Nathan Pinkoski tanulmánya Renaud Camus gondolkodását tárja fel, különös tekintettel a „lecserélhetőség” (replacism) és a „Nagy Csere” fogalmára.

Mi járhatott a harminckét éves katolikus gondolkodó, Ervin Gábor fejében, amikor 1944 decemberében a Duna partján farkasszemet nézett a felsorakozott nyilas kivégzőosztaggal?

A holland aranykorban élt, amikor a moralizáló nyomatok, rézkarcok mellett a festmény iránti kereslet is megnőtt. Azért a fazekas, a nyomdász és a festőművész még ugyanabba a Szent Lukács céhbe tartozott Delftben, ahol a Kelet-indiai Társaság egyik központja székelt, és ahol a kékmázas kerámiák készültek.

A transzilvanizmus Vörösmarty és Madách léptékű eszméjével válaszolt az erdélyi Helikon íróközössége a trianoni csapásra. Politikamentessége ma is igéz és int.

Magyar és amerikai kutatók, egyetemi és középiskolai tanárok, egyetemi hallgatók százai kapcsolódhattak be egymás tudományos vérkeringésébe, és ismerhették meg alaposabban egymás hazáját és kultúráját a Fulbright-ösztöndíj révén. A kölcsönös megértés egyik legkiválóbb intézményének magyar honosítására emlékezik az egykori kétoldalú bizottság tagja.

Hetven esztendővel ezelőtt halt meg Paul Claudel (1868–1955) – Az ötvenes évek második felében, pannonhalmi diákkoromban hallottam először a nevét. Magyartanárunk, a francia szakot is végzett Cziráki László atya nagy tisztelője volt francia költő-drámaírónak. Többször mesélt az író Notre Dame-beli megtéréséről, és arról, hogy majdnem bencés szerzetes lett, de végül életét diplomataként szolgálta végig.

ONLINE LEAD (vezércikk első bekezdése): Tanár úr – így szólították Nemeskürty István Széchenyi- és Kossuth-nagydíjas írót, irodalom- és filmtörténészt, egyetemi tanárt, dandártábornokot. Már ez a felsorolás is jelzi, hogy személyében igazi polihisztort tisztelhetünk. Mert a tisztelet – nemcsak születésének századik évfordulóján – méltán megilleti.

Tavaly tavasszal került a könyvesboltok polcaira Perczel Olivérnek az Erőszakkutató Intézet kiadásában megjelent A román–magyar háború és a román katonai megszállás magyar áldozatai (1919–1920) című könyve, amelyet ősszel az Egy megszállás anatómiája. Román világ Magyarországon (1918–1920) című munkája követett a Jaffa Kiadónál.