Legújabb számunkban Szóbel Géza festő- és Erős Apolka szobrászművész kiállításáról, Pintér Gábor pápai diplomatáról, a tihanyi Királykriptáról és Angela Merkel emlékiratairól olvashatnak, a délvidéki Tari István költővel, Topolánszky Ákos drogpolitikussal, Ősi Attila paleontológussal beszélgetünk, Buda Ferenc költőre emlékezünk.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Lapunk szerzője is a díjazottak között.

Vajon egy hétköznapi szék alkalmas-e arra, hogy önmagában művészi alkotás témája legyen? Van Goghtól Joseph Kossuthig számos példa igazolja, hogy önmagában is elegendő téma. Jónás Péter kivételes figyelemmel fordul környezete felé, amelyből egy-egy jelentéktelennek tűnő tárgyat emel ki, annak látványát a lényegi elemekre redukálja és önálló képi jellé absztrahálja.

Szeretem a hazámat, de jelenleg nem ismerek rá – fogalmazott Angelina Jolie, a Couture című, francia-amerikai dráma főszereplője a film sajtótájékoztatóján a San Sebastián-i filmfesztiválon. Idén a színésznő a baszk mozgóképes seregszemle egyik húzóneve.

A tibeti buddhizmus az együttérzés, a szellemi tudatosság és a halálra való felkészülés középpontba állításával nagy hatást fejtett ki a nyugati gondolkodásra, de egyúttal foglalkoztatja a kínai kommunista, a lélekvándorlás iránt aligha érdeklődő döntéshozókat is.

Emigráns honfitársaink megteremtették a maguk otthonos világát Buenos Airesben is: templom, iskola, cserkész- és idősotthon szolgálta közösségeiket, s szolgálják mindmáig a befogadó város polgárait. A magyar szó idővel megritkult, de el nem hallgatott, s a magyar identitás változatlanul eleven.

Kétszáz éve, 1825. szeptember 27-én gördült ki az első olyan vasúti szerelvény Darlingtonból Stockton felé, mely utasokat szállított. A történelmi pillanatnak kíván emléket állítani Bánkövi Gyula LOCO című darabja a MÁV Szimfonikusok előadásában.

Vajon egy hétköznapi szék alkalmas-e arra, hogy önmagában művészi alkotás témája legyen? Van Goghtól Joseph Kossuthig számos példa igazolja, hogy önmagában is elegendő téma. Jónás Péter kivételes figyelemmel fordul környezete felé, amelyből egy-egy jelentéktelennek tűnő tárgyat emel ki, annak látványát a lényegi elemekre redukálja és önálló képi jellé absztrahálja.

Horvátoszágban a nemzeti jelképek körül régóta folyik vita, Marko Perković, alias Thompson nyári megkoncertje után kiújultak a viták.

Megszabadíthatja-e a szerelem a jégszívű hercegnőt kegyetlen bosszúvágyától, amellyel kérőit halálba küldi, ha nem felelnek jól három feladványára? – ez csak az egyik kérdése Barta Dóra izgalmas és látványos Turandot-rendezésének az Operaházban.

95 éves korában meghalt Sajdik Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és karikaturista. Szerényi Gábor korábbi írásával emlékezünk a nagyszerű művészre.

Ismerős és közelálló: színek hullámán utazunk, saját emlékeinket is feltárva. Nincs dráma, csupán a felismerés, hogy ezt mi is megéltük, és mindezt milyen érzékletesen fejezik ki helyettünk Tallós Ilona festményei – kiállításon és életművét bemutató monográfiáját kísérő reprodukciókon.