A harminc szélerőművet és napkollektorfarmot, egy gyárat és a mintegy félmillió ember fűtését biztosító hőerőművet oroszoknak tulajdonított akció károsította meg, bár végcélját, a jelentős fűtéskimaradást a fagyos időben az utolsó pillanatban sikerült meghiúsítani. Eddig a sajtóhírek. Január végén azonban a lengyel kibervédelmi intézet, a CERT Polska közölte jelentését az eseményről. Korábban a nyugati hálózatok elleni akciók célja leginkább a kémkedés, az adathalászat volt, tényleges műszaki rombolás csak egy-egy létesítményben történt. Igazán pusztító, szolgáltatást megakadályozó műveleteket az ukrán hálózatok ellen követtek-követnek el – ezért is volt fontos a NATO kibervédelmi központjához való ukrán csatlakozás.
A mostani lengyel eset újdonsága, hogy a támadás több rendszerre is kiterjedt, és jelentős rombolást szándékozott elérni a lakosság megfélemlítésére, a kormányzat megzavarására. Ez ugyan a nemrégiben bevezetett fokozott védelmi intézkedések miatt nem sikerült, de számottevő adatvesztés így is bekövetkezett: az egyik kémszoftver (DynoWiper) egyszerre több hálózatban, koordináltan végleg törölt állományokat. Ennek észlelése kongatta meg a vészharangot, és állították le a folyamatot. Az orosz belbiztonsághoz (FSZB), nem pedig a megszokott katonai hírszerzéshez (GRU) köthető kémszoftverek már 2025 márciusában beépültek a lengyel rendszerekbe, és a rombolásra adandó válaszlépéseket is voltak hivatottak megfigyelni.
A kiberháború élesebbre vált, szándékosan nem lépi át a kollektív válaszadás küszöbét. De mélyen behatol Európa energiahálózataiba, és súlyos károkat tesz bennük.
Nyitókép: Mistral AI / Pásztor Péter
