Hat éve tavasszal az Arany-bicentenáriumra érkezett a Pesti Színházba Vecsei H. Miklós és ifj. Vidnyánszky Attila korábban, Debrecenben született, a diákszínjátszás hangulatát is idéző játéka, amely újra a színház programjára kerül a Petőfi-év üdvözléseként.

A kopott dobogón két szék és egy asztal két csészével. Ketten érkeznek, leülnek, az egyik unott arccal, hanyag eleganciával dől hátra, a másik cinkos mosollyal az ajka körül foglal helyet. Bálint András és Jordán Tamás. Együtt százhatvan évesek.

Nem csitulnak az ellenzői hangok, a komoly tiltakozások Veszprémi Érsekség basilica minor rangú Főszékesegyházának felújításával kapcsolatban.  A vár teljes területére kiterjedő munkálatok a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa program keretében zajlik.

Micsoda varázslatos élmény lehetett valaha, ahogy a fasorral szegélyezett, tizenkét kilométeres, nyílegyenes postaúton végiggördülő fogat utasai előtt kitárulkozott a díszudvart büszkén uraló, U alakú, kocsifelhajtós, portikuszos kastély impozáns tömbje!

A Pécsi Nemzeti Színház archívumában bizonyára megtalálható az a plakát, amely Mihail Roscsin Szerelvény a hátországba című tragikus történetének bemutatóját hirdette, s a színészek közt utolsóként, „A szerző” szerepében Morcsányi Géza neve olvasható.

Húsz éve annak, hogy a tokaj-hegyaljai történelmi borvidék kultúrtájként a világörökség része lett. Ünnepi pillanat volt a Világörökség Bizottság buda-pesti ülésén a nyolcadik magyar helyszín kihirdetése. Nemcsak rangot, hanem felelősséget is jelentett.

Életének 86. évében elhunyt Törőcsik Mari, a Nemzet Színésze és a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, háromszoros Kossuth-, kétszeres Jászai Mari- és Balázs Béla-díjas színművésznő, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja.

A két elhagyatott, látszólag pusztulásra ítélt földszintes házat díszes, vasrácsos kerítés kötötte össze, mögötte az elvadult kert hátsó részéből egy vakolatát vesztett, kupolás épület pártázatos vártornyai igyekeztek magukra vonni a tekintetet.

A lépcsőn fekete fejkendős, fekete ruhás, riadt asszony lépdel lefelé. Középtájon megáll, üveges tekintettel hallgatja a lentről monologizáló férfit… A 6Színben a Zichy Szín-Műhely Léner András rendezésében Gazsó L. Ferenc Add tovább! című művét játssza.

Sokáig őriztem egy plakátot, honnan került hozzám, arról ma már csak halvány emlékem van, a Montreux-i Jazz Fesztivált hirdette 1970-ben. Abban az évben, mikor a zenei versenyen második lett a Pege-kvartett. A zongorista Szakcsi Lakatos Béla volt.

Falusi templom, díszes kastély, városképet meghatározó házak – a múltról beszélnek, a jelenről szólnak, sokszor csak fotókról ismerősek. Az építészettel együtt élünk. Mit jelent annak, aki évtizedek óta épületeket fényképez? Hack Róberttel beszélgetünk.

Aki a múlt század második felében elvetődött a rövid és szűk Rumbach Sebestyén utcába, és fölpillantott egy palánkkal eltorlaszolt, pusztuló épületre, netán kellően tájékozott volt az építészettörténetben, azonnal megjegyezte, ha Bécsben állna…