Életünk egyik legnagyobb kihívása az ellenségszeretet parancsa. Ne harcoljunk azok ellen, akik ellenünk törnek? Áldást mondjunk azokra, akik átkoznak bennünket? Jézus követői a kizökkent világot próbálják ezáltal a helyére tenni, azok megváltozásáért imádkozva, akik gyűlölik őket.

Nagyot csalódnak, akik ideig-óráig tartó örömtől, gazdagságtól, hatalomtól várják a boldogságot. A birtoklásvágy foglyainak gyakran már e világon sem jut idejük élni. Igazán boldog az lesz, aki nem önmagában, s nem önmagáért él.

Jelentéktelennek érzi magát az ember a fenséges isteni erő megtapasztalásakor. De lehetünk bármilyen esendők, Jézus mégis számít ránk, emberhalásznak hív. Várja bizalomból fakadó válaszunkat: biztonságos életünket odahagyva Veled járjuk, Uram a bizalom, a hit, a remény útját.

Gyertyaszentelő, Jézus bemutatásának napja a fény ünnepe, a vágyakozás beteljesülésének ünnepe. Az agg Simeon tudott várni a Gyermekre, akit az Úr világosságul küldött a pogányok megvilágosítására. Az elesettek szolgálatán keresztül mindannyiunk számára fölragyog az élet világossága.

Rólunk és értünk is szólnak az evangélium igéi: a mennyei Atya gondját viseli az embernek. Vajon beengedjük-e Jézust az életünkbe, el tudjuk-e kötelezni magunkat Jézus ügye mellett? Mint a tanítványok, ott mernénk-e hagyni megélhetésünket, ha Jézus: felszólít: jöjj és kövess!

Az egész világegyházra kiterjedő egyházi pályafutása után szokatlanul gazdag tapasztalatokkal rendelkezik Christoph Schönborn bíboros, Domonkos-rendi teológiaprofesszor, Joseph Ratzinger egykori munkatársa, aki nyolcvanéves korában búcsúzik a bécsi érseki tisztségtől.

Színház és templom, színészet és lelkészi szolgálat hasonlóságáról beszélgetett Fabiny Tamás püspök Mácsai Pál színésszel, rendezővel, az Örkény Színház alapító igazgatójával a Budavári Evangélikus Szabadegyetem telt házas előadásán a Bécsi kapu téri evangélikus templomban.

A kánai menyegzőn Jézus együtt ünnepel a fiatalokkal, a násznéppel. Nem erőlteti rá magát senkire, de segítségükre siet, amikor kell. Arra vár, hogy meghívjuk: legyen velünk örömben-bánatban. Ahol Ő jelen van, megváltozik a világ. Csak annyit kér, amire képesek vagyunk, de azt meg kell tennünk.

Figyeljétek meg, ő lesz a következő pápa! – jegyzi meg az idős Fülöp-szigeteki verbita atya. – A legtöbb bíborosi kinevezésről sejthetjük, mi van a háttérben. Ez azonban szokatlan, sőt egyenesen titokzatos. E mögött biztosan a Szentatya személyes szándéka áll. Ő már arra gondol, ki lesz az utódja.

Amit karácsonykor ünnepeltünk, velünk élő valóság. Nyomorúságunkból, halálra szántságunkból meg vagyunk váltva. Jézus mindannyiunkkal közösséget vállalt, amikor Jánosnál bemerítkezett a Jordánba. Az Isten országa testvéri közösség, ahová mindenki meghívást kapott.

Ferenc pápa a katolikus egyház világegyház jellegét erősítve rendszeresen emeli magas tisztségekbe távoli vagy nem katolikus többségű országok főpapjait. A decemberi konzisztóriumon Német László belgrádi érsek mellett egy másik verbita szerzetest, Izao Kikucsi tokiói érseket is bíborossá kreálta.

Filmvászonra kívánkozó kalandos expedícióiról, rabszolga-kereskedőkről és -felszabadítókról, az indiánokat emberszámba vevő szerzetesekről, s a hittérítés egykori és mai útjairól kérdeztem a három földrészen magyar jezsuita misszionáriusok nyomába eredő Sajgó Szabolcsot.

A világ üdvére született gyermek az élet világosságát hozta, reményt sugároz, amely nélkül a napkeleti bölcsek útját járni képtelenség. Reménységgel, hittel, bizalommal tekintsünk az égre, hogy meglássuk a csillagot, amely minden ember számára fölragyogott.

Politika, szabadság, hagyomány címmel terjedelmes válogatás jelent meg Joseph Ratzinger eddig magyarul nem olvasható előadásaiból, beszédeiből, prédikációiból és tanulmányaiból. A kötet szerkesztője és fordítója, Görföl Tibor XVI. Benedek halálának második évfordulóján foglalja össze benyomásait.

Kiváltságos gondoskodás jár a családnak, mely az élet és a szeretet bölcsője, különösen amikor az élvezetvágy szelleme és a fogyasztási láz elapasztják az élet forrásait – figyelmeztet II. János Pál pápa. Apátlan, anyátlan nemzedékek nőnek fel, megértésre, törődésre vágyakozva.

Közel tíz éve gyakran hangzik el a szinódus és a szinodalitás kifejezés a katolikus egyházban, ám egyelőre nem tudni, hogy a gyakori emlegetés jár-e majd következményekkel. Mindenesetre az egész világegyházat megmozgató szinodális folyamat október végi lezárulta nem rezignációra ad okot.

Ne félj! Ez az üzenet az angyali üdvözlettől a betlehemi éjszakán át a vihar lecsendesítéséig végigvonul az evangéliumokon. Az élet közénk született Urával való találkozás ujjongó, tiszta örömével lépjünk át a Ferenc pápa által karácsonykor megnyitott szentévi kapun.

A tekintéllyel való visszaélés mindig hatással van az elszenvedő istenképére. Botrányoktól, botrányos esetektől hangos a sajtó. Az egyház hitelességét nem az szolgálja, ha a kényes ügyeket eltussolják.

Krisztus születésének 2025. évfordulója alkalmából szentév lesz a következő esztendő. Advent első napjaiban Rómában végiglátogattam a négy pápai – a Szent Péter, a Lateráni Szent János, a Santa Maria Maggiore és a Falakon kívüli Szent Pál –  bazilikát.

Egyre többen menekülnek látszatvilágba, miközben hamis messiások üres ígérgetéseinek áldozataivá válnak. Keresztelő János nem kér rendkívüli dolgokat a hozzá fordulóktól, csupán tisztességet, önmérsékletet, szolidaritást, testvériességet. Ma sem, nekünk sem mondana mást.

Keresztelő János megvallotta, hogy a Jézus a Megváltó, akiben Isten jósága és emberszeretete kézzelfogható valósággá vált. Azonban amit ma magunk körül látunk, messze van attól, amit Jézus az Isten országáról beszélve meghirdetett. Karácsonyra készülve főként magunkban kell rendet tennünk.

Nem tudjuk sem a napot, sem az órát, de Jézus biztosan eljön. A készenlét nem tétlen várakozás; „Ne nehezedjék el a szívetek tobzódásban!” Aki hittel és hitből él, félelem nélkül várhatja az Emberfia eljövetelét: amit egynek a legkisebbek közül tettünk, az Úrnak tettük.

Száz éve halt meg Lepsényi Miklós író, szerkesztő, országgyűlési képviselő, huszonnégy éven át Nógrádszakál lelkipásztora, akinek emlékét a községben ma is díszkút őrzi. Meghurcolása jól mutatja a „boldog békeidők” egyházellenes légkörét, amiről manapság nem sokat hallunk.