A június 19-én nyílt tárlat eddig kevéssé ismert iratok és ritka tárgyak révén szemlélteti a sorsfordító esztendőt. Az egyik kiállított irat, egy 1945-ös főigazgatói jelentés alapján 2025 májusában feltártak a Bécsi kapu téri épület mellett egy tömegsírt, és exhumálták tizennégy német vagy magyarországi német nemzetiségű (esetleg átállt orosz) katona maradványait. Így vált végül lehetővé az áldozatok végtisztességben való eltemetése. A levéltárak maradandó értéket képviselő iratokat őriznek, és fontosságukat ez a példa is igazolja. A média figyelmét is felkeltő irat mellett láthatók az exhumálás során előkerült személyes tárgyak is (fésűk, órák, gyógyszerek).

A feltárást megalapozó főigazgatói jelentés és a tömegsírból előkerült személyes tárgyak

 
A kiállítás bemutatja továbbá Horthy Miklós 1944. október 16-i lemondó nyilatkozatát (eredeti másolatban). A negyed évszázados korszakot lezáró irat több szempontból is izgalmas. Egyfelől a történészszakma eddig szinte egyáltalán nem hivatkozott rá. Másfelől a nyilatkozat kapcsán számos jogi aggály merült fel már 1944/45-ben is. Nincs rajta ellenjegyzés. Horthy előbb lemondott, majd csak ezután nevezte ki Szálasi Ferencet. Már a Felsőház is komoly kétségeket támasztott a kikényszerített lemondás törvényessége felől.

„Mintha az egész város egy nagy ócskástelep volna. S az emberek? Azok is ilyen nagyon megváltoztak? Bizony azok is” – olvassuk az egyik kiállított dokumentumban, egy tizennégy oldalas visszaemlékezésben, melyben Buda ötvenegy napos ostromának döbbenetes eseményeit, saját benyomásait rögzíti egy magáról keveset eláruló tabáni háziasszony. Mindenütt romba dőlt házak, kidőlt fák, leszakadt vezetékek, kiégett katonai járművek, bombatölcsérek, temetetlen halottak, lótetemek. Az írás utal a nők megerőszakolására és a málenkij robotra is.

A tárlókban láthatók zsidókként megbélyegzett személyeknek kiadott kormányzói mentesítések, levéltárossorsot bemutató dokumentumok, vérfoltos és repeszsérült iratok is.

A Magyar Nemzeti Levéltár a kiállítást a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közösen rendezte, bemutatva számos szálfegyvert, gránátot, aknát, például egy szovjet 1941 M 7,62 mm-es PPS géppisztolyt, egy német 1944 M 7,92 mm-es Sturmgewehr 44 gépkarabélyt és egy magyar 60 mm-es rakéta páncélrepesztő gránátot is, köztük a magyar 1944 m lövő tányéraknát, a LÖTAK-ot (másolatban). Ezt Misnay József hadiműszaki törzskari alezredes, okleveles mérnök, a Magyar Haditechnikai Intézet munkatársa fejlesztette ki. Az irányított töltetben lévő fémtányér elműködés után nagy kezdősebességű lövedékké alakult át, és akár a páncélosok oldal- vagy homlokpáncélzatát is átüthette. E rendkívül korszerű magyar fegyverhez hasonló eszközt csak az 1960-as években kezdtek Nyugat-Európában gyártani. A légi háború és a légoltalom kapcsán olyan érdekességek is a tárlókba kerültek, mint egy amerikai selyem térképkendő, mely kényszerleszállást vagy ejtőernyővel való földet érést követően a navigálást segíthette. Az egyik oldala a Trieszt–Budapest, a másik oldala a Bécs–Krakkó területet mutatja.

Megtekinthető még Horthy Miklós kormányzó kitüntetéssora is, így többek között: a Magyar Királyi Szent István-rend nagykeresztje kisdíszítménnyel; a Magyar Érdemrend Szent Koronával ékesített nagykeresztje kisdíszítménnyel; az Osztrák Császári Lipót-rend lovagkeresztje hadidíszítménnyel, kardokkal; az Osztrák Császári Vaskorona-rend III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; a Katonai Érdemkereszt III. osztálya hadidíszítménnyel, kardokkal; a Károly-csapatkereszt és a sebesültek érme, szalagján sávval. A kiállított tárgyak közt látható német vaskereszt is, mely kitüntetést a hősiesség elismeréseként még 1813-ban alapította III. Frigyes Vilmos porosz király, és 1870-től a német haderőt jelképezte. Látható még szovjet légibomba és német NSU 25-ös WH motorkerékpár is.

Kiállított világháborús motorkerékpár 

 

Az 1945-ben véget érő második világháború kitörölhetetlen kínokat és gyászt hozott az emberiség számára. A világméretű konfliktus lezárása pedig olyan mindent megváltoztató eseményeket eredményezett, amelyek nem csupán a korabeli, hanem a XXI. századi emberek mindennapjait is meghatározzák. Magyarország számára a világháború utolsó tizennégy hónapja német megszállást, deportálásokat, légi háborút, szárazföldi frontharcokat, tömeggyilkosságokat, nyilas rémuralmat, a főváros, Budapest ostromát, szovjet megszállást, málenkij robotot, hatalmas bel- és külföldre irányuló népmozgásokat és rengeteg katonai, polgári áldozatot jelentett.

A kiállítás 

 

A modern, digitális technológia révén a tárlat a XXI. század ember figyelmét is fölkelti. Hatásos a külön erre a kiállításra elkészített mennyezeti kisfilm, amely 1944/45 történéseit mutatja be hét fejezetben. A totemoszlopok háttértárában nemcsak korabeli fotók, műtárgyak és iratfelvételek, hanem dokumentumfilmek, többek között hungarista filmhíradók, munkaszolgálatosok exhumálásáról, bombázások utáni mentőmunkálatokról vagy a levéltári palota tornyának lerobbantásáról készült filmek is láthatók. A tárlat a két közgyűjtemény emlékezetkulturális törekvéseit kitűnően példázza: betekintést nyújt a nyolcvan évvel ezelőtti, a mai napig meghatározó eseményekbe, és megemlékezik az áldozatokról, a sorsokról és az ostromról.

 

Az 1945 Kereszttűzben kiállítás 2026 júniusáig lesz megtekinthető a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Bécsi kapu téri főépületében.

 

A szerző történész, a kiállítás kurátora

 

Nyitókép: Horthy Miklós kitüntetéssora és egy nyilaskeresztes karszalag a kiállításon (fotók: Magyar Nemzeti Levéltár)