Újjáépíteni vagy romként megtartani? Identitásra, rosszabb esetben turizmusra hivatkozva újraemelni elpusztított falakat, vagy megőrizni a megmaradottat, s építészettörténeti kutatásokkal megfejteni titkukat és kiegészítve újrateremteni? A műemlékvédelem dilemmái.

Szeptember harmadik hétvégéjén, ha a közintézmények és a magánházak tulajdonosai, lakói is úgy gondolják, országszerte épületkontúr-rajzos és EU-csillagos, kék zászló kerül a homlokzatra, messziről mutatva, hogy az épület várja az érdeklődőket.

Az ünnepelt szoprán nem titkolta az építész előtt, határozott ízlésétől, elképzelésétől minden idegen, ami modern. S leendő villájukhoz férje már meg is vásárolta bontásból a tetőcserepet, az ellipszis vonalú csigalépcsőt, az intarziás parkettát…

A Nemzetitől a Nemzetiig – az indulástól a kiteljesedésig. De Blaskó Péter tökéletesnek tetsző pályaíve az állomások nélkül keveset mond. Színházakról, színészetről, meghatározó rendezőegyéniségekről, a Tragédiáról és Peer Gyntről is beszélgettünk.

Elhanyagolt kert, hámló vakolatú, berendezésétől megfosztott épület – ezt látta nagykárolyi Károlyi László gróf, amikor ötven év után átlépte gyermekévei otthonának kapuját. Álma az volt, hogy a kastély és a park újra olyan lesz, ahogyan az emlékezetében élt.

A nádasdladányi Nádasdy-kastély építtetőjének dédunokája, a család férfiágon utolsó leszármazottja, amikor az 1980-as évek legvégén megtudta, hogy a kastélyt, amelytől az államosításkor fosztották meg a családot, az állam eladná, felkerekedett Kanadából.

Türelemmel viselt hosszú betegség után távozott az élők sorából Balázsovits Lajos, akinek filmszínészi munkásságát Balázs Béla-díjjal ismerték el, Érdemes Művész lett, a Halhatatlanok Társulatának tagja, s egy éve maguk közé választották a Nemzet Színészei.

A Vértes vonulatának ölelésében, erdőktől körülvéve bújik meg Majkpuszta, a magyarországi kamalduli rend egykori otthona. A konventépület, a tizenhét cellaház és a templomtorony nemcsak a falak mögé húzódó, néma szerzetesek históriájáról mesél.

Madách 200 – mondjuk idén, s Madách 160 – jegyezhettük volna föl az előadás, az írások fölé 1983-ban. Negyven éve hangzottak fel a színen megjelenő Úr szavai és jelent meg a ballonkabátos Lucifer a zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház teátrumavató premierjén.

Pop-up kiállítóteret nyitott a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) az egykori BM Kórház hatos számú épületének földszintjén. A tárlat címe: az Ismeretlen IPARTERV – Egy tervezővállalat hőskora 1948–1970.

Emlékei aligha lehettek, hiszen alig egyéves volt, amikor a család kényszerűen elhagyta a fehérvárcsurgói birtokot, ám felnőttként, feleségével hazalátogatva Károlyi György grófnak mégis pontos képe volt az egykori kastélyról és elrendezéséről.

Régi, kínos történet. Hol hatalmas vihart kavar, hol szunnyadni látszik, már-már csöndes feledésbe merül. De szomorú mementója ott meredezik a Síp utcában és a Dohány utcában, az egykori átjáróház udvarában, közvetlenül a zsinagóga szomszédságában.