Babits Mihály és felesége, Török Sophie a dömösi plébánián Mertán János plébánostól „kedves lakást” kapnak, s 1923 júliusától itt töltik a nyár hátralévő két hónapját. Babits a nagy kertben félig-meddig befejezi Kártyavár című regényét. Amikor ellátogatnak a közeli Esztergomba, a város nagyon megtetszik Babitsnak.

Balatonfüred ebben az évben is meghirdeti a Salvatore Quasimodo Költőversenyt. A több mint harmincéves múltra visszatekintő költőversenyhez hasonló kezdeményezést Európában alig találni, a rendezvény az elsők között hozta létre az egységes, magyar irodalmi tér fórumát.

Egy kisváros, ahol otthon érezte magát Blaha Lujza, Hamvas Béla, Krúdy Gyula, Jókai Mór, Vaszary Kolos és János, egy kisváros, amely gondosan ápolja kulturális hagyományait, egy kisváros, ahová ezért jó újra és újra visszatérni…

A költészet napja hagyományosan egyik legnagyobb költőnk, József Attila születésnapja. Száz évvel ezelőtt az igazságkeresésről írt versével emlékezünk meg róla.

Iancu Laura az utóbbi időben inkább verseskötetekkel jelentkezett, ám Olvasmány az éjszaka cselekedeteiből című prózakötete sem előzmények nélküli. A Jánosi Zoltán tanulmányával közreadott új kötetéről beszélgettünk vele, amely belesimul az eddigi életmű egészébe, és számos újdonsággal is szolgál. 

„Ő volt Madách elmebeteg felesége, aki a fák odvában lakott”; „Minden idők egyik legrosszabb hírű írófelesége” – ilyen címekkel tálalja egyik-másik lap a tragikus sorsú Fráter Erzsébet és Madách Imre kapcsolatát. De vajon mi vezetett idáig?

A kilencedik kerületi Ferenc tér volt a színtere idén is Budapesten a Magyar Napló Kiadó formabontó, mára szinte tradíciónak tekinthető költészeti eseményének, a Költők futásának.

Életének 94. évében távozott közülünk Duba Gyula Kossuth-díjas író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja.

Kinek milyen örökség jut? Nem ő dönti el. Márpedig a hagyatékok közt nagy különbség tud lenni: ki ingatlant örököl, ki „hülyeséget”, és a gyenge belekről még nem is beszéltem...

A szerző klíma-, öko- és egyéb-hasonló-tudatos ember, mint mindnyájan, mi legújabb kori, civilizációs hanyatlók. Mindazonáltal a rovarevés gondolatát mintha idegenkedve tenné a magáévá. Nem átall hát iróniával fordulni felé.

Hetven éve született Sziveri János, a fiatalon elhunyt, azóta legendássá lett délvidéki költő, szerkesztő, az Új Symposion harmadik nemzedékének tagja. Rá – és rájuk – emlékezik a szerző, aki barátja és alkotótársa is volt.

Március 23-án, 1897-ben született Hamvas Béla, egyik legnagyobb hatású gondolkodónk. Az ő általa kitalált, ember utáni faj, a csirihau végessége ebben a prózakölteményben a miénk is talán.