Hogy mit is jelent ez, annak a londoni The Times újságírója járt utána. Beadta pályázatát a McKinseyhez adótanácsadónak. Egész jól ment az interjú. Szervezőképességét, többfeladatos munkavégzését illető, testhezálló kérdésekkel faggatták. Amikor azonban konkrét adózási dilemmákat kellett megválaszolnia, elbizonytalanodott, érezte, két évtizedes gazdasági újságírói tapasztalata nem elég ahhoz, hogy a híres cég nevében osztogasson tanácsokat. Igen ám, de az interjú után agyba-főbe dicsérték, milyen meggyőzően mutatta be képességeit. Csakugyan, de az interjút robot készítette, ráadásul álfelvételi volt, amelyet internetes portál kínált havi hetven fontért, próbaképpen. Menet közben az is kiderült, az álság nem egészen ál. A legtöbb toborzó ma gép, chatbot: beadod az életrajzodat, motivációs leveledet, ajánlásaidat, és távinterjú során robot faggat. Mi több, te magad is MI-vel íratod az életrajzodat, buzgóságodat bemutató leveledet, sőt, az interjú gép tenyésztette kérdéseire gép tenyésztette válaszokat adsz. Az interjúvoló, ha gép, ha ember, ugyan felszólít, oszd meg vele képernyődet, de te a telefonodon nyitod meg a ChatGPT-t, és folyékonyan olvasod fel annak válaszait. Gép kérdez gépet. Nem akármilyen fordulata ez az emberi szellem történetének. De a gép csak azt csinálja, amire megtanítod. Átveszi az előítéleteidet, például rendre fehér férfiakat részesít előnyben, nem holmi színeseket vagy nőket. A munkaadóknak csak a negyven százaléka ódzkodik a gépi felvételitől. Furcsán-ismerősen álnok világ ez, amelyben az emberi szellem áramkörökbe települ át.
Nyitókép: Gépileg tenyésztett illusztráció (Heltai Ákos)
