A testület az önkormányzati törvényben biztosított, ám a gyakorlatban a rendszerváltás óta nem alkalmazott felterjesztési jogával élve, egyhangú határozattal jogszabály-módosítást kezdeményez több ipari eredetű, egészségre és környezetre káros anyag levegőterheltségi irányértékének, illetve a felszín alatti vízre vonatkozó határértékének országos szabályozására.
Kiderült ugyanis, hogy jelenleg nincs jogszabályban meghatározott határérték például a lítium, illetve az N-metil-pirrolidon (NMP) szerves oldószer talajvízben megengedett koncentrációjára, miközben a hazánkban egyre elterjedtebb akkumulátorgyártásban e két anyag központi szerepet játszik.
Pintér Bence győri polgármester (Pintér Bence Facebook-oldaláról)
Megjelenésük így a gyárak környezetében még a technológiai előírások betartása esetén is jogosan feltételezhető. Hatósági eljárásban ugyanakkor, határérték hiányában nem szankcionálható azok akár veszélyes mértékű jelenléte sem a levegőben vagy a talajvízben.
Balog-Farkas Renáta, Győr környezetvédelmi tanácsnoka az említettek mellett a formaldehid, valamint az egyik legveszélyesebb rákkeltő szennyező, a benzo[a]pirén határértékeinek előírását is kezdeményezte.
A felterjesztés hátterében a győrszentiváni ipari park bővítése ellen szerveződött Szívügyünk Szentiván Mozgalom és a lakosság évek óta hangoztatott környezetvédelmi aggályai állnak. A felterjesztés fő indoka, hogy az
akkumulátorgyártáshoz kapcsolódó szennyezőanyagok szabályozatlanságából fakadó problémák helyi eszközökkel hatékonyan nem orvosolhatók,
csak országos szintű szabályozással.
Minden magyar önkormányzat és érdekképviseleti szervezet jogosítványa 1990 óta a felterjesztési jog; a helyi önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az illetékes állami szervekhez fordulhatnak, amelyek harminc napon belül kötelesek érdemben válaszolni.
Nyitókép: Győr, Városháza (Pixabay)
