A Hagyományok Háza, ahogy szakmai napján elhangzott, huszonöt részes kisfilmsorozattal vezette fel tavaly decemberben a jubileumi évet, amely az online térben idézte fel a Ház elmúlt negyedszázadát kiemelve jellemző hangulatait, vállalásait. Intenzív adatgyűjtésbe, kutatásba, hálózatfejlesztésbe kezdett a Hagyományok Háza annak érdekében, hogy a Kárpát-medencei népművészeti mozgalom jelenéről átfogó képet adjon. A Népművészeti Jelentés a terület működéséről, struktúrájáról, szakmai kérdéseiről, finanszírozási rendszeréről ad évről évre összefoglaló tájékoztatást. 2025-ben elsőként a Csoóri Sándor Program eredményeit és statisztikáit (2017–2023) mutatta be, a 2026-os Jelentés fókuszában a népi kézművesség áll, különösen a tudásátadás kérdése. Kiemelendő az a reprezentatív lakossági felmérés, amely a népi kultúra és a népművészet társadalmi megítélését, valamint az ezekhez kapcsolódó fogyasztási szokásokat vizsgálja Magyarországon. „Ahhoz, hogy kijelöljünk fejlesztési irányokat, helyzetismeret szükséges: mérni kell a részvételi arányokat, a hozzáférés útvonalait és a területi, generációs különbségeket – mondta Both Miklós főigazgató. – E szemlélet jegyében indítottuk el a Népművészeti Jelentést. Célja, hogy az adatok és ráfordítások áttekintésével képet adjon a népi kézművesség, a néptánc és a népzene aktuális helyzetéről, és támpontot nyújtson a szakmai és támogatási döntésekhez.”

Jelenet az Ecseri lakodalmasból
Képforrás: Hagyományok háza sajtóközlemény

 
Mihályi Gábor, aki 1982 óta dolgozik a Magyar Állami Népi Együttesnél, s jelenleg a vezetője, így fogalmazott a szakmai napon: „A hagyomány megismerése számomra egy titkokkal teli kert mélyére vezető ösvény felfedezése volt. A kert mélyén azonban nemcsak csodálatosra és felemelőre, hanem önmagamra is találtam.” Május 14-én nyílik meg a Hagyományok Háza közönségtereiben a Mint a forrásvíz című kiállítás, amely az együttes generációkon átívelő útján kísér végig, emlékezetes pillanataiból válogat, felidézve a társulat meghatározó művészeit és vezetőit. Az együttes új bemutatóval készül, októberben kerül színre A bor dicsérete.

Az előadás szellemi terét Hamvas Béla és az általa megfogalmazott a „bor mint szentség” gondolat inspirálja,

ahogy az ismertető írja: „A tánc rítussá válik, a pohár emelése imává, a koccintás összekapaszkodó sorsokká. A bor egyszerre profán és szakrális. Tükör, melyben megcsillan az emberi létezés csaknem teljessége.” Novemberben megjelenik a jubiláló együttest bemutató impozáns kiadvány A múlt nem mögöttünk, hanem bennünk van címmel, amely interjú- és esszégyűjtemény is, beszámoló elsősorban az elmúlt öt év eseményeiről, gazdag képi anyagában pedig visszatekintve az elmúlt hetvenöt esztendőre. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban mutatják be Az első 75 év című filmet november 29-én, amely a Történetek a Magyar Állami Népi Együttesről sorozat hetedik epizódjaként rendhagyó módon járja be az együttes művészetének állomásait, tisztelettel adózva az alapítóknak és az elődöknek.

„Öt vagy hatéves lehettem, amikor a Magyar Állami Népi Együttest először láthattam Kárpátalján a szülőfalumban. Óriási hatással volt rám. Ott fogalmazódott meg bennem kisgyerekként, hogy én itt szeretnék muzsikálni. Ezt az érzést a mai napig igyekszem magammal hozni, amikor a Magyar Állami Népi Együttessel színpadra állok, hogy azt az örömöt, amit én ott kaptam gyerekként, át tudjuk adni az előadásainkon” – idézte fel emlékét Pál István Szalonna, a Hagyományok Háza művészeti főigazgató-helyettese.

Az Édeskeserű című produkció egy pillanata
Képforrás: Hagyományok Háza sajtóközlemény

 
A jubileumi évben összesen öt múzeumi kiállítás várja a közönséget a Hagyományok Háza impozáns tereiben. Februárban nyílt meg a Tulipán és zsálya – Kertek, korok, népművészet és a Szabad szappanozni – A tisztaság kultúrtörténete című dupla tárlat, mindkettő november 29-ig látható. A júniusban nyíló Játéktól a mesterségig című kézműves tárlat a Hagyományok Háza műhelyeinek alkotóit és munkáikat mutatja be. Az Élő Népművészet című Országos Népművészeti Kiállítás pedig ötévente rendezett szemle, amelynek előzményei határon innen és túl szervezett régiós kiállítások, ezek legjobb alkotásai szerepelnek októbertől a Magyar Néprajzi Múzeum kiállításán.

A Hagyományok Háza nyáron is ünnepel, a Művészetek Völgyében visszatérő vendég az intézmény a Folkudvarral, ebben az ünnepi évben a Panoráma nagyszínpadon a FolkKarcok című nagykoncerttel várják a közönséget.

A Folknaptár a Folkrádió közösségi teréből nőtt ki, amely több mint húsz éve szolgálja a táncházas közösséget népzenét sugárzó internetes rádióként és portálként. Az évek során számos digitális szolgáltatással bővült így mára aktív, felhasználók által épített tudástér lett. „A Hagyományok Háza célja, hogy a Folkrádió.hu máig időszerű és közhasznú funkcióit beépítse a digitális szolgáltatásai közé. A közönség által már nem igényelt funkciókból származó adatokat pedig archiválja, oly módon, hogy azok publikusak és kutathatók legyenek” – mondta el Süveges Antal Pál, a Hagyományok Háza Hálózatának vezetője.

 

Nyitókép: Színpadon a Magyar Állami Népi Együttes
Képforrás: Hagyományok Háza sajtóközlemény