Amikor Lux Perpétua a térképen elindult az A-val jelzett kolostorból a B-vel jelzett kolostor felé, éjszaka volt. Titokban ment, álruhában. Nem tudta senki, mi a célja ennek az utazásnak, még maga az utazó sem.

Váradi Judit zongoraművész, egyetemi tanár, kutató számára az előadóművészet, a pedagógia és a koncertközvetítés összetartozik. Azon dolgozik, hogy a zene ne csupán megszólaljon, hanem élménnyé, személyes tapasztalattá és közösségi találkozássá váljék.

Tizenhétezer-kilencszáz kilométer. Nagyjából ennyi a távolság a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Csépa, Pintér Gábor érsek, apostoli nuncius szülőhelye és az új-zélandi Wellington, jelenlegi állomáshelye között.

Nyolc-tíz naponként cserélődik ki a légkör víztartalma, így a Balatonból elpárolgó víz alkalmas széljárás esetén a felhőkkel akár Kínáig elsodródhat, mielőtt újra lehullik. Nemes Csaba meteorológussal a víz körforgásáról, nagy és kis vízkörökről beszélgettünk.

Miután a NATO tagállamainak vezetői felültek egy szokásos trumpi blöffnek, s elfogadtak egy biztonsági szempontból szükségtelen, pénzügyi-gazdasági teljesítőképességük alapján teljesíthetetlen mértékű ugrást hadügyi költségvetésükben, kezdetét vette egy kreatív könyvelési mozgalom.

Festményei nézőinek többsége számára sajátos ismerősség érzését hozzák felszínre, ami egyfajta „aha-élményt” is jelent, összefonódva egy „mintha-azonulással”: felismerése a közös életérzésnek, élettörténetnek, amely az esztétikai tapasztalatot és a léttapasztalatot egyaránt magában foglalja.

Belarusz Legfelsőbb Bírósága április 9-én helyt adott annak a bírósági határozatnak, amely felszámolt három görögkatolikus egyházközséget Breszt környékén, de amelyet a hívek megfellebbeztek.

Tulajdonképpen egyedül ezt a Mackó nevű fickót nem értette Hires Berci az egész bagázsból. Mármint azt, hogy egyáltalán mit keresett ebben a szedett-vedett csapatban. Egy pap? Mármint volt pap, vagy csak majdnem pap, vagy csak prédikátor – szóval ilyesmi.

A százhuszonöt éve született Szerb Antal, a nagy esszéíró nemzedék méltán legismertebb tagja, aki magyar irodalomtörténetével még életében sikerszerző lett, s aki a világirodalmat ugyanannyira fontosnak tartotta, mint a magyart – nem véletlenül találta meg a közös hangot a pályakezdő Nemes Nagy Ágnessel.

Könnyű helyzetben vagyok, hiszen nem szükséges bemutatnom a ma itt kiállító Ferencz S. Apor alkotói, oktatói és művészetszervezői munkásságát – mindannyian ismerjük azt. A jó kiállításmegnyitó szöveg rövid és keretező: kapaszkodót ad a nézőnek, hogy elinduljon egy olyan fonalon, amelynek felgöngyölítésével közelebb juthat a művész által kódolt üzenetek dekódolásához.

Bujkált a feladat elől, holott gyakran tört rá a kísértés, hogy mégiscsak kezdeni kellene valamit, meg kellene írnia ennek a hétköznapinak egyáltalán nem nevezhető furcsa kapcsolatnak a történetét. A kollégiumban kezdődött minden, a felvételi utáni beköltözéskor, amikor bőröndjeivel felcaplatva a Ménesi úti komor homlokzatú épület harmadik emeletének fiúszárnyára, lenyomta az ajtó kilincsét.

Ritkaság, hogy egy játékfilm szinte egyszerre mutatkozzon be a hazai mozikban és streamingen is, az Egy dán építész Párizsban ilyen kivétel. 4:3-as képarányával a nyolcvanas éveket, történetének korát idézi, néhány monumentális felvétele nagyvászonért kiált.