Közeleg a rovarevés, ami mind kevésbé hangzik egzotikumnak a közbeszédben. Ráadásul jól szimbolizálja az előbb felsoroltakat. Mit szólna Krúdy, ha a budai kisvendéglőben katonalégylárvából készítenék neki a rántottát? Eljöhet az idő, amikor Szindbád híres, ínycsiklandozó, többfogásos ebédjének szépirodalmi megjelenítése botrányos lesz, és a cancel culture krematóriumába száműzetik? Erről és hasonlókról beszélgetnek jeles literátoraink: Székelyhidi Zsolt és Zsille Gábor.
Vigyázat: disztópia- és régiszépidők-veszély!
Kitűnik valójában, hogy a költő is csak ember, mégpedig Földünkért aggódó, korántsem az elefátcsonttorony magányában, elzártan létező – hanem nagyon is környezettudatos lény. De mennyiben más az, ahogyan e jelenségeket megéli, mennyiben változtat a költői szemlélet a tudósok zord világképén?
A beszélgetés második részét itt tekinthetik meg: Bekapjuk a legyet? Rovarevés és irodalom 2.
