Az elmúlt harminc esztendő Mindszenty-kutatásának új felismeréseire alapozva újra kell tárgyalni bizonyos kulcsszavakat. Teljességre nem törekedve három csoportra osztjuk mondanivalónkat: mi az, ami már állítható, mi az, ami még vitatható és mi az, ami megvitatásra vár.

A spanyol El Guerrero del Antifaz, a viking Karl, a kelta-breton Asterix, a római Alix, a flamand Hannes és Veerle. Mi a közös bennük, azon kívül, hogy valamennyien kitalált képregényfigurák? Az, hogy történelmi képregények.

Írásunkban egy szellemi és közösségi szövetség körvonalainak megfogalmazására teszünk kísérletet azzal a céllal, hogy újra felfedezzük az emberi alkotótevékenység lényegi dimenzióját és változhatatlan értelmét életünkben.

A vészkorszak idején, 1944 nyarán két budapesti református vezető, Szabó Imre és Tasnádi Nagy András évtizedes munkatársi és jó baráti kapcsolata végleg megromlott.

Magyarországi, romániai és franciaországi történészek mutatták be legújabb kutatási eredményeiket a HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont Kisebbségkutató Intézete 2024 májusában Nemzetképek: magyarok románokról, románok magyarokról a XVIII. századtól napjainkig címmel rendezett konferenciáján.

A vallástörténet világosan tanúskodik az óceánélmények transzcendentális dinamizmusáról, amennyiben a régiek a nagy vizeket sokszor istenek lakóhelyeivel kötötték össze, ha nem éppen magukat a vizeket istenítették. Az óceáni istenek sokféle formában és név alatt jelennek meg a világ különböző kultúráiban.

A szatmári Anarcson, a Czóbel Minka-kúriában nyári anyanyelvi pikniket rendeztünk. A piknik része a nyelvi kérdés-felelet. A közeli Aranyosapátiból származó lány a következőt kérdezte: Helyes-e, ha azt mondom, hogy: mikor jössz nálunk?

Sokan hátborzongatónak tartják a birodalom, a hegemónia szavakat. Mi az amerikai birodalmiság keresztény alapja? Mitől jobb Amerika világcsendőri szerepe, mint más hatalomé?

A kortárs politikai közbeszédben a közérdek és a közjó fogalmát egymás szinonimájaként szokás használni, amelyek szabadon felcserélhetőek, mert nagyjából ugyanazt jelentik. A különbség talán csak annyi, hogy míg a közérdek konkrétabbnak és jobban definiálhatónak, addig a közjó megfoghatatlanabbnak és illuzórikusabbnak tűnik.

A magyar történelem tanulsága szerint a jó képességű fiatalokat ki kell küldeni (tovább)tanulni a legkiválóbb külföldi egyetemekre és kutatóintézetekbe, a magyar kultúra külföldi terjesztése pedig a politikaiaknál tartósabb, megbízhatóbb kapcsolatokat teremthet.

A csángók, meg az ő magyarságuk – nos, nem teljesen ugyanaz az anyaországból és a csángók földjéről (földjeiről) szemlélve. Többek között és nem utolsó sorban erről szól ez az írás, de legfőképpen mégis a magyar nyelvről.

Az IBM szuperszámítógépe, a Watson összefügg Conan Doyle írásművészetével. Itt az ideje, hogy Sherlock Holmest a megfigyelőgépek prototípusaként olvassuk!

A játékok játéka: a gombfoci – ezzel a címmel jelent meg Gráfik Imre legújabb kötete, amely az egyik legmagyarabbnak tartott játék, a gombfoci történetét mutatja be kicsiknek és nagyoknak.

Hajlamosak sokan azt gondolni, hogy a történelemhamisítás valamiféle meghaladott, a régmúlt korokra jellemző dolog. Amely „a múltat végképp eltörölni” agresszivitásával kizárólag a borzalmas kommunista idők velejárója lehetett. S amely demokratikus berendezkedésűnek mondott államokban és korokban – ahol és amikor mi is élünk – elképzelhetetlen.

Roger Scruton, a hazánkban is ismert brit konzervatív filozófus 1980-ban többedmagával létrehozta a Jan Hus Oktatási Alapítványt, mert szerette Csehországot és reménykedett.

Száz éve született Szabad György, a magyar történetírás és rendszerváltoztatás egyik kiemelkedő alakja, a szabadon választott Országgyűlés első elnöke.

Z vagy Sz – az mindegy? Nos, természetesen nem, ám nem mindig volt ez így, különösen a helységneveknél. De hogy is van ez és miért?

Címe szerint a folklórról, tartalma és mélysége okán a nyugati bölcselet metamorfózisairól, a szellem különös természetéről és útjairól szól Zelnik József legújabb, „Menedék. A folklór misztériuma a digitális-mágikus világkorszakban” című könyve. Erről beszélgettünk a szerzővel.

A két világháború között az első nagy világégés tapasztalatainak és társadalmi élményének feldolgozása, valamint a következő fegyveres konfliktus jellemzőinek meghatározása kötötte le a katonai szakma és rajta keresztül a szellemi élet jelentős részének figyelmét.

Ártana a nyelvnek az írás? Nos, vannak esetek, amikor igen. A szerző ezekre hoz példákat, és arra is, amikor egyszerűen az emberi butaság játszik közre.

Magyar tudósok 2022 májusában a „Jöhet háborúból üdv?” ókori kérdésére keresték a választ saját kutatásaik fényében.

Ahogyan az elmúlt ezer év világtörténetét lehetetlen volna megírni az orosz nép szerepét mellőzve, úgy a felvilágosodást követő kultúrtörténet bemutatása is erősen hiányos volna akkor, ha az orosz kultúra lenyűgöző teljesítményeiről megfeledkeznénk.