A RÉKE a műemlékvédelem ínséges évtizedében is elszántan szervezte előadásait művészettörténeti, régészeti kutatásokról, műemlék-épületek helyreállításáról, hangot adott szakmai véleményének a nemtelen átépítésekkel, bontásokkal kapcsolatban.

Minden ház érdekes, hát még, ha százéves! Mi mindent láthattak a falak, a kinyíló, becsukódó kapuk, ablakok, mennyi és mennyi családnak adtak otthont a lakások, milyen életek, sorsok néma szemtanúi lehettek a szobák, az erkélyek, a belső udvarok!

Alig egy éve a Magyar Nemzeti Bank felújítása utáni, az eredeti szintmagasság fölé emelt, hivalkodó, arany bádogtetejű teraszán állva egy pillanatig nem tudtam másra gondolni, mint a szemközt magasodó handanvolt Tőzsdepalota épületének jövőjére.

A projekt gondos egyensúlyt teremt a történelmi színház helyreállítása és a modern előadási követelmények között – hangsúlyozta az Operaház felújításának értékelésekor az Europa Nostra-díj zsűrije, amelynek idei elismertjei között van az Ybl-palota.

Hogyan lett rozsdaövezet az „öröm völgyéből”
– a Hölgyfutár 1857-ben nevezte így Palota
villasorokkal beépített, vasútállomás körüli részét –,
a majdani Rákospalota és Újpest határán?
Milyen sors vár a súlyos tehernek, máskor
aranytartaléknak mondott Rákosrendezőre?

Történeti települések, épületek, várak, kastélyok, paloták, templomok, közintézmények, városi lakóépületek, falusi házak, rommaradványok – épített örökségünk megmaradt, jól-rosszul megőrzött emlékei a Műemléki Világnapon újra meg újra szóba kerülnek.

Hogyan alakultak ki történeti településeink, milyen társadalmi igények határozták meg fejlődésüket? Erről is beszélgetünk az Országút építészeti, műemlékvédelmi podcast-sorozatában Nagy Gergely építésszel, építészettörténésszel, építészeti könyvek írójával.

Egy éve sincs, hogy arról írtunk, az intézményes műemlékvédelem régi adósságát törlesztve megkezdődött Magyarország műemléki értékeinek egységes szempontrendszerű és metodikai földolgozása, járásról járásra haladva építészeti topográfiájának leírása.

Különös torony magasodott évszázadokon át elhagyatottan a somogyi tájban, Ádánd község határában. Az Árpád-kori hetyei templomnak csak négyzetes téglatornya maradt meg a pusztában szoborként, végső pusztulásra vagy megmentőkre várva emlékeztetett a régmúltra.

Évtizedeken át rangot jelentett a Világörökség cím, de elhangzanak olyan vélemények is, melyek szerint inkább tehertététel, mintsem öröm. Felvetődik a kérdés, vajon van-e értelme újabb és újabb tételeket világörökséggé tenni. Erről is beszélgettünk Fejérdy Tamással – PODCAST

Régi történet. Késő tavaszi délután volt, a budai lakás nagy teraszán beszélgettünk színházról, színészetről, színházi famíliákról, amikor Voith Ági váratlanul azt mondta, jó lenne egy könyv édesanyámról, ahogy én láttam, neked elmesélném…

„Nevezzék őt csillagnak, csalogánynak, tündérnek, csak egyet nem mondtak el róla, hogy milyen nagy drámai művésznő! Úgy vagyunk Blahánéval, mint a holddal, mindenki látja, gyönyörködik benne, lantokban dicséri – de senki sem ismeri…”