Mintegy húsz vállalat emberszabású – humanoid – robotja a történelemben először fut versenyt tizenkétezer emberrel április 13-án Pekingben. Vajon rajthoz áll-e Musk Optimusa?

Donald Trump elnök újbóli hivatalba lépése előtt többen azzal igyekeztek eloszlatni a pesszimista  várakozásokat, hogy bár mindig is voltak olyanok, akik úgy vélték, hogy az aktuálisan megválasztott amerikai elnök „őrültségekre” készül, ez idáig elmaradt a világvége.

Madocsai Miklós, a Budavári Evangélikus Gyülekezet egykori lelkésze és felesége, Glazewski Márta tanárnő tizenévesen, egymástól alig száz méterre vészelték át a második világháború egyik legnagyobb katlancsatáját, Budapest ostromát. Velük beszélgettem a nyolcvan évvel ezelőtti eseményekről.

Az Ukrajna elleni teljes körű orosz támadás megindulásának harmadik évfordulóján kiváló írásokat és fényképeket tartalmazó köteteben emlékezett meg a Válasz Online a háborúról.

Legújabb számunkban a kárpátaljai ferences misszióról, a BRISC-csoportban szövetkező feltörekvő országok céljairól, a potsdami helyőrségi templom újjáépítéséről és Incze Mózes festészetéről olvashatnak, Pitti Katalin énekessel, Ronga Eszter festőművésszel, Bán Mór íróval és Fertő Imre agrárközgazdásszal beszélgetünk.

Ötven éve halt meg Németh László, a huszadik századi magyar irodalom és gondolkodás egyik legkiemelkedőbb, egyben legellentmondásosabb alakja. Az általa alkotott nemzetragasztó metafora a magyar irodalom (és kultúra) évszázadokon át ható erejére és szerepére utal, de ezt az ő személyére és életművére is joggal vonatkoztathatjuk.

A február 23-i német szövetségi választás után nagy valószínűséggel CDU–SPD koalíció alakul Friedrich Merz (CDU) vezetésével. Napjaink bizonytalan világában mit várhat tőle Európa és Magyarország?

Nyolcvan éve, 1945. február 4–11. között zajlott a krími nyaralótelepen a szövetséges hatalmak, a győztesek csúcstalálkozója, ahol a háború végéről és az új világrendről rendelkeztek. Ám a lényeg aligha ott dőlt el.

Legújabb számunkban Kárpáti Tamás festőművész kiállításáról, Donald Trump elnökségének első heteiről és Budapest ostromáról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Mészáros Flóra művészettörténésszel és Hollerung Gábor karmesterrel beszélgetünk, Németh Lászlóra és Csoóri Sándorra emlékezünk.

A németországi szövetségi választások a merkeli évekhez képest szokatlanul izgalmasnak bizonyultak, miként a rendkívül magas részvételi arány is mutatta.

Illúzióim nincsenek. Önökkel együtt magam is tudom, hogy a művelődéstörténet mélyére nézve főleg az elit műveltségét látjuk. Ha elmúlt századok kocsmakultúrájára is kíváncsiak vagyunk, részletekben vájkáló szakirodalomhoz kell fordulnunk.

Az idén minden eddiginél nagyobb szabású összművészeti eseményre kerül sor a Pesti Vigadóban, az MMA székházában. A március 1. és május 10. között zajló Essentia Artis kiállítás és programsorozat rekordszámú, 400 kortárs művész alkotásait mutatja be, négy tematikus nappal és egy finisszázzsal kiegészítve.

A bicskei gyermekotthon igazgatóhelyettesének kegyelmi ügye megrendítette a Magyarországi Református Egyházat. A felmerülő kérdések komoly teológiai vizsgálatért kiáltottak, ezért lelkipásztorok, teológusok és laikusok Református Megújulás címmel – a négy püspök védnöksége alatt – konferenciát tartottak január 29-én a budapesti Ráday Házban.

A főbb német egyházak közös nyilatkozatban hívták fel a keresztényeket, hogy a demokratikus jogállamot tiszteletben tartó pártokra szavazzanak a hétvégi, előrehozott szövetségi választásokon.

Robert Capa, Frida Kahlo és Herczeg Ferenc művei január 1-jétől bárkiéi lehetnek, lejárt a védelmet nyújtó hetven év.

A „világnyomorról” és az irdatlan vagyoni különbségekről tett közzé jelentést az egyik legnagyobb jótékonysági szervezet a Davosi Világgazdasági Fórumra időzítve.

Legújabb számunkban Bartus Ferenc Remake című kiállításáról, az ipari műemlékek hasznosításáról, Jókai szülőföldjéről, Immanuel Kant filozófiájáról olvashatnak, Szemerei János evangélikus püspökkel, Konkoly Dániel költővel, Lakatos Mónika énekesnővel, Fülöp Tímea kurátorral beszélgetünk.

Elvégzett tevékenységük jutalmaként szokták kapni az államférfiak a rangos elismerést, nem célul kitűzni, de Mar-a-Lago királya az ilyen finomságokra nem ad.

Kevesen ismerhetik a helyieken kívül a mezőkövesdiek mondását: „Inkább korogjon, csak ragyogjon.” A szegény matyók is ragaszkodtak a népi viselethez, hímzett pártákhoz, s mindent megtettek annak érdekében, hogy legyen vasárnap felvehető ünnepi öltözetük, mert ebben élték meg az identitásukat.

Magyarországon a szegénységben élők helyzete egyre reménytelenebb. Az isten háta mögötti tanyákon egyedül maradt emberek megfeszített küzdelmet folytatnak a holnapért. Hitelből vesznek tüzelőt, lemondanak a napi ebédről, orvoshoz a tanyagondnok viszi őket. Nyársapát határában sincs ez másként.

A negyvenhetedik amerikai elnök már beírta a nevét a történelembe. Amiket a választási kampány során ígért, és amikkel fenyegetett, azt el lehetett intézni azzal, hogy kimondója sem gondolja komolyan.

Legújabb számunkban a német szociális piacgazdaságról, a szíriai fordulatról, Illyés Gyula magyarságképéről, a műemlékvédelem és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról, valamint az afrikai országutakról olvashatnak, Hegedűs Kata költővel, Török Jolán tánc- és Árendás József grafikusművésszel beszélgetünk.

A Magyar Művészeti Akadémia idén is gazdag programokkal tisztelgett a magyar kultúra napja előtt. A Pesti Vigadóban és más helyszíneken tartott események nemcsak a művészet sokszínűségét, hanem annak közösségformáló erejét is bemutatták.