Az MMA székházában, a Pesti Vigadó Dísztermében került sor június 19-én a Magyar Művészeti Akadémia köztestületi díjainak átadására.

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 26-án megjelenő 117. számát, amiben más érdekes cikkek mellett az irodalmi rovatban Sántha Attila kézdii nyelven megírt félig mókás, félig komoly nyílt levele várja Önt!

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 14-én megjelenő 116. számát, amiben más témák mellett választ kaphat rá, miről is szól az Ünnepi könyvhét, és hogyan látja kortárs írónk a török-magyar viszonyt?

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Az alábbi videóban Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgetünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Legújabb számunk mások mellett a Covid-járványnak a hazai oktatásra gyakorolt hatásáról, a művészettel nevelésről, a páneurópai eszme két háború közti magyar fogadtatásáról, az 1968-as csehszlovákiai intervencióról, Az ember tragédiája és a paradicsomból való kiűzetés összefüggéseiről értekeznek szerzőink.

69. számunkban változatos és aktuális cikkek foglalkoznak a fokozódó meleggel, a szárazsággal, az új fakitermelési szabállyal, a növekvő inflációval, az oktatással itthon és külföldön, nemkülönben a MODEM és a Műcsarnok izgalmas kiállításaival.

Műemlékvédelemről és örökségvédelemről, a két fogalom azonosságáról, vagy különbözőségéről, hitelességről, a műemlékvédelem társadalmi elfogadottságáról beszélgetünk Fejérdy Tamás építészmérnök-műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docenssel.

Az Országút magazin lapszámai a nyomtatott lap mellett már digitálisan is olvashatók!

A sasnak két feje van, de nem is repül, jellemezte a Monarchiát a legitimista, keresztényszocialista politikus.

A szem a látás szerve, a művészetek emblémája, a vizuális kommunikáció eszköze. A világ megismeréséhez – de félreismeréséhez is – a szemen át visz az út. 

A szlovák-magyar egyházi kapcsolatoktól a kínai egyetem befogadását övező vitákon át az ipari műemlékek hasznosításáig és a trianoni traumát feldolgozó versek skóciai recepciójáig számos tanulmányt, emellett többek között textil- és fotóművészek portréját találhatják olvasóink legfrissebb számunkban.

Greta Thunberg levitézlett a koronavírus-járvánnyal, nemigen hallani róla – talán nem is baj.

Környezetvédelmi alapdilemmákkal, az európai közélet konfliktusaival és lehetőségeivel, Makovecz Imre művészetének értékelésével, plakáttervező művészekkel ismerkedhet meg az olvasó legújabb lapszámunkban, s búcsút veszünk a Nemzet Művészétől, Törőcsik Maritól

Kitartás nektek! – köszön utánunk a férfi, és sietve bezárja az ajtaját. Érthető: miután lement a nap, a hőmérő a mínusz tíz fokot vette célba – aki csak teheti, ilyenkor otthon pihen, a jó meleg lakásban. Mi azonban folytatjuk utunkat, mert az emberek várják az interneten rendelt vacsorát.

Friss lapszámunk többek között az elmúlt évtized magyar külpolitikájával, a műemlékvédelem tudományos hátterével, a szólásszabadság határairól folyó franciaországi vitával, a szentföldi és a Fülöp-szigeteki keresztények járvány okozta megpróbáltatásaival foglalkozik.

Friss lapszámunk számos írása foglalkozik a húsvéti ünnepkörrel. Vezércikkünkben Korzenszky Richárd bencés a virágvasárnapi eseményről elmélkedik, de írunk a Győr 750 emlékévről, egy Pilinszky-kötet születéséről és Anatolij Zlenko egykori magyarbarát ukrán külügyminiszterről is.

A koronavírus-járvány okán is gyakran felmerül a kérdés: mi lesz a gazdasággal, mi lesz a kapitalizmus folytatása?

Halálos ágyán Antall József hivatalban lévő miniszterelnök egyfajta politikai végakaratot fogalmazott meg. Gondos, sokrétű értelmezésével adósok vagyunk.

Sírni tanítani a holnapot, holnapután megvigasztalni. Harmatbuborékban utazni. Várni, csak várni. Lebegni, tenyeredre életet sóhajtani, erős vonalakkal rajzolni rá a közös utat. Zárd össze, szorítsd, talán ez az utolsó pillanat!

"A legrosszabb pedig
nem nyáron halni meg,
mikor minden világos,
és könnyű az ásónak a föld."

A thriller zsáner hazai kismestere, Szász Attila, valamint legszorgalmasabb forgatókönyvírónk, Köbli Norbert negyedik közös filmje egyértelmű főhajtás Alfred Hitchcock munkássága előtt, egyben szintlépés is a két alkotó karrierjében. Korábbi munkáik (A berni követ, Félvilág…) még tévéképernyőre készültek, s az Apró mesék az első közös filmjük, amelyet kifejezetten mozivászonra forgattak.