boldog vagyok,
mondja az utcán
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt a boldog
hóhér, alázatos
vagyok, mondja
az utcán az őrangyalról
elnevezett gyógyszertár
előtt az alázatos hóhér
célul tűztem magam
elé az alázatot, írta
fel naplójába az alázatos
hóhér, ha a semmi naplót
írna, meg akarná figyelni
a valamit, olyan, mint én,
csak éppen létezik,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt egymás
fülébe suttognak valamit
az őrangyalok, ha nem
mondanak semmit, hallgatnak
délután az erdőben sétál,
szeret az erdőben
sétálni, a halálraítéltre
gondol, akit hajnalban
kivégez, az alázatos
halálraítéltre az alázatos hó,
lehetne ez valaminek
a címe, csöndes az utca
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt,
az alázatos hóhér
egészséges
elkezdi, de nem ér
a végére, fej nélküli
holttestek között az alázatos
hóhér a rendre gondol,
tányérok szélére szárad
az örökkévalóság maradéka,
haldoklók várják
a gyógyszert az őrangyalról
nevezett gyógyszertár előtt
fej nélküli holttestek
között az alázatos hóhér
gondol a rendre,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt haldoklók
várnak gyógyszerekre,
tányérok szélére szárad
az örökkévalóság maradéka,
a vesztőhely nevét az ítélet
árnyéka beborítja
görgeti maga előtt,
felér a hegyre,
visszagurul, az alázatos
hóhér szomorú, a vers
nem ereszti, a zokogás
sarokba szorul,
megható és igazságos,
a törvénynek
be kell teljesednie
az írások szerint
hajnalban a kivégzés
elmarad, az alázatos
hóhér mosolyog, nem nevet,
de mosolyog, a halálraítélt
idejét kitoljuk az örökkévaló
irányába, nyugalmam
helyére nem jutnak el,
idézi a zsoltárt a szárnyas
hírvivő,
ki vagyunk szolgáltatva
a nyomdászoknak
ideje lett volna
az alázatos halálraítélt
szomorúságát
kitolni az örökkévalóság felé,
nincs többé bosszú, nincs
többé hála, az alázatos
halálraítélt azért ilyen
alázatos, mert
az alázatos hóhér
arra kényszeríti, hogy
alázatos legyen,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt
a gyógyulás utazik
a betegséghez
játék ez, gyönyörű, de
elveszti fejét, aki veszít,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár előtt megtörtént
a gyógyulás, az alázatos
hóhér pallost élesít, hóban
térdepelnek a rosszul
megformált mondatok,
nem lehet fegyvert fogni
a nyomdászok homlokához
kényelmetlen dolog
az alázat, az alázatos
hóhér nem akar alázatos lenni,
az alázatos hóhér hóhér
sem akar lenni, valamiből
mégis élni kell, mások
élete árán, például, persze
bele is lehet kényelmesedni
az alázatba, a hóhér akkor is
hóhér, amikor nem dolgozik
lógott már harmadik
napja, amikor végre levágta,
az alázatos hóhér elásta,
szemére borult a föld
éjszakája, mert alázatos
a föld, az ember testét
befogadja, a tudatlanság
az alázat barátja,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár fölött
az őrangyal szárnyát kitárja
márciusban az alázatos hóhér
nem volt alázatos,
csak hóhér, most, amikor
megváltoztatom az életemet,
a valóság illúziója
valahogy elviselhetőbb,
az őrangyalról elnevezett
gyógyszertár fölött a gyógyszertár
gyógyszerésze fehér szárnyát
kitárja, némán peng
a gyógyszertárról elnevezett fehér
őrangyal gitárja
Nyitókép: Rónai Balázs Zoltán by Copilot
