Ultrahangos mikrofonok és rendkívül érzékeny rezgésmérők segítségével kimutatták ugyanis a Tel-Avivi Egyetem kutatói, hogy a növények képesek az emberi fül számára hallhatatlan hangokat kibocsátani, amelyeket a rovarok és más növények is érzékelnek.
Különböző stresszhatásoknak (szárazság, kártevők támadása) tették ki a növényeket,
miközben felvették az általuk kibocsátott rezgéseket és hangokat. Megfigyelték, hogy ezek nem véletlenszerűek, hanem specifikus mintázatot követnek, amiből következtetni lehet a növény aktuális állapotára. Ezzel párhuzamosan azt is vizsgálták, hogy a rovarok – például a levéltetvek vagy a hernyók – „meghallják-e” és reagálnak-e rájuk. A válasz igen. A növény kártevője elkerülte a „panaszkodó” növényt, és az élettelibbre rakta a petéit. Gondolom, a növények azt sem „titkolják el”, hogy bennük azután nagyon szuper méreg termelődik.

Mondanom sem kell, mekkora jelentősége lehet ennek a mezőgazdaságban.
Csak le kell játszani pár hangszóróval a megfelelő hangokat,
és a kártevők máshová mennek. Amellett, hogy az emberre is káros vegyszereket feleslegessé teszi (ami nagyszerű!), gyanítom, hogy gazdaságosabb is lesz és főleg – hatékonyabb.
De hol van a rovaroknak az a máshová?

A vészesen zsugorodó megműveletlen zöldterületeken. Mi lesz ebből? Nem tudni. Egy bizonyos azonban: mint minden igazán hatékony felfedezés, amely a környezetünket alapjaiban befolyásolhatja, csak a legnagyobb óvatossággal használható. Reméljük, így lesz.
Nyitókép: verőköltő bodobács
Fotók: Rónai Balázs Zoltán