Szőlőhegyi beszédében Zelnik József a rózsa szimbolikáját bontja ki. Az Irodalmi Magazin idei első, Bakonyi István által bemutatott számának középpontjában Németh László, a minőségeszmény hirdetőjének életműve áll. Boldogh Dezső Ferdinandy György, a kisprózák mestere Könyv a világ végén című novelláskötetét méltatja.

Réfi Zsuzsanna a két évtizedes hagyományú, de forrásszűke miatt évek óta bizonytalan jövőjű, s a járvány által is sújtott miskolci Bartók Plusz Operafesztiválról beszélget Kesselyák Gergely igazgatóval.

Katarina Gomboc Čeh személyes példáján mutatja meg a vírusjárvány miatt elrendelt szlovén-olasz határ kulturális és emberi kapcsolatokat szétziláló hatását.

Szikora József Hager Ritta Kossuth-díjas textiltervező Belső csend című életműkiállítását felvillantó varázslatos képekkel illusztrált riportjában az iparművész műhelyébe kalauzol el.

Horváth Márk és Lovász Ádám Az állandóság látványa címmel Dobos Tamás „időtlen fényképészetével” ismertet meg, aki önvallomása szerint azt a pillanatot kívánja megragadni, amint a mozgás pillanatszerűvé válik.

„A perspektíva ürügyén” vezércikkében Orosz István a képzőművész sajátos látásmódjával vizsgálja a nemzeti kultúra, a hagyományok és jövőkép összefüggését.

Nagy Gábor a nagykovácsi Teleki-Tisza-kastély felújítása kapcsán a műemlékvédelem és építészet kényes egyensúlyát elemzi, amely a műemlékvédelem hitelességdogmáin túlnőve szellemi többletet hoz létre, tiszteletben tartva minden korábbi értéket, egyben újakkal gazdagítva azokat.

Az ipari emlékek védelmének pozitív példájaként a mohácsi egykori Selyemgyár sikerült rekonstrukcióját és idegenforgalmi hasznosítását mutatja be Szigetvári Krisztán.

Szerelmes földrajz rovatunkban Korzenszky Richárd bencés szerzetes Ló vonta vonat címmel felidézi gyerekkora városát, Kapuvárt, a híres Hotel Éhn-t, a mesterembereket, a házukban lakó zsidó családokat, a kigyulladt cséplőgépet, az úrnapi körmeneteket, s Szamuely terrorlegényeinek árnyát.

Salamon Konrád Kádár Lajos A doni halálbánya című önéletrajzi ihletésű, az otthonába minden akadályt legyőzve visszatérni akaró első világháborús hadifogoly történetét ismerteti.

Rosdy Pál egy a „boldog békeidőkben” élt, Vecsés közösségi életét meghatározó falusi tanító portréját rajzolja fel.

Különleges szellemi élmény a Bertha Csilla és Kodolányi Gyula által szerkesztett „A szétszaggatott ország – A trianoni szerződés a magyar költészetben” című, angol nyelvre lefordított versantológia recenziója Jock Stein skót presbiteriánus lelkész-költő tollából (Pásztor Péter fordításában), amelyben eredeti versrészleteket vethetünk össze azok angol tolmácsolásával.

Mészáros Andor Ha az emlékezet újjal találkozik címmel a Trianont követő első szlovákiai püspökszentelés centenáriumán a szlovákiai magyar katolikusok megpróbáltatásairól, a magyar és szlovák nemzetet összekapcsoló közös egyházi hagyományok továbbéléséről és a két püspöki kar kiengesztelődési gesztusáról számol be. Érszegi Márk Aurél a pápák lelkipásztori útjainak kulisszatitkaiba avat be.

Prőhle Gergely szerint mérföldkő a közép-európai térségről folyó eszmecsere folyamatában Bába Iván, Gyurcsík Iván és Kiss Gy. Csaba Közép-Európa magyar szemmel című kötete, amely szubjektív elemekkel gazdagított válasz Erhard Busek és Emil Brix Közép-Európa újragondolása: Miért Közép-Európában dől el Európa jövője? című könyvére.

Ruszistákhoz intézett körkérdésünkre adott további válaszokat közlünk a történelmi emlékezet, a nemzeti identitásépítés, a globális geopolitikai harcok és az információs háború összefüggéseiről.

Igen-nem címmel vitatott közéleti kérdések jobb megvilágítására indított új sorozatunk bemutatkozásaként Schanda Tamás államtitkár és Király Miklós jogászprofesszor mondja el, miért (nem) kell nekünk a Fudan Egyetem.

Tükröt tartva a tükröknek címmel Zelei Miklós Mező Gábor A média lenyúlásának titkos története című könyve alapján vázolja fel, hogyan alakult át a magyar média a rendszerváltás idején, kik maradtak benne a múltból, hogyan és miért?

Zatykó László A Pista üdvözült? címmel a költőkért aggódó anyai, nagyanyai szeretetről, s a költői életművekben rejtőzködő Teremtőről elmélkedik.

Szigethy Gábor a méltatlan mellőzés évei után visszatérő Mezei Mária főszereplésével készült Két vallomás című filmet elemzi.

Teremtésvédelmi rovatunkban Új harmóniában a természettel címmel Krómer István az április közepén rendezett több napos éghajlatváltozási tudományos konferencia előadásainak téziseiből válogat, kiemelve, hogy az érdemi változáshoz kultúránk alapvető gondolkodási paradigmáinak kellene megváltozniuk.