Vezércikkében Szerényi Gábor már a közelgő új tanév jegyében ír személyes hangvételben saját első iskolakezdéséről, arról a változásról, amit az óvoda után az iskola jelentett és jelent máig.

Mészáros Andor a határon túlra tekintve az átalakuló cseh iskolarendszerrel foglalkozik, ahol pedagógusi bérmegállapodást követően átfogó oktatási reformok megvalósítására készülnek, ellenpontként pedig a lengyel oktatást említi, amelyben nem várható hasonló.

Áldozni kellene rájuk című interjújában Pásztor Péter a felcsúti Letenyey Lajos Gimnázium, Technikum és Szakképző Iskola igazgatójával, Bányai Györggyel beszélgetett a magyar oktatás mai trükkjeiről és kelepcéiről. Szó esik az online világ inkubátoráról, mely elzárja a gyerekeket a valóságtól, a személyes megszólítás és a fegyelem fontosságáról, csakúgy, mint a megnövekedett vizualitással szemben a képzelőerő fejlesztésének szükségességéről.

Rosdy Pál emlékezik Brisits Frigyesre, a nagy tekintélyű ciszterci igazgatóra, kivételes személyiségére, akinek „Minden beszéde, akár a templomban, akár a tanári katedráról hangzott el, mindig irodalmi és egyúttal társadalmi esemény volt”.

Meláth Andrea, a Zeneakadémia tanszékvezetője Réfi Zsuzsanna kérdéseire válaszolva szól az ének tanításáról, melynek szerinte csupán húsz százaléka a technika átadása, a többi nyolcvan pszichológia, s arról, mennyiben változtatta meg énekesként a kinevezése, és hogy milyen öröm a tanítványaival együtt színpadra lépni.

Magánföldrajz rovatunkban Dienes Tibor elmélkedik arról, hogy már a nagyapja is környezettudatosan élt, anélkül, hogy erről tudott volna, egyszerűen azért, mert szegény, alföldi parasztember volt, aki nem engedhette meg magának a fölösleges vásárlást és a pazarlást.

Hány árnyalata van a fehérnek? Ezzel a címmel olvashatják Róna Katalin interjúját Jánoskúti Mártával színházról, jelmeztervezésről, aki szerint nem a csillogás a lényeg, hanem a jellemző erő. A munkáját jellemző személyes attitűdön kívül bepillantást kapunk a jelmeztervezés mikéntjébe is.

Az építészet – műemlékvédelem rovatban Szigetvári Krisztián Pilch Andor ezerarcú építészete kapcsán arról ír, hogyan képes meghatározni az építész egy-egy település arculatát, Pilch esetében Pécsét.

Jankó Judit mutatja be a debreceni MODEM Alter ego címmel megrendezett retrospektív tárlatát, amely Lakner László több mint negyven évet felölelő, folyamatos kísérletezéssel töltött alkotói munkásságán vezeti végig a látogatókat.

Téglák és áttetsző, könnyed, fehér textilfüggönyök, arisztotelészi kategóriákat jelző színes pöttyök a tárgycédulákon – Fazakas Réka beszélgetett a Műcsarnokban rendezett II. Ipar- és Tervezőművészeti Nemzeti Szalon 2022 főkurátorával, Szilágyi B. Andrással.

A társadalom egészséges életéért című interjúban Elmer István kérdezi Nagy Zoltán orvosprofesszort, akinek válaszaiból képet kaphatunk az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet, a „Lipót” – melynek utolsó főigazgatója volt – 2007-es, politikai döntéssel történt bezárásának tizenöt évvel későbbi társadalompolitikai következményeiről.

Akár évtizedes megaaszályokra is számíthatunk. Krajner István, a WWF Magyarország Élő Folyók program szakértője beszél Barta István interjújában a klímaváltozás okozta fokozódó hőhullámokról, szárazságról és arról, milyen következményekkel fogunk szembesülni, illetve mit lehetne tennünk ellene. Az alcím beszédes: Vadvízország – víz nélkül.

Az eddig megfogalmazott szabályokat most tágították, de ettől még a faanyag-kitermelés továbbra is szabályozott folyamat marad – mondja Ódor Péter erdőökológus, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója, akit a nagy társadalmi visszhangot kapott új erdészeti rendeletmódosítás kapcsán kérdeztünk többek között arról is, milyen hatással jár, ha az erdőt tűzifaként elégetjük.

Czeglédi Pál közgazdász, a Debreceni Egyetem oktatója elemzi a mai inflációs helyzetet, összevetve a hetvenes évek nyugati inflációjával, melyre kísértetiesen hasonlít, kiemelve a „konzervatívnál is konzervatívabb” monetáris politika szükségességét.

Történelmi regények és rendhagyó történelemórák szerte a Kárpát-medencében – az idén József Attila-díjban részesült Gáspár Ferenc író beszél indíttatásáról, a múlt ismeretének átadásáról, megjelenés előtt álló könyveiről és egy kitalált magyar trubadúrról Boldogh Dezső interjújában.

Ki mentette ki valójában Galeotto Marziót, az olasz humanistát, Janus Pannonius ferrarai és padovai tanulótársát, egyben legjobb barátját az inkvizíció karmaiból? Megtudhatjuk Gáspár Ferenc novellájából.

Nyilvánvaló, hogy az emberi kapcsolatok árnyalt és szövevényes, boldog és fájdalmas dolgok. A fiatal költőnő, Gere Nóra versei érzékletesen ábrázolják ezt, alanyi lírájában helyenként misztikussá váló, profán képekben jelennek meg, melyek ismerősek és mégis kissé idegenül hatnak, különös feszültséget keltve.

Ajánlók rovatunkban három kötetet mutatunk be.

A migráció korában ismét aktuális Szentek tábora című disztopikus könyve Jean Raspailnak, amely a hajókon önkívületben zabáló, orgiákban és székletben összeolvadó népség története, akiket a „szent liberálisok” bár először lőni akarnak rájuk, később mégis tárt karokkal fogadnak.

Gion Nándor életműkiadásának most megjelent, szám szerint már nyolcadik kötete, a Könyv, könyv mellett összegyűjtött kritikákat tartalmaz, no meg hangjátékokat és még szerb nyelvből fordított meséket és ifjúkori költeményeket is.

Petrőczi Éva A füst vállalása című verseskötetének opuszai témájukat tekintve egyfelől reflexiók az elmúlt két év eseményeire, a világjárvány okozta sokkhatásra, valamint a jelen helyzetre is, a fenyegető közelségben dúló ukrajnai háborúra.