A mohácsi születésű, Budapesten élő grafikus-képzőművész annak a fiatal művészgenerációnak tagja, akik különféle grafikai eljárásokat alkalmazva keresik egyéni hangjukat, az identitás, emlékezet témáira és társadalmi kérdésekre reflektálnak, s akik számára az elmélkedés, a narratíva és az anyagkísérlet egyensúlya legalább olyan fontos, mint maga a végső vizuális eredmény.

A puritánokról még a tájékozottabbaknak sem a szent szerelem eksztázisa és a meditatív lelkiség jut az eszébe. A hitviták heve máig torzítja látásunkat, de ha magukat a szerzőket olvassuk, meglepetésben lehet részünk.

József Attila-díjjal tüntették ki lapunk szerkesztőbizottságának tagját, Orosz Istvánt. Többterű művészete kapcsán óhatatlanul el kell gondolkodni a megismerés különböző formáinak közös gyökerein. Ritka pillanat a kortárs kultúrában, amikor egy alkotó ilyen természetes módon, azonos mélységgel és érvénnyel van jelen két, a felszínen talán különbözőnek ható, ám a mélyben szorosan egybefonódó univerzumban.

A magyar hozomány – kelengyeládák és titkaik a Kárpát-medencében címmel a Kárpát-medence különböző régiójából származó ötvenkét népi bútorfestő hatvanegy alkotásából nyílt különleges kiállítás Balassagyarmaton.

Rózsaszínes, hússzínű kerámiák organikus jelenléttel lépnek a térbe. A tizenkét, falra helyezett mázas plasztika és a két installáció egymással szoros dialógusban működik, nem ábrázolnak konkrét testet, mégis a test tapasztalatát közvetítik.

Iancu Laura költő, író a Magyarország Babérkoszorúja-díjat vehette át, míg Borbély László író, Domonkos László író, közíró, valamint Orosz István grafikusművész, író – aki egyben lapunk szerkesztőbizottságának is tagja – József Attila-díjban részesült.

Magyar válaszok a globális vízválságra – a tiszta víz és a fenntartható energia kettőse határozza meg a globális stabilitást – hangzott el a Planet Budapest 2026 szakmai fórumán, ahol többek között a „magyar vízügyi iskola” afrikai sikerei és a globális finanszírozás útvesztői kerültek fókuszba.

„Mi történik, ha a szobrászati gondolkodás kilép az anyag statikusságából, és a fény, illetve a hang hullámhosszán válik folyékonnyá?” – teszi fel a kérdést Tánczos Korinna kurátor a DAY / by / DAY kiállításának ismertetőjében. A Hegyi Dóri–Körei Sándor-tárlat nemcsak a helyszín – a kávéház – funkciójából adódóan különleges, hanem az alkotók együttműködéséből létrejött projekt sem éppen szokványos.

Mélységes bizalom élt azokban, akik Jézussal találkozva csodáit megtapasztalhatták. A meggyógyított beteg lélekben is megújult, a látóvá tett vakon született félelem nélkül megvallja: ez az ember próféta! Bárcsak mi is élő hittel tudnánk válaszolni a Mester hívására!

Olivia Dean brit énekesnő új albuma, a The Art of Loving – világhírű filozófiai műből merítve inspirációt – a szerelem pszichológiáját járja körül. Pop, soul és R&B találkozik az egyszerre intim, ugyanakkor tudatos és felszabadult hanggal.

Picture Theory című, 1994-ben megjelent kötetének egyik tanulmányában W. J. T. Mitchell amerikai művészettörténész a nyelvészetből ismert „metanyelv” analógiájára vezeti be a „metakép” fogalmát. A kifejezés olyan képeket jelöl, amelyek egyszerűen összefoglalva önmagukra, illetve tágabb értelemben a képek természetére reflektálnak.