A Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend magyarországi helytartója, Jungbert Béla a járvány és a turizmus kiesése miatt különösen nehéz helyzetbe került szentföldi keresztény közösségek és egyházi intézmények támogatásáról számol be. 
Pásztor Péter Pesti Sándorral beszélget az utóbbi tíz év magyar külpolitikáját bemutató könyvéről. A szerző árnyaltan szól arról, hogy Orbán Viktor kormányfő határozottan kiáll Magyarország euroatlanti integrációja mellett, ugyanakkor a nemzetállami szuverenitás, a multikulturalizmus, a politikai korrektség, a család, a keresztény kultúra ügyében kritikával illeti az EU intézményeit.
„A blaszfémia joga” körüli franciaországi vitákat elemzi Soós Eszter Petronella, hangsúlyozva a kérdés kapcsán a társadalom megosztottságát, s hogy különösen a fiatalok követelik a vallási közösségek érzékenységének tiszteletben tartását.
Róna Katalin írása arról számol be, hogy a Magyar Művészeti Akadémia fogadja be a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ feldolgozásra váró nagyszerű anyagát. 
Az Újlengyel határában talált középkori érmekincs kapcsán Kovács Olivér az önkéntes „kincskeresők” és a muzeológusok együttműködését mutatja be. 
Nemes Csaba Az ökológiai megtérés kézikönyve címmel a teremtésvédelem átfogó alapdokumentumát, Ferenc pápa Laudato si’ enciklikáját ismerteti, amely megbízható tudományos alapokra építve arra hív bennünket, „nyíljunk meg egymás felé, a természet felé, a teremtett világ felé, Jézus felé”.
Az önmegismerés elmarad című esszéjében Zelnik József bemutatja, hogyan kötött szövetséget a környezetvédelmi mozgalmak frazeológiájában az ökológiai tudatosodás a keresztény apokaliptika képeivel és indulataival.
Bene Zoltán Isten, ítélet című, az Anjou-kori Nápolyban játszódó regényét, amely „izgalmas játék történelem és valóság viszonyáról, a reneszánsz vérszomjas és fülledt erotikájú levegőjéről, az emberi sorsról, Istenről és ítéletről” elemzi Gáspár Ferenc.
Koncz Veronika Lisszabon-mandala című érzékeny útirajza szerint a meredek kaptatók, szűk sikátorok, apró villamosok e gyönyörű városát „mégiscsak kegyetlen hódítók építették. Aranyához vér tapad.”
Láthatás címmel Filep Tamás Gusztáv az 1956-os megtorlás, a vasfüggöny és a Covid-19 járvány által elválasztott nemzedékek találkozásáról ír.
Orosz István Gyulai Líviuszra, a végeérhetetlen anekdoták nagymesterére, az autonóm képzőművészre, animációs filmek gyártójára, illusztrátorra és verselőre emlékezik.
Budapestre jön a pápa címmel Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke reményét fejezi ki: az őszi pápalátogatás arra ösztönöz majd, hogy felélénküljön a párbeszéd a politikum és az egyház között a keresztény értékek alapján történő politizálás tartalmi kérdéseiről. 
Makk Károly Liliomfi című 1954-es első filmje Szigethy Gábornak, az Újranéző sorozatnak írója szerint szerencsés csillagzat alatt született, akkor, amikor „Sztálin elvtárs halála erősen gyomorszájon vágta a szocialista realizmust”. 
A verbita missziós testvér, Lányi Béla a 2021-es kegyelem éve kapcsán a Fülöp-szigeteki Cebu lakóinak húsvéti ünnepi szokásait mutatja be.