Legyinthetnénk: az elsivatagosodás eszerint több évezredes jelenség, miért pont most, pont nekünk kellene megállítanunk, hiszen minket itt, Európa közepén nem fenyeget.

Operai korszakát éli. Nemrég fejezte be első, teljes estés operáját, de már dolgozik a következőn, s a harmadik téma is megtalálta. Dobszay-Meskó Ilonával komponálásról, vezénylésről, a gyerekek és a kortárs zene viszonyáról is beszélgettünk.

Negyven éve vezetik New Yorkban a Postmasters Galériát, de néhány éve már Rómában is jelen vannak. Működésük során sokféle médiumban dolgozó fiatalt vagy beérkezett művészt képviseltek, s mindig az volt a legfontosabb számukra, hogy a művészet mai világunkra reflektáljon. Banovich Tamással felesége, Magda Sawon társaságában beszélgettünk.

Legújabb számunkban a Karmó Zoltán szobrászművészt köszöntő meglepetéskiállításról, Csáji Attila (fény)festőművészről, F. Balogh Erzsébet belsőtáj-ábrázolásairól, az Andrássy úti Drechsler-palota megújulásáról olvashatnak, Ughy Szabina költővel és Karosi Júlia jazzénekesnővel beszélgetünk.

Hatvanesztendős a hol alapműként emlegetett, hol vitatott, imádott és átkozott Velencei Karta, s harmincéves a sorfordító Narai Dokumentum. A Műemléki Világnap tudományos tanácskozásán a karták mai értelmezéséről, újragondolásáról lesz szó.

Eleddig nem is sejtett magyar eredetű helynevek Moldvában? Igen, vannak szép számmal. Ezekről beszél, és az elsőre korántsem magyarosan hangzó Burdusaci nevének eredetét leplezi le a szerző.

Valami újba való megérkezést jelöl a belépés mint pillanatnyi folyamat, átmenet, amely lehet bizonytalan, reményteli, de mindenképpen olyan szubjektív élmény, melyet érdemes több szemszögből is megvizsgálni.

Irán tömeges rakéta- és dróntámadást indított Izrael ellen április 13-án. Ilyen nagyszabású és nyílt hadműveletre Irak kuvaiti inváziója óta nem került sor a térségben. Válaszul példa nélküli regionális biztonsági együttműködés állt össze Izrael oldalán.

Az Újlak Csoport alapító tagjával, az egykori legendás Tűzoltó utcai artist-run space szervezőjével, Ravasz András médiaművésszel beszélgettem.

ENSZ-klímakonferenciák megszokott koreográfiájává vált, hogy az államok mellett gazdasági szereplők is több-kevesebb meggyőződéssel vállalásokat tesznek üvegházhatású gázkibocsátásuk mérséklésére. S azután, az államokhoz hasonlóan, a gyakorlatban mindenféle akadályok, gátló körülmények lépnek föl…

Végképp eltörölni a múltat nem is olyan egyszerű, klasszikusokat a színháztörténetből kiradírozni például reménytelen vállalkozás. Napjaink ideológiai divatjaihoz igazítani őket ehhez képest gyerekjáték, főként ha a kultúra felkent őrei bőkezűen finanszírozzák az ezt célzó „kutatómunkát”.