A rendszerváltó miniszterelnök szeme előtt a német szociális piacgazdaság képe lebegett. Előttem is. Tragikus, ami most Németországban történik. Végzetesen kihat ránk is. Hazánk, ha tetszik, ha nem, erősen kötődik Németországhoz. Jogrendje, kultúrája, kereskedelmi és tőkekapcsolatai szerint is.

A határozós szókapcsolatok bizonytalan írásmódja olykor változik. 2015-ig külön kellett írni, hogy számon kér, azóta egybe. Hogy miért? Csak.

Az amerikai kontinens őskori betelepüléséről a tudománynak mára meg­oszló a véleménye. Abban azonban biztosak lehetünk, hogy mintegy ötvenezer évvel ezelőtt, amikor a világtengerek átla­gos vízszintje jóval alacsonyabb lehetett a mainál, a Bering-szoros akár száraz lábbal is járható volt.

Eddigi írásaimban arról szóltam, miért és miként kell őriznünk a nyelvet, nyelvjárásainkat. Ideje, hogy megfordítsuk mindezt, és arról beszéljünk, hogyan őriz a nyelv minket.

Magyar kutatóműhelyben kifejlesztett rádiótelemetriai nyomkövetéses módszerrel igyekeznek felderíteni hazai és szlovákiai méhészek és természetvédők a veszedelmes idegenhonos inváziós rovarfajta, az ázsiai sárgalábú lódarázs fészkeit, hogy megállíthassák aggasztó ütemű terjedését.

Az újgügye nyelven pézsének, papírzsepinek is nevezett alkalmatosság elődje a zsebkendő vagy keszkenő volt. Az utóbbi szóról már Czuczor és Fogarasi megállapították, hogy kéz-kenő lehetett az eredeti alakja, ma ehhez az elmélethez sorakozik fel az Új etimológiai szótár is.

A geográfiai háttér alapos ismerete nélkül a török korról alkotott képünk nem lehet teljes. A szereplőket, az eseményeket, a folyamatokat, sőt ezek összekapcsolódását is láthatjuk, csak éppen a hitelességüket nyújtó természeti és társadalmi környezet egysége, vagyis a táj és a földrajzi viszonyrendszer hiányzik mögülük.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.

Olvashatjuk Romsics Ignác új könyve előszavában. A történetírásnak is. Ennek történetéből az derül ki, hogy a világról alkotott képünk históriájával állunk szemben. A történeti látásmód a klasszikus nyugati hagyomány része, hiánya pedig torzítja a közgondolkodást.

A legismertebb magyar költő születésének kétszázadik évfordulóján hirtelen összesűrűsödött mindaz a tudás és ismeretanyag, amely az elmúlt évtizedek során felhalmozódott. Eredeti módon összegzi ezt az aszódi evangélikus gimnázium tanára új könyvében.

Az ember test, szellem és lélek hármas egysége. A test szolgál a tapasztalatok megszerzésére, azok megélésére. A szellem által fel tudjuk fogni a körülöttünk lévő világot. A lélek az anyagi világ ismereteivel nem meghatározható és Isten által nekünk adott.

Immáron megtudhatjuk, hiszen online hozzáférhetők lettek bárki számára Petőfi Zoltán versei és levelei a Copia weboldalán.

A Magyarország Nemzeti Atlaszában olvasható bevezető sorok szerint a nemzeti atlasz egy-egy ország, nemzet „személyi igazolványa”. Kocsis Károly egyetemi tanárral, a Magyar Tudományos Akadémia tagjával, a sorozat főszerkesztőjével beszélgettünk róla.

Nem nehéz megtalálni a kapcsolatot a szubjektivitás és a modern társada­lomban uralkodó individualizmus között, a (poszt)modern ember így próbál­ja integrálni a kiirthatatlan transzcendenciát az individualizmusába. Csak az a kérdés, hogy ez lehetséges-e.

Ami = amely? Hogyan változik a nyelvünk ezen a téren, vajon helyettesíthető-e mára az amely az amivel? Na és fordítva? Mikor használjuk az egyiket, mikor a másikat?

Marilynne Robinson, a magyar olvasóközönség előtt is kedvelt, Pulitzer-díjas amerikai regényíró és esszéista új könyvében az Ószövetség főszereplőjének a kegyelmes Istent tekinti. Keresztény létére Krisztusra alig utal. Vajon célszerű-e ez az önkorlátozás?

Kinyó, kínyó, kényó, kidzso, kidzsu, kigyó, kígyó, kégyó, kijó, kíjó. Némelyik már szinte ismeretlen szó. De mi lett a magyar nyelvjárásokkal, miért és hogyan szorultak vissza? Léteznek még egyáltalán? 

A múlt század elejének magas orosz filozófiai kultúrája természetesen csak néhány vonásában érintkezhet azzal, ahogyan ma, az ukrán háború idején az orosz gondolkodásmód a nemzetközi politikában megnyilvánul. Mégis úgy gondolom, ez a közös halmaz semmiképpen sem üres.

A modernitás „hivatalos” apológiája szerint huszadik századi történelmünk összes problematikus vonása a kontinentális különút számlájára írható.

Ember alkotta eszköz még nem közelítette meg annyira a Nap izzó tűzgömbjét, s közben nem haladt még soha olyan őrült sebességgel, mint a NASA Parker Solar Probe nevű űrszondája, amelynek műszerei a napkorona sugárözönén áthaladva adatok tömegét rögzítették a napkutatók számára.

Ha van konzervatív intézmény, a Róma melletti Accademia Vivarium novum, ahol a latin nyelvtanulás régi, mára szinte elfelejtett módszereit elevenítik fel, mindenképpen az. Tóth Özséb Áronnal, a kollégium verstan- és latin–görög költészettanárával, Tyrtarion nevű zenei együttesének vezetőjével beszélgettünk a közösségről.

A nyelvi egységesülés az északkeleti nyelvjárás kulturális terrorja? Mindent vissza? A nemzeti önazonosság a sokféle magyar beszéd és kifejezésmód szabad artikulációjában adatik? Sántha Attila nemcsak nyilvános, szóbeli szereplésében, hanem írott publikációjában, személyes családtörténeti verseskötetében (Ágtól ágig) is erről adna számot.