Tudomány

Bel-budai zsidó orvossors
Végső István
Bel-budai zsidó orvossors

Ha valaki százévesen írja meg emlékiratait, az önmagában különlegességszámba megy. Ráadásul a viszontagságos-sikeres életútról szóló beszámolóból egy  mélységesen rokonszenves,  cselekvő kortárs személyisége bontakozik ki.

A Fehérló a seggit felénk fordította
Sántha Attila
A Fehérló a seggit felénk fordította

Manapság már – azt gondolná az ember – nemigen lehet újat megtudni a magyar mitológia területén, mindent összegyűjtöttek, amit lehetett, amit pedig nem, az végérvényesen elveszett. De talán mégsem.

Politizáló írófejedelem
Cieger András
Politizáló írófejedelem

Miközben regényeiben mentalitásformálóan és máig tanulságosan ábrázolta a politika kortárs és örök érvényű jelenségeit, Jókai szinte mindvégig hivatásos politikusként is tevékenykedett.

Inkább Arisztotelész és a tomisták
Hoppál Bulcsú
Inkább Arisztotelész és a tomisták

Jeffrey Dirk Wilson, az Amerikai Katolikus Egyetem professzora a klasszikus metafizikát, az ókori görög filozófiai és politikai gondolkodást, Homérosz filozófiai hatását kutatja. Katolikus hitre téréséig presbiteriánus lelkipásztor volt. Hitről, filozófiáról, közéletről kérdeztük.

A világbéke és az ENSZ
Halász Iván
A világbéke és az ENSZ

Nyolcvan éve, 1945. június 26-án fogadták el San Franciscóban a történelem addigi legnagyobb konferenciáján az Egyesült Nemzetek Szervezetét létrehozó szerződést.

Emberi erőforrások MI-je
Pásztor Péter
Emberi erőforrások MI-je

Nagy-Britanniában a munkaerő-toborzók kétharmada használ mesterséges intelligenciát a munkájához, az EU-ban csak harmincnyolc százalékuk.

Vörösre váltó fehér folt
S. Király Béla
Vörösre váltó fehér folt

Tavaly tavasszal került a könyvesboltok polcaira Perczel Olivérnek az Erőszakkutató Intézet kiadásában megjelent A román–magyar háború és a román katonai megszállás magyar áldozatai (1919–1920) című könyve, amelyet ősszel az Egy megszállás anatómiája. Román világ Magyarországon (1918–1920) című munkája követett a Jaffa Kiadónál.

Nem jóízű, inkább keserű ízű helyesírási szabályozás
Balázs Géza
Nem jóízű, inkább keserű ízű helyesírási szabályozás

Sokan olyan törvényszerűséget keresnek a helyesírásban, ami nincs. Illetve: ahol nem a hétköznapi logika, hanem egy elvontabb, kevéssé kiismerhető nyelvészeti logika létezik.

A háború végnapjai a Bécsi kapu téren
Végső István
A háború végnapjai a Bécsi kapu téren

A második világháború lezárásának nyolcvanadik évfordulójáról különleges kiállítás emlékezik meg a Magyar Nemzeti Levéltárban: egyebek közt a nemrégiben feltárt tömegsír leletei révén mutatja be az épület körüli utolsó harcokat, Budapest ostromának befejezését.

Ahol a kapcsolatok kibontakozhattak
Donald E. Morse
Ahol a kapcsolatok kibontakozhattak

Magyar és amerikai kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

Irodalmi párbeszéd a ChatGPT-vel
Tóth Sára
Irodalmi párbeszéd a ChatGPT-vel

Marilynne Robinson, a hazánkban is ismert, hívő keresztény amerikai írónő egy helyütt a „szászként kerültem bazilikába” ellentmondásos fordulatával él. Az irodalomtörténész sokat tűnődött ennek jelentésén. Végül megkérdezte a ChatGPT-t, mit is gondol.

Menekülőút: az irodalom
Szász László
Menekülőút: az irodalom

A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Kosicéznek
Balázs Géza
Kosicéznek

Fölháborodott bejegyzést olvasok a közösségi médiában: valaki kosicézett. Az eredeti mondat – nem is akárhol – így hangzott: „Kosicén is tüntettek a budapesti Pride miatt”.

Csak a kudarcok hagynak nyomot
Borzák Tibor
Csak a kudarcok hagynak nyomot

Hatalmas lelki nyomás nehezedik az agy- és idegsebészekre. Sikerek mellett kudarcokkal is szembesülnek, utóbbiak hagynak mélyebb nyomot bennük. Így van ezzel a világhírű, magyar származású professzor, Peter Vajkoczy is, aki exkluzív interjút adott az Országútnak.

A Z generáció gerince
Pásztor Péter
A Z generáció gerince

Azon brit egyetemisták aránya, akik tanulmányaik során használják a mesterséges intelligenciát, a tavalyi hatvanhat százalékról kilencvenkettőre, azoké pedig, akik értékelésre beadott munkájukhoz folyamodtak hozzá, ötvenháromról nyolcvannyolcra nőtt.

Az óraidő és a naptári datálás elterjedése
Az óraidő és a naptári datálás elterjedése

A mechanikus órák elterjedése egy olyan korszakhatárt jelentett, amelyben az időmérés fokozatosan elszakadt a kozmikus és szakrális háttértől – szögezi le tanulmányában Vásárhelyi Lajos.

A vallásbölcselő
Varga Péter András
A vallásbölcselő

Mezei Balázs filozófus kapta idén irodalom kategóriában a Szent István Társulat és a Stephanus Alapítvány Stephanus-díját, melyet Erdő Péter bíboros adott át a szerzőnek a Szent István Könyvhét keretében.

Szellemi remeték
Sitku Tibor
Szellemi remeték

Korunk fő betegségének megannyian a relativizmust tartják, miközben a különböző fundamentalizmusok is világszerte előretörnek. A társadalmi-szellemi jelenség teológiai-vallási, politikai, lélektani dimenzióit pünkösdi teológus járja körül.

Szürkemarhák mesterséges tájban
Borzák Tibor
Szürkemarhák mesterséges tájban

Akár néhány kattintással látványos tájképeket lehet varázsolni a mesterséges intelligencia (MI) segítségével. Ezt a lehetőséget a geográfusok is kihasználják, tudományosan megalapozott fotorealisztikus illusztrációkkal, tájképi rekonstrukciókkal teszik még érthetőbbé kutatásaikat.

Technofeudalizmus
Gosztonyi Gergely
Technofeudalizmus

A neomediaevalizmus tudományos irányzata a középkor fogalmaival próbálja megérteni, leírni korunk legújabb technológiai, gazdasági és szociológiai fejleményének, a világhálónak a működését.

Holtig őrzött Hamvas-kéziratok
Szilléry Éva
Holtig őrzött Hamvas-kéziratok

Néhány éve még elveszett műként emlegette Palkovics Tibor hagyatékkezelő Hamvas Béla SETH. Kereszténység és hagyomány című írását. Az egykori Hamvas-tanítvány, Molnár Sándor hagyatékából került elő a mű, ami most az eredeti gépirathoz hű formájában kerül az olvasók elé.

Lecserélhetőség és dekulturáció
Lecserélhetőség és dekulturáció

Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Vértanú pap filozófus
Varga Péter András
Vértanú pap filozófus

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?