Immár harmadik alkalommal rendezte meg a kiváló budapesti független agytröszt, az Egyensúly Intézet a Budapest Energy and Security Talks című nemzetközi biztonság- és energiapolitikai konferenciáját.

Legújabb számunkban nagybányai remekművekről, Gruber Béla festőművészről, Osvát Ernőről, Giesswein Sándor társadalmi programjáról, William Tyndale bibliafordításáról és Szlezák László harangöntőről olvashatnak, Köpeczi Sándor énekessel, Szigethy Balázs műemlékvédelmi és Bakos Vince vízügyi szakemberrel beszélgetünk.

Süllyedését a közbeszéd színvonalának, elszabadulását az indulatoknak és a párbeszéd helyét átvevő süket monológoknak a korát éljük. Ebben a folyamatban hajlamosak vagyunk a politikai elitet, a közösségi média algoritmusait vagy a „másik oldalt” hibáztatni. Bár a felelősségük vitathatatlan, van egy szereplő, akiről méltatlanul kevés szó esik, pedig ő a rendszer motorja: a választópolgár.

Faramuci, ámde korántsem képtelen helyzetet teremtett az S.O.S. (igen, „Mentsétek meg lelkeinket”) România nevű párt a bukaresti parlamentben.

A Tisza rendszerváltást ígért. A várt intézkedések azonban késlekednek, közjogi barkácsolás folyik. Ahhoz, hogy ez ne így legyen, éles cezúrát kellett volna vonni a régi és az új rendszer között. Még mindig nem késő. Véleménycikk.

Hosszú, tudományos és közéleti eredményekben gazdag pálya zárult le: életének kilencvenharmadik évében elhunyt Kádár Béla. Hazai és nemzetközi kitüntetések, és ami az akadémiai világban igazán számít: szakkönyvek és szakcikkek sokasága jelzi az életpálya gazdagságát.

Magyar Péter miniszterelnök meghívást kapott a francia fővárosba, az idei nemzeti ünnepre. Ennek kapcsán érdemes számot vetni a franciák szerepével a történelmi Magyarország földarabolásában.

Istenem, mennyire vártuk gyerekként a gasztonyi búcsúkat! Az elsőt, az úrnapi kisbúcsút még az iskolaidő végén, de már a nyár édes ölelésében. A másodikat aratáskor, a falu templomának titulusát adó Sarlós Boldogasszony ünnepén.

Az orbáni keleti nyitás és Trump-elkötelezettség valójában megrontotta a korábban kiemelkedően jó magyar–amerikai kapcsolatokat. Az új kormány a két ország alapvető érték- és érdekközösségét szem előtt tartva helyreallíthatja a korábbi jó szövetségesi viszonyt.

Legalább egy évszázada él velünk az a tapasztalat, hogy a kultúra értékei ritkán születnek meg a leghangosabb helyeken. Könyvek, folyóiratok, műhelyek, alkotóközösségek őrzik és adják tovább mindazt, ami túléli a napi hírek zaját. Az Országút is ilyen hely szeretne maradni.

Legújabb számunkban Huminilowicz Vanda művészetéről, a Marispusztai Önkéntes Vízőrzőkről, a hollandiai Urk reformátusok közösségéről, a műemlékvédelem esélyeiről és az amerikai magyar cserkészetről olvashatnak, Pusker Júlia hegedűművésszel, Hadas Miklós szociológussal és Auer Mike tánctanárral beszélgetünk.

Rekordszámú érdeklődő jelentkezett idén a Magyar Művészeti Akadémia hároméves művészeti ösztöndíjprogramjára: a száz elnyerhető helyre 1063 pályázat érkezett, vagyis a túljelentkezés megközelítette a tizenegyszeresét. A program kilencedik évfolyamával együtt immár több mint kilencszáz alkotó részesült támogatásban.

Június 19-én, a rabszolgaság megszűnésének emléknapján, mely a Black Lives Matter („A fekete élet számít”) mozgalom követelése nyomán Amerikában 2021 óta hivatalos nemzeti ünnep, adták át az Obama Elnöki Központot Chicago fekete, déli részén.

Bécsben, de a legkisebb osztrák faluban is minden utcasarkon a közlekedési táblák póznáin kora reggeltől átlátszó műanyag tasakokban várják az olvasókat a napilapok, kis becsületpersellyel. Az osztrák polgár két és fél eurót bedob, és kiveszi megszokott napilapját.

Amiben a konzervatívok hisznek: a konzervatív lelkiismeret újra felfedezése címmel jelenik meg Mike Pence új műve, amely a The New York Times szerint 2026 egyik leginkább várt könyve.

Sokan tudják már itthon és külföldön is, ha igazi, hagyományos eljárásokkal, szerszámokkal készült, valódi mesterműnek számító bicskát akarnak a zsebükben tudni, akkor Szentendrére kell utazniuk, a Dumtsa Jenő utcába.

Bárdi Nándor, a kisebbségkutatás egyik hazai vezéralakja lapunkban a magyar–magyar viszony közelmúltjának csapdáit és a kiúthoz szükséges lépeseket elemezte kétrészes írásában. Ehhez szól hozzá a nemzetközi jogász, korábbi diplomata.

Több, sokszázdrónos ukrán támadás érte az elmúlt hetekben az orosz hátországot. S bár az orosz védelem nagyrészüket elfogta, számos célt ért. Régóta feltett kérdések tolulnak elő újra.

Tivatban – az Adria montenegrói partjának alig ismert kisvárosában – tartották június 5-én az EU–Nyugat-Balkán csúcsot. Rövidesen új tagállamot köszönthetünk.

A Szentírás Isten üzenete az embernek az emberről. Aki tehát olvassa, felismeri benne léte helyzeteit. Mennyiben ismeri fel benne másét? Van-e a Szentírásnak közvetlen politikai üzenete? Hogyan alkalmazható a Biblia a politikára?

Legújabb számunkban magyar textilművészek kiállításáról, a budai Várnegyed sorsáról, a digitális és a fizikai tér közötti határ elmosódásáról, a keletnémet rendszerváltás okozta identitásválságról olvashatnak, Váradi Judit zongoraművésszel, Csekő Andrea képzőművésszel és Sárik Péter dzsesszzenésszel beszélgetünk.

Május közepén magyar–ukrán szakértői szintű egyeztetések kezdődtek a kárpátaljai magyar közösség jogainak rendezése érdekében. Június 3-án történelmi megállapodásról számolt be a miniszterelnök.

A kisebbségi magyarság felé a Fidesz kinyújtotta segítő karját, de a támogatás rendszerszintű torzulásokhoz vezetett. Első cikkében a kisebbségkutató ezt a folyamatot tekintette át. A másodikban az új helyzet teendőit veszi számba.