Június 20-án a pakisztáni kormány közölte, Donald J. Trumpot Nobel-békedíjra jelöli, amiért „gyakorlatias diplomáciával és hathatós béketeremtéssel” elhárította az indiai–pakisztáni atomháborút. Két nappal korábban az amerikai elnök, miközben az Irán elleni támadáson gondolkodott, fogadta Aszim Munir pakisztáni hadseregparancsnokot. „Azért kértem, hogy jöjjön el a tábornok – nyilatkozta Trump –, hogy megköszönjem neki, nem ment bele a háborúba. Naréndra Módinak is meg akarom köszönni, aki néhány napja ment el… De én vetettem véget a háborúnak.” Módi vitatta, hogy bármiféle közvetítés történt volna, India nem is fogadná el sohasem. El is hárította a Trumppal való találkozást.

A kasmír hovatartozása miatt többször is háborúzó két országot utóbb az atomhatalommá válás tartotta vissza a kiterjedtebb háborútól. Hosszú idő óta eddig a mostani májusi összetűzés volt a legsúlyosabb. Bilával Bhutto Zardári korábbi pakisztáni külügyminiszter, néppárti politikus (Benazír Bhutto meggyilkolt miniszterelnöknő fia, Zulfikár Ali Bhutto Néppárt-alapító és kivégzett miniszterelnök unokája) Londonban nemzetközi Kasmír-konferenciát szorgalmazva azt is elmondta, India atomtöltet hordozására alkalmas cirkálórakétát lőtt ki rájuk, de nem tudták, hogy azzal van-e fölszerelve, vagy sem. „A másodperc tört része alatt kellett dönteni.” Bhutto kárhoztatta Afganisztán kiürítését, mert destabilizálta a térséget, lehetővé téve, hogy iszlamista terrorszervezetek hatoljanak be Pakisztánba, amelynek hadserege korábban aláásta az amerikaiak tálibellenes törekvéseit. Áprilisban onnan kiindulva hajtották végre a kasmíri Pahalgamban a terrortámadást, amellyel India tapasztalataiból, iszlámellenességéből kiindulva Pakisztánt vádolta. A megváltozását állító ország ezt rágalomnak tekinti . „Abban a tudatban mentünk bele a tűzszünetbe – fejtette ki Bhutto –, hogy a vitás kérdésekről semleges helyen párbeszédet folytatunk. De erről most szó sincs. Nem akarjuk, hogy a nemzetközi közösség hamis megkönnyebbülést érezzen a tűzszünet miatt. Még mindig nagy a veszély.”

Nyitókép: A május 7–11. közötti indiai Sindoor-hadművelet a Pakisztánnal való konfliktusban (forrás: Ministry of Defence, GODL-India / Wikimedia)