A rendezvényen átadták a Magyar Művészeti Akadémia Életműdíját, a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját, a Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét, a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díját és a Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmét.

Az MMA díjátadó ünnepségét jelenlétével megtisztelte mások mellett Varga Zsolt András, a Kúria elnöke, Kiss-Hegyi Anita, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, Lánszki Regő, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára, valamint Horváth Szilárd, a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára.

Turi Attila, az MMA elnöke köszöntőbeszédében elmondta, hogy a díjak különösen azért fontosak, mert a művészet társadalomban betöltött szerepére és a társadalommal alkotott szétválaszthatatlan kötelékére irányítják a figyelmet.

A díjak mérföldkövek és irányjelzők a nemzet kulturális útján.

„A világ olyanná alakul, amilyenné a fiatalságot nevelik” – idézi Jókai Mórt. Klebelsberg Kunó tettekre váltotta ezt a gondolatot, mert meg volt róla győződve, hogy elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell megvédeni hazánkat, és ezekkel az eszközökkel kell mindig újból és újból megmutatnia, hogy a magyar, viszontagságos történelmének második ezredévében is életképes, erős. Klebelsberg tudta, hogy példamutató, művelt tanár kell a nemzet felemeléséhez, és végrehajtotta a magyar történelem legjelentősebb oktatási reformját, amivel megteremtette annak lehetőségét, hogy műveltebb polgári középosztály alakuljon ki Magyarországon. A Magyar Művészeti Akadémia is szeretné lehetőségeihez mérten Klebelsberg példáját követni. Az MMA minden erejével támogatja a fiatal művészeket. Az MMA példaképeket, „őrlángokat” állít a művészek elé. Olyan személyeket, akik életükkel és tevékenységükkel megszolgálják ezt a társadalmi megbecsülést. A díjazottak ilyen példaképekként állnak a fiatalok elé, hogy megmutassák nekik, igenis lehet alkotó életet tisztességgel és megbecsülésben élni, kézzelfogható és maradandó műveket alkotni, lehet és érdemes az életet a közösség szolgálatának szentelni.

Turi Attila, az MMA elnöke nagy jelentőséget tulajdonít a fiatalok elé állítható példaképeknek
Fotó: Nyírő Simon/MMA

 

A Magyar Művészeti Akadémia Nagydíját Farkas Ádám szobrászművész, az MMA rendes tagja vehette át

az organikus és a geometrikus formarendszer szintézisét megteremtő, hat évtizedes munkásságáért. Szobrai mély filozófiai üzenetet hordoznak, miközben betartják a természet törvényeit, számára a szobrászat nyersanyagai a természettel való szerves kapcsolatot jelentik. Farkas Ádám a kortárs magyar szobrászművészet kiemelkedő, nemzetközileg is elismert alkotója.

A Magyar Művészeti Akadémia Életműdíjában részesült Tímár Péter, Balázs Béla-díjas filmrendező, forgatókönyvíró, operatőr

életművéért, a közönség körében népszerű filmjeiért. Tímár a Balázs Béla Stúdió tagjaként kísérleti filmekkel kezdte pályafutását, majd ezzel a szemlélettel groteszk vígjátékokat készített, a nyolcvanas-kilencvenes években több alkotása kultuszfilmmé vált. Tímár Péter szakmai legendája, alkotásai a magyar filmkultúra alapművei közé sorolandók.

A Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Írói Díjában részesült Romváry Ferenc, Munkács Mihály-díjas művészettörténész, muzeológus, szakíró,

kimagasló művészettörténeti kutatási és művészetszervezői tevékenységéért. Romváry Ferenc fő művének Csontváry Kosztka Tivadar életművének gondozását és a pécsi Modern Magyar Képtár fejlesztését tekinti. Ő alakította ki a Káptalani Negyed múzeumutcáját, valamint többek között a Martyn Múzeum, az Amerigo Tot Múzeum, a Vasarely Múzeum, a Schaár utca, az Uitz Múzeum, a Nemes Endre Múzeum, a Pierre Székely Kőkert tárát. A Pécsi Szemle várostörténeti folyóirat alapító főszerkesztője.

Gémes Antos és Máj Kriszta a színpadon
Fotó: Nyírő Simon/MMA

 

A Magyar Művészeti Akadémia Kováts Flórián Emlékérmében részesült Igyártó Gabriella népművelő, egyesületi vezető, közművelődési-művészetszervezési szakember, a Népművészeti Egyesületek Szövetsége ügyvezető igazgatója,

művelődés- és művészetszervezői munkássága elismeréséül. Igyártó Gabriella nevéhez fűződik számos sikeres fesztivál – köztük a Mesterségek Ünnepe, a Táncháztalálkozó, a hagyományőrző programsorozat a Vörösmarty téren, valamint számos nemzetközi bemutató, kiállítás. Munkája nyomán a Népművészeti Egyesületek Szövetsége hatvanhárom anyaországi és külhoni népi kézművességgel foglalkozó egyesületet összefogó, nemzetközileg elismert szervezetté vált. Igyártó Gabriella kezdeményezésének köszönhetően az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság javaslata alapján „A népi kézműves szakmai tudás átörökítésének modellje a Népművészeti Egyesületek Szövetsége tevékenységében” felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Jó Megőrzési Gyakorlatok Nemzeti Nyilvántartásába.

A Magyar Művészeti Akadémia Aranyérmét Bóka István, Balatonfüred polgármestere vehette át

kimagasló művészetpártoló városvezetői tevékenységének elismeréseként. Folyamatosan támogatja a Balatonfüred irodalmi és képzőművészeti arculatát meghatározó rendezvényeket és kiállításokat. Szívügyének tekinti a Quasimodo költőversenyt, vezetése alatt elindult a Jókai-napok programsorozata. Polgármestersége alatt a város emblematikus köztéri alkotásokkal gazdagodott. A Magyar Írószövetséggel együtt Balatonfüreden is meggyökereztette a Széppróza Napját.

Az esten az egyes díjazottak között zenészek és táncosok léptek színpadra.

A Fitos Dezső Társulat Pálházi Bence és bandája társaságában néptáncos produkciót adott elő
Fotó: Nyírő Simon/MMA

 

Balogh Ádám zongorán játszott, a Barkonyi Duótól népdalok jazzfeldolgozását hallhattuk, Bősze Ádám Jókairól beszélt, aki híresen szerette a népies műdalt, Máj Kriszta és Gémes Antos egy régi film ismert dalát énekelte, így a népzene, a klasszikus zene, a jazz és a filmzene is képviseltette magát a díjátadón.

Az eseményt állófogadás zárta. 

 

A nyitóképen a díjazottak, illetve Turi Attila (forrás: MMA/Kékesi Donát)