Az ötezer éves, jelenleg kommunista Kína és a kétszázötven éves, jelenleg trumpi Egyesült Államok vezetőinek találkozója a két nagyhatalom képességeinek összemérésére adott sok mindenkinek alkalmat.

Legújabb számunkban a Győri Balett történetéről és a Vatikán keleti politikájáról olvashatnak, Debreczeni Imre festőművésszel, Szerényi Gábor író-grafikussal, Bartos Barna operaénekessel, Kovács Klaudia filmrendezővel és Laposa József badacsonyi borásszal beszélgetünk, Ratkó Józsefre emlékezünk.

Milyen a katona gondolkodásmódja, hogyan működik extrém stresszhelyzetben, és fel lehet-e készíteni valakit arra, amit egy valódi harci helyzetben átél? Többek között ezekről beszélgettünk Takács Márk volt lövésztiszttel, katonai és védelempolitikai szakértővel Két hét az élet című regénye kapcsán.

Nagy Töhötöm SJ és Mindszenty József bíboros kapcsolata a magyar egyháztörténet egyik legtragikusabb fejezete. Életútjuk kétszer érintette markánsan egymást: 1945/46-ban, majd 1966 után. Kapcsolatuk státusbeli, lélektani és erkölcsi természetű aszimmetriája adja viszonyuk megértésének kulcsát.

Csekély figyelmet kapott az utóbbi időben Magyarországon a 2015-ben elindított Három Tenger Kezdeményezés, amely pedig jelentős fejlemény a közép-kelet-európai együttműködésben. A kérdésről egyik fő szószólójával, Andrew A. Michtával, a Floridai Egyetem politológus professzorával, NATO-szakértővel beszélgettünk.

Több mint ötezer budapesti család ajtaján csengetett a rendőr vagy az államvédelmi hatóság embere kitelepítési véghatározattal 1951. május 21. és július 18. között. Az érintettek huszonnégy órán belül kötelesek voltak átadni és elhagyni a lakásukat, és vidéki kényszerlakhelyre kellett költözniük. A véghatározat ellen fellebbezni ugyan lehetett, ám annak halasztó hatálya nem volt.

Ezzel a címmel rendezték szeptember 11–12-én Kijevben a huszonkettedik Jaltai Európai Stratégia Konferenciát.

Legújabb számunkban Imre Mariann és Richter Sára életmű-kiállításáról, a búvárrégészetről, tiszai halászokról, a zsennyei „ezeréves” tölgyről és a Három Tenger Kezdeményezésről olvashatnak, Balla Attila festőművésszel, Ott Rezső zeneszerzővel és Molnár Imre iparművésszel beszélgetünk.

Április 12-én alapvető politikai fordulat állt be Magyarországon. Egyértelmű többség mondott nemet a fennálló jobboldali uralmi szerkezetre és kormányzásra.

Huszonöt évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én az Al-Kaida iszlamista terrorszervezet tizenkilenc tagja eltérített négy repülőgépet Amerikában. Következményei azóta is kísértenek.

Legújabb számunkban a három évtizede megjelent püspökkari szociális körlevélről, a Magyar Malmok Napjáról és a volt állami gondozottakat segítő Tűzcsiholó Egyesületről olvashatnak, Német László belgrádi bíboros érsekkel, Bíró Botond festőművésszel, Lakatos György fagottművésszel beszélgetünk, Nádas Péterre emlékezünk.

A határon túli magyarok szavazati joga kezdettől a viták keresztüzében állt. Józan, tudományos értékelése annál is nélkülözhetetlenebb.

Nekünk Mohács kell – írta Ady Endre, bő száz éve. Elemezték a versét sokan: erre gondolt, arra gondolt… Valójában mind tudjuk, hogy mire gondolt, elemzések nélkül is.

Legújabb számunkban Kőrösi Papp Kálmán tárlatáról, Nuridsány Zoltán festőművész életművéről, Eckhardt Tibor amerikai útjairól, a mohácsi csata történelmi értelmezéseiről és Adam Smith tudománytörténeti jelentőségéről olvashatnak, Kissjudit Anna opera-énekesnővel és Persányi Norina íróval beszélgetünk.

Az utóbbi másfél évtized nem használta ki a rendelkezésre álló hálózatok adta lehetőségeket. A tanulság: az energiapolitika valódi célja nem egyetlen beszállító lecserélése, hanem a választás szabadságának megteremtése.

Negyedszázaddal ezelőtt, II. Pál pápa magyarországi látogatásának napjaiban a visegrádi országok jószolgálati küldöttségének magyar tagjaként Chilében jártam. Ezek voltak a Gorbacsov reformjait visszafordítani próbáló, végül elbukott Janajev-puccs drámai napjai 1991. augusztus 19. és 21. között.

Augusztus 19-én a népművészet, a közművelődés, a muzeológia, a könyvtári és levéltári szakma, valamint a külhoni magyar közösségek szolgálatában végzett kiemelkedő munkát ismerte el a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium a nemzeti ünnep alkalmából. Az elismeréseket Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter adta át.

Alkotmányozásra készül az ország. Az Alaptörvény módosításával a folyamat voltaképpen már kezdetét is vette. Jogásznemzetnek mondta egykor valaki a magyart. Hogyan is fogjunk ma hozzá?

Hányszor látta őket levágtatni a hatodikról. Kedvesek voltak. Sőt, a többi lakóval ellentétben, még köszönni is tudtak, harsányan, tisztelettudóan. Sivalkodtak, veszekedtek sokat, ez igaz, de össze is tartottak.

Legújabb számunkban Révész Tamás fotóművész és Kemény György grafikus kiállításáról, a Kunszentmártonba kitelepítettek sorsáról olvashatnak, Lővei Pál művészettörténésszel, Jánosi Anna festőművésszel, Győri Noémi fuvolaművésszel és Fábián Éva énekes-mesemondóval beszélgetünk, Szelényi Ivánra emlékezünk.

Kétharmados többséggel köztársasági elnökké választotta a parlament Baka András nemzetközileg elismert jogtudóst, aki a győztes párt vezetőjének szándékai szerint egy reménybeli új alkotmány megalkotásáig tesz kísérletet a megosztott nemzet egységének megteremtésére.

Krasznahorkai László nyílt levélben határozottan visszautasította és elutasította a Magyar Művészeti Akadémia jelölését a Nemzet Művésze elismerésre. A kultúrában és a közéletben fennálló áldatlan állapotokra és megosztottságokra hivatkozott.

Legújabb számunkban a Vasarely 120 kiállításról, Hauszmann Alajos építészről, a kaposvári szecesszióról, az amerikai Demokrata Párt útkereséséről olvashatnak, Hartmann Domonkos gordonkaművésszel, Haáz Sándor karnaggyal, Demkó Pascal borásszal, Bán András műkritikussal és Bán János íróval beszélgetünk, Kádár Bélára emlékezünk.