Legfőképpen fogalmak magyarázatáért, olvasnivalók összefoglalásáért és kutatási ötletekért veszik igénybe az eszközt, de tizennyolc százalékuk illesztett már MI tenyésztette szövegeket beadnivalójába. Többségük úgy véli, az MI révén javul a munkájuk minősége, mégis ódzkodnak a használatától, mert tartanak a fegyelmi következményektől, illetve a hamis vagy előítéletes érdemjegyektől. A felmérést végző Felsőoktatás-politikai Intézet (HEPI) mindjárt fel is szólította az egyetemeket, dolgozzák ki világos MI-használati szabályaikat, de ne a büntetésre összpontosítsanak: az MI itt van, és eredményesebbé teszi a tanulást. Nem sokkal azután, hogy a Cambridge-i Egyetem közzétette első MI-hez köthető – aggasztóan sok – fegyelmi eljárásáról szóló jelentését, az egyetem patinás lapja, a Varsity saját, háromszázharminchárom válaszolót, vagyis az összlétszám 1,4 százalékát érintő kutatásáról számolt be, amely árnyalja-módosítja a képet. Eszerint nem olyan súlyos a helyzet: a természettudomány szakos hallgatóknak például csak a 46,8, a bölcsészeknek pedig csak a 18,8 százaléka ad be MI segítségével készített írásbeli munkát értékelésre. A londoni Times oktatási rovatvezetője viszont azt is kiszúrta, hogy a cambridge-i hallgatók nem azért óvakodnak a mesterséges intelligencia használatától, mert félnek a büntetéstől, hanem azért, mert környezetvédelmi aggályaik vannak, és rühellik a techóriásokat: minek szaporítanák a pénzeszsákok bevételeit saját szellemi restségükkel. „Nos, a technológia oktatási alkalmazását össze kell hangolni az erkölcsi megfontolásokkal” – felelte irányzott kérdésünkre a ChatGPT.
Nyitókép: A Cambridge-i Egyetem Szentháromság Kollégiumának Mesterháza 2019-ben (forrás: Wikipedia)
