel az érdeklődőket – így szól a Kulturális Örökség Napjainak üzenete.

Huszonöt helyszínt vett fel a világörökségek listájára az UNESCO Világörökségi Bizottsága negyvennyolcadik ülésszakán a dél-koreai Puszanban. A kiemelkedő egyetemes értékek között tizenkilenc kulturális, öt természeti és egy vegyes helyszín van. 

Műemlékesek, régészek, művészettörténészek a Régi Épületek Kutatóinak Egyesülete szervezésében műhelybeszélgetéseken tanácskoztak arról, milyen lehetne egy újonnan alakuló intézmény, ha a műemlékvédelem talpra állhatna. Szigethy Balázzsal beszélgetünk.

Első munkahelyem épületének díszes kovácsoltvas kapuján belépve az átjáróban naponta elhaladtam az emléktábla előtt: építette Hauszmann Alajos. Aligha sejtettem, későbbi pályámon is meghatározó lesz a szebb napokat látott, de eleganciáját még őrző palota.

Főnixmadárként feltámadhat, új életre kelhet a hazai műemlékvédelem? Reméljük, joggal bízik, okkal szervez tanácskozásokat az épített örökséget óvó szakma. Milyen szervezeti keretek között, milyen pályára állhat a jó ideje leszálló ágban lévő terület? Erről is beszélgettünk Sarkadi Márton építésszel.

Közbeszéd tárgya lett – a kormány első látványos és népszerű lépései után –, mi lesz a budai Várnegyed, a palota és a polgárváros sorsa. Mi lesz az újraépített és félkész palotákkal és az évtizede üresen pusztulókkal, milyen funkciókat kapnak, kaphatnak?

Régi kéziratot pörgetek, egy hajdani folyóirat szerkesztőjének akaratából – ne firtassuk, miért –, sohasem jelent meg. Most a fájdalmas hír olvastán: életének nyolcvannegyedik évében elhunyt Szilágyi Tibor, a számítógép jóvoltából előkerült.

Emlékszünk arra, amikor Szentjóby Tamás ejtőernyővászon-lepellel borította a Szabadság-szobor főalakját? Ahogy ő „felszabadította” a hamisnak tartott szabadságszimbólumot, a Citadella szétszabdalásával Taraczky Dániel a szabadság parkjává álmodta az erődöt.

Megfogalmazása szerint különleges helyzetben, hirtelen és váratlan kiállításra invitál az Iparművészeti Múzeum a Ráth-villába. Iparkodjunk! sorozatának harmadik fejezete Lechner palotájának múltjáról, jelenéről és jövőjéről mesél képekben, rajzokban, műtárgyakban.