Szabadfalvi József tanulmánya Horváth Barna (1896–1973) gondolkodásán keresztül vizsgálja a joguralom és a demokrácia viszonyát a 20. század első felének magyar jogelméleti diskurzusaiban.

Február 13-án adták át először az Anyanyelvi Kultúránkért Alapítvány Grétsy László-díját, melyet 2024-ben hoztak létre a tavaly elhunyt ismert nyelvészprofesszor emlékére. Ennek kapcsán beszélgettünk a magyar nyelvművelés jelenéről Blankó Miklós nyelvésszel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatójával, az alapítvány elnökével.

BRICS, until recently a forum for cooperation between Brazil, the Russian Federation, India, the People’s Republic of China, and the Republic of South Africa, has captured the imagination of many around the world since the early 2010s.

Joó Tibor, a két világháború közötti magyar gondolkodás egyik kiemelkedő, de mára háttérbe szorult alakja, a nemzet fogalmát mindenekelőtt szellemi konstrukciónak tekintette.

Kiutasításának nyolcvanadik, egyúttal halálának hatvanadik évfordulója különleges alkalmat kínál, hogy röviden áttekintsük az egykori nuncius életútját és Magyarországhoz kötődő tevékenységét.

A BRICS, azaz a legutóbbi évekig Brazília, az Oroszországi Föderáció, India, a Kínai Népköztársaság és a Dél-afrikai Köztársaság együttműködési fóruma a 2010-es évek elejétől világszerte sokak fantáziáját megmozgatta.

Az idén nyolcvanéves Kiss Gy. Csaba a közép-európai polgár példáját adja nekünk. Azét, aki otthon van régiónkban Varsótól Fiuméig, Prágától Zágrábig, Bécstől Pozsonyig, és aki kitartóan hisz régiónk együttműködésében.

Hajnal Géza tanulmánya a magyar emigráció egyik legsúlyosabb belső konfliktusát dolgozza fel, amely Tollas Tibor, az 1956-os forradalom utáni emigráns közélet emblematikus alakja ellen irányult.

Mintegy húsz vállalat emberszabású – humanoid – robotja a történelemben először fut versenyt tizenkétezer emberrel április 13-án Pekingben. Vajon rajthoz áll-e Musk Optimusa?

Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”

Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

A hazai konzervativizmus helyzetéről jelentetett meg tavaly izgalmas tanulmánykötetet Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és közíró. Az Országút 133. számában közölt a könyvről esszét Egedy Gergely eszmetörténész, a konzervativizmus hazai kutatásának egyik doyenje.

Bizonyos szakmai szavak, kifejezések szinte kötelező jelleggel fordulnak elő a baleseti tudósításokban. Úgy érzik az újságírók (újabban sajtómunkásoknak, még inkább tartalomgyártóknak is nevezik őket), hogy ettől hitelesebb, életszerűbb lesz a tudósításuk.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Zsoldos János, a sokoldalú pápai orvos és nyelvművelő, aki 1830-ban lett a pesti egyetem tagja, 1815-ben, az anyák megmentőjének születésekor már második kiadásban adta közre Diaetetika című korszakos művét, amelyben a seb-orvos és az orvosi eszközök fertőtlenítését szorgalmazta.

Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.

Tavaly háromszáz éve, hogy Immanuel Kant, sokak szerint minden idők egyik legjelesebb filozófusa megszületett. Az észt és a tapasztalatot középpontba állító gondolatrendszere előtt tiszteleg a szerző.

Rohamosan romlik az öreg kontinens geopolitikai helyzete: az orosz elnök látványosan megveti az integrált európai államokat, az Atlanti-óceán túlpartjáról pedig egyre barátságtalanabb jelzések érkeznek. Úton-útfélen geopolitikáról értekeznek, ahogyan nagy konfliktusok előtt szoktak.

Változik a világ, új dolgok jelennek meg, egy-egy bizbasz, aminek nincs neve, de valahogy beszélni kell róla.

A rendszerváltó miniszterelnök szeme előtt a német szociális piacgazdaság képe lebegett. Előttem is. Tragikus, ami most Németországban történik. Végzetesen kihat ránk is. Hazánk, ha tetszik, ha nem, erősen kötődik Németországhoz. Jogrendje, kultúrája, kereskedelmi és tőkekapcsolatai szerint is.

A határozós szókapcsolatok bizonytalan írásmódja olykor változik. 2015-ig külön kellett írni, hogy számon kér, azóta egybe. Hogy miért? Csak.

Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

Eddigi írásaimban arról szóltam, miért és miként kell őriznünk a nyelvet, nyelvjárásainkat. Ideje, hogy megfordítsuk mindezt, és arról beszéljünk, hogyan őriz a nyelv minket.