Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”

Nacsinák Gergely András esszéje Hamvas Béla Bizánc-képének kritikája, amely a magyar gondolkodó tendenciózus és leegyszerűsítő szemléletmódját vizsgálja.

A hazai konzervativizmus helyzetéről jelentetett meg tavaly izgalmas tanulmánykötetet Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász és közíró. Az Országút 133. számában közölt a könyvről esszét Egedy Gergely eszmetörténész, a konzervativizmus hazai kutatásának egyik doyenje.

Bizonyos szakmai szavak, kifejezések szinte kötelező jelleggel fordulnak elő a baleseti tudósításokban. Úgy érzik az újságírók (újabban sajtómunkásoknak, még inkább tartalomgyártóknak is nevezik őket), hogy ettől hitelesebb, életszerűbb lesz a tudósításuk.

Guitman Barnabás tanulmánya a magyar trikolór eredetét vizsgálja az udvari reprezentáció kontextusában, bemutatva a magyar országszínek megjelenését a középkortól kezdve.

Zsoldos János, a sokoldalú pápai orvos és nyelvművelő, aki 1830-ban lett a pesti egyetem tagja, 1815-ben, az anyák megmentőjének születésekor már második kiadásban adta közre Diaetetika című korszakos művét, amelyben a seb-orvos és az orvosi eszközök fertőtlenítését szorgalmazta.

Nem való mindenkinek ez az eszmeáramlat, és ha valaki el akar rettenni tőle, azon könnyű segíteni – állapítja meg a neves alkotmányjogász, Szentpéteri Nagy Richard e szemlélet múltjával és távlataival foglalkozó új kötetében.

Tavaly háromszáz éve, hogy Immanuel Kant, sokak szerint minden idők egyik legjelesebb filozófusa megszületett. Az észt és a tapasztalatot középpontba állító gondolatrendszere előtt tiszteleg a szerző.

Rohamosan romlik az öreg kontinens geopolitikai helyzete: az orosz elnök látványosan megveti az integrált európai államokat, az Atlanti-óceán túlpartjáról pedig egyre barátságtalanabb jelzések érkeznek. Úton-útfélen geopolitikáról értekeznek, ahogyan nagy konfliktusok előtt szoktak.

Változik a világ, új dolgok jelennek meg, egy-egy bizbasz, aminek nincs neve, de valahogy beszélni kell róla.

A rendszerváltó miniszterelnök szeme előtt a német szociális piacgazdaság képe lebegett. Előttem is. Tragikus, ami most Németországban történik. Végzetesen kihat ránk is. Hazánk, ha tetszik, ha nem, erősen kötődik Németországhoz. Jogrendje, kultúrája, kereskedelmi és tőkekapcsolatai szerint is.

A határozós szókapcsolatok bizonytalan írásmódja olykor változik. 2015-ig külön kellett írni, hogy számon kér, azóta egybe. Hogy miért? Csak.

Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

Eddigi írásaimban arról szóltam, miért és miként kell őriznünk a nyelvet, nyelvjárásainkat. Ideje, hogy megfordítsuk mindezt, és arról beszéljünk, hogyan őriz a nyelv minket.

Magyar kutatóműhelyben kifejlesztett rádiótelemetriai nyomkövetéses módszerrel igyekeznek felderíteni hazai és szlovákiai méhészek és természetvédők a veszedelmes idegenhonos inváziós rovarfajta, az ázsiai sárgalábú lódarázs fészkeit, hogy megállíthassák aggasztó ütemű terjedését.

Az újgügye nyelven pézsének, papírzsepinek is nevezett alkalmatosság elődje a zsebkendő vagy keszkenő volt. Az utóbbi szóról már Czuczor és Fogarasi megállapították, hogy kéz-kenő lehetett az eredeti alakja, ma ehhez az elmélethez sorakozik fel az Új etimológiai szótár is.

A geográfiai háttér alapos ismerete nélkül a török korról alkotott képünk nem lehet teljes. A szereplőket, az eseményeket, a folyamatokat, sőt ezek összekapcsolódását is láthatjuk, csak éppen a hitelességüket nyújtó természeti és társadalmi környezet egysége, vagyis a táj és a földrajzi viszonyrendszer hiányzik mögülük.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.

Olvashatjuk Romsics Ignác új könyve előszavában. A történetírásnak is. Ennek történetéből az derül ki, hogy a világról alkotott képünk históriájával állunk szemben. A történeti látásmód a klasszikus nyugati hagyomány része, hiánya pedig torzítja a közgondolkodást.

A legismertebb magyar költő születésének kétszázadik évfordulóján hirtelen összesűrűsödött mindaz a tudás és ismeretanyag, amely az elmúlt évtizedek során felhalmozódott. Eredeti módon összegzi ezt az aszódi evangélikus gimnázium tanára új könyvében.

Az ember test, szellem és lélek hármas egysége. A test szolgál a tapasztalatok megszerzésére, azok megélésére. A szellem által fel tudjuk fogni a körülöttünk lévő világot. A lélek az anyagi világ ismereteivel nem meghatározható és Isten által nekünk adott.

Immáron megtudhatjuk, hiszen online hozzáférhetők lettek bárki számára Petőfi Zoltán versei és levelei a Copia weboldalán.

A Magyarország Nemzeti Atlaszában olvasható bevezető sorok szerint a nemzeti atlasz egy-egy ország, nemzet „személyi igazolványa”. Kocsis Károly egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával, a sorozat főszerkesztőjével beszélgettünk róla.