„Talán a portréműfaj hordozza leginkább a művészetekben az ember öröktől fogva létező vágyát, hogy legyőzze a legyőzhetetlent, az időt és a halált” – írja S. Nagy Katalin művészettörténész Képzőművészet és kommunikáció című könyvében.

Szinetár Miklós rendezésében Pamina szerepében Pasztircsák Polina és Szemere Zita, az Éj királynőjeként Koncz Regina és a karmester Halász Péter debütál az Operaház színpadán Mozart A varázsfuvola című operájának novemberi és decemberi sorozatában.

Akartam játszani. Ez a vágyam és kísértésem követni fog egész életemben. Nekem nem volt szabad, csak mindent. Lesz „kis ház, kis kutya”, kis kálvária, kis feltámadás. Nem panaszkodhatok, megkapom én, ami egy kicsinek kijár. Mosolyban fürödtem, védtelenül, nincs visszanéző szomorkodás. Ott voltak a játékok, később a dolgok, a testek – megtehettem velük, amire emberférfi vágyik.

Ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a felvidéki Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jeles kulturális rendezvénysorozat részben a helyi, a tudós lelkészről, költőről elnevezett iskolára épít.

Az építész életútja nekem elsősorban azt üzeni, hogy nem kell az álmokat feladni, érdemes az intuícióinkra hallgatni és azok jegyében menni előre – nyilatkozta lapunknak Szabó Szonja, a Lechner Ödön életéről és művészetéről szóló film rendezője.

Teherán központjában, az örmény ortodoxok Szent Sarkis-templomától nem messze, Szűz Máriáról (Maryam Moghaddas) nevezték el az egyik metróállomást. Keleten minden másként van – vallási tolerancia síita módra.

Művészet és tudomány között a technológia fejlődésének köszönhetően határ még inkább átjárhatóvá vált. A hagyományos kultúrát és tudást azonban csak úgy tudjuk felkínálni
a fiataloknak, ha lehetővé tesszük, hogy azt a jelenben megélt tapasztalatként érzékeljék.
A megélés, beleélés fontos eszköze az önálló felfedezőtevékenység, az alkotómunka.

Krasznahorkai gondolkodásmódjára aligha illik a konzervatív jelző, műveinek figyelmes olvasása azonban fontos tanulságokkal szolgálhat és megtermékenyítőleg hathat a hazai konzervativizmus számára.

Ukrajnai hadijelentéseink sorában ezúttal interjút készítettünk Jójárt Krisztiánnal, aki a Svéd Honvédelmi Egyetem munkatársaként kutatja és tanítja a kortárs orosz katonai gondolkodást.

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb
Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak.

Azt akarom mondani, hogy a füvet jártam és a füvet néztem, de akkor a többit elhallgatom, eltagadom ‒ kezdi Szép Ernő az egyik tárcájában, mely az Október című kötetében szerepel, és mennyire igaza van!

Mindig harmóniában volt az őt körülvevő természettel. Ez a kapcsolat határozza meg alkotói formanyelvét. Szemlélete nem tudatosan felvett szerep, hanem alkotói identitásának legmélyebb szervezőelve.