Öt magyar fajvédő életét és a vészkorszak legsötétebb éveiben kifejtett tevékenységét mutatja be Ujváry Gábor történész, a Veritas Intézet főigazgató-helyettese az árnyalt látásmód jegyében legújabb rövid könyvében.

XXXX

1944. március 19-én, a többség úgy tudja, a német megszállás semmiféle katonai ellenállásba nem ütközött. Marancsik Pál honvéd mégis belehalt lőtt sebeibe. Ha lőttek, volt harc. Volt ellenállás is? Ki volt a hős, akit, ha egyáltalán emlékeznek rá, többnyire Narancsikként említenek?

Ezrek köszönhetik az életüket Komoly Ottónak. Tavaly a Holokauszt Emlékközpont (HDKE) kiállítással, konferenciával emlékezett meg róla. Unokaöccsével, Tomi Komollyal idéztük fel őt, akivel kapcsolatban számos nyitott kérdés van még.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

150 éve született Steinhardt Géza, a dualizmus korának Hofija. Az ő sorsáról beszélgetett szerzőnk a színművész unokájával, Szekeres Györggyel.

„Se nem jobb, se nem bal, keresztény és magyar” jelszóval indult harminc éve a Magyar Igazság és Élet Pártja. Vezetőjének, a Kádár-korszak ünnepelt – hol tiltott, hol tűrt – drámaírójának, Csurka Istvánnak az örökségével való szembenézést ígérő tanulmánykötet jelent meg az egykori MIÉP-tag politológus szerkesztésében.

Még a Horthy-korszakot jól ismerőknek is zavarba ejtő, elfeledett politikai pályaívek sora bontakozik ki Bartha Ákos új könyvéből.

„Sikerülhetett volna az 1944. októberi kiugrás?” címmel minikonferenciát rendezett a Clio Intézet május közepén Budapest Főváros Levéltárában. A XX. századi magyar történelem jelentőségteljes fordulatát a korszak három jeles kutatója, Ungváry Krisztián, Szakály Sándor és Bartha Ákos mutatta be a legújabb kutatások fényében.