Izgalmas történelmi regény egy olyan fontos időszakról, amikor a románok éppen egész Magyarországot szerették volna kirabolni. 1919 augusztusában járunk... – Gál vilmossal beszélgettünk Antantmisszió című regényének átdolgozott, bővített kiadásáról.

Vivaldi, Händel, Mozart, Massenet, Weiner, Wolf – a kamarazene javából válogatva a barokktól a XXI. századig kalauzol Faludi Judit, Lengyel Andrea, Czenke Csaba, Szenthelyi Krisztián és a T’ensemble Vonósnégyes estje Bodrogolaszi katolikus templomában.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének hetvenedik évében elhunyt Szakály György, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja. A táncművészre az Országút 42. számában megjelent, Két Oscar-díj és egy öngyújtó fénye című beszélgetéssel emlékezünk.

2024. június 5-én, egy verőfényes nyári reggelen Sanna, a tamperei postamúzeum kollégája, munkába indult. A múzeumba beérve reggeli kávéjának lefőzése után az első dolga volt elolvasni az e-mailjeit. Örömmel konstatálta, hogy a berlini postamúzeum, a Kulturpostamt Grünau egyik kiállításszervezője, Diana Pfeiffer levelet küldött neki, melyben együttműködést kezdeményez

A Cédrus Művészeti Alapítvány versértelmező pályázatot hirdet.

„Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földön osztályrészünkül jutott…” – 2025. július 30-án, a sárospataki ősbemutató után Rákospalotán adták elő az Angyalkert című darabot, mellyel gróf Brunszvik Teréznek, az első magyar óvoda megalapítója születésének 250. évfordulójára emlékeztek.

XXXX

Barokk Fesztivál és mesterkurzusok színhelye lesz augusztus 13. és 23. között Tata. Sebestyén Katalin, Kertesi Ingrid, Kóta Gergely, Lajkó István, Onczay Zoltán zenél és tanít, Fellner-séta, toronyzene, barokk főzőverseny és piknik szerepel a programban.

Az első világháború lövészárkaiban Európa elvesztette vezető szerepét a világban. Az egységesülés, az Európai Unió révén puha hatalmával, gazdasági erejével, mintaadó jogrendjével visszanyerte világhatalmi rangját. Az orosz háborús terjeszkedés most kihívta ezt. 

Vannak alkotók, akiknek életműve kevéssé ismert, holott művészetük megérdemelné a figyelmet mind a közönség, mind a szakma részéről. A „mellőzöttek” közé tartozik Czimra Gyula festőművész is, akinek most feltárul a pályája. A Magyar Nemzeti Galéria Árnyék nélkül – Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása hat szekcióban száznyolcvan művet vonultat fel.

Barcsay Jenő születésének évfordulóján feltehetjük a kérdéseket: milyen élő emlékek vannak róla a XXI. század első negyedében, milyen aktualitása lehet munkáinak a kortárs művészek számára, s vajon lehetnek-e még újdonságai egy sokat tárgyalt életműnek? Szabó Noémi művészettörténésszel beszélgettünk.