Életének nyolcvanötödik évében, 2026. szeptember 25-én elhunyt Kósa László etnográfus, történész, az MTA rendes tagja, az ELTE professor emeritusa, az 1960-as években induló református értelmiség egyik meghatározó alakja. Történész-lelkipásztor tanítványa emlékezik meg róla.

Kelet-közép-európai válságdiskurzusok a XX. században: Soha véget nem érő történet? címmel szerkesztett angol nyelvű tanulmánykötetet térségünk politikai eszméinek jeles kutatója, Trencsényi Balázs, a CEU professzora.

Eldugott falu Magyarországon a két háború közt. A szegénységet, a kilátástalanságot a noha és a pálinka sokszorozza, a szerelmi bicskázás pedig politikatörténetté is válik. Személyes társadalomtörténet.

Nehéz a háború mellett érvelni. Különösen, ha a hadba lépés választható, és a közvetlen szellemi környezet is ellenzi. Ámde mégis erkölcsi parancs. A keresztény realizmus vezető alakjának, Reinhold Niebuhrnek fellépése a nácizmus ellen.

Budán, a XI. kerületben, Albertfalván tízemeletes panelházak mögött búvik meg takaros házaival az egykori Országos Társadalombiztosító Intézet lakótelepe. 1929–1930-ban épült, korrupciós botránnyal tarkítva.

Az MI miatti világvége-várás új szakaszba lépett: vezető kutatók otthagyják jól fizetett állásukat, mondván: a készülő rendszerek az évtized végéig (!) kipusztíthatják az emberiséget.

Eckhardt Tibor, a Kisgazdapárt 1932–1940 közötti vezére, 1941-től pedig az amerikai magyar emigráció egyik vezéralakja első két, 1928-as és 1930-as egyesült államokbeli útjára revíziós célból vállalkozott. A látottak hatására a korábbi fajvédő politikus világnézete átalakult.

Nemrég páratlan értékű régészeti lelet került elő a horvátországi Újlakon. A honfoglalás kori bronztükör hátoldalának peremén körbefutó harmincegy jelből álló magyar nyelvű rovásfelirat a Tihanyi alapítólevélnél is korábbi, ami arra is bizonyíték, hogy elődeinknek saját írásbeliségük volt.

Idén kétszázötven éve annak, hogy Adam Smith skót erkölcsfilozófus megjelentette a Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól című művét, amely ma is a közgazdaságtan alapművének számít.

Vajon miért nevezzük a fiatal lányt sült halnak? A balek minden esetben egy ragadozó madár által levadászható áldozat? A csaló mindig szédül? Mindenki, aki komisz, az katona, és minden stramm ember kihúzza magát? És a krumplis tészta evése közben a gránátosok indulóját hallgatjuk?

Életének kilencvenhatodik évében elhunyt Berend T. Iván nemzetközileg elismert történész, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Kaliforniai Egyetem nyugalmazott professzora. A reformszocialista gondolkodó munkássága előtt tiszteleg a korszak kutatója.

Mivel a fogzománc nem tartalmaz élő sejteket, elvesztése esetén természetes úton nem regenerálódik. Hiánya viszont fájdalmas fogbetegségekhez vezethet, amelyek eddig legfeljebb kezelhetők voltak, de nem gyógyíthatók. Ezen segíthet a Nottinghami Egyetem kutatócsoportjának találmánya.

Ma, augusztus 30-án magyar idő szerint 13:26-kor lövik ki a NASA új űrteleszkópját, amely az elődeihez, a Hubble-hoz és a Webbhez minden bizonnyal hasonlóan forradalmasítja a világmindenségről nyert tudásunkat.

Ötszáz éve a Mohácsnál összegyűlt keresztény seregekre drámai vereséget mért az ottomán haderő. Lehet-e még újat mondani a mohácsi csatáról, léteznek-e új értelmezések? Erről is beszélgettünk B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével.

Asbóth János (1845–1911) volt a magyar konzervatív politikai gondolkodás első teoretikusa. Évek óta kutatja munkásságát, számos tanulmányt közölt róla, monográfiát ír róla Egedy Gergely eszmetörténész, a kortárs magyar konzervativizmus jeles képviselője. Vele beszélgettünk az irányzat első kibontakoztatójáról.

Az iskolára már nem gondolunk, hisz nemrég lett vége, és még nem foglalkozunk a gondolattal, hogy a nyár elmúltával újra becsöngetnek. A bölcső szavunkból képzett bölcsődékben és az óv igével kapcsolatban álló óvodákban többnyire nyáron is vigyázzák a gyerekeket a nevelők.

Részleges napfogyatkozás lesz. Le akarom fényképezni. Fényképezőgépem van, több is. Állványom van, objektívjeim szintén, van mindenféle szűrőm, kábelem, akkumulátorom – sőt, egy olyan apró műanyag tárgyam is, amelyről már nem tudom, mihez tartozik, de nem merem kidobni, hátha egyszer épp rá lesz szükség.

Kevesen tudják, hogyan is alakultak ki idegen országok földrajzi helyeinek magyar nevei, amik sok esetben köszönő viszonyban sem lévőnek látszanak a helyi nevekkel. 

Aki egész életében könyvekkel foglalkozott, szeretvén őket, teletömte velük otthona minden zegét-zugát, egyszer csak azzal a képtelenséggel szembesül, hogy meg kell szabadulnia tőlük. De más képtelenséggel is.

Több techvezér is megkongatta a vészharangot a mesterséges intelligencia megjelenésével, ijesztő képet festve fel az önállósult algoritmusok uralmáról. Mások szellemi kibontakozást jósolnak.

Társadalomkutatóként mint műveinek olvasója, jegyzetelő tanítványa, tanításának továbbadója, kutatóként ihletett inasa sokszor találkoztam vele. Két alkalommal azonban az életembe is belépett.

Lánykoromban még kaptam olyan levelet, amelynek a címzésén úrhölgy megszólítás állt. Ma, amikor egy internetes üzenetváltásban a szokásosnál udvariasabb formában nyitom és zárom a levelemet, feltételezem, hogy mindenki még ezt is régimódinak találja.

Idén ünnepli az angolszász világ az első angol nyelvű Újszövetség, a William Tyndale fordította úgynevezett wormsi biblia megjelenésének ötszázadik évfordulóját. Eretnekségért vértanúhalált szenvedett.