Újabb több évtizedes, reménytelennek gondolt konfliktus békés rendezésében mutatkozik hatékonynak az – ezúttal szokatlanul csöndes – amerikai diplomácia. Washingtoni közvetítéssel békeszerződést köt Azerbajdzsán és Örményország.

Legújabb számunkban a többpólusú világ esélyeiről, a győri székesegyház történetéről, a hágai Békepalotáról, valamint a víz és a táj kapcsolatáról olvashatnak, Solymosi-Tari Emőke zenetörténésszel, Boda Anikó festőművésszel, Katona Anikó művészettörténésszel és Sándor Györggyel beszélgetünk, Kovács István polonistát köszöntjük.

Kétféle radarfrekvencián működő, az amerikai NASA és az indiai ISRO űrügynökség által közösen kifejlesztett csúcsműszert juttattak a világűrbe, amely minden eddiginél nagyobb felbontású képeket tud készíteni a földfelszínről és annak változásairól.

Legújabb számunkban Galambos Tamás festőművész kiállításáról, a helsinki megállapodásról, a magyarországi németek önszerveződéséről, a halvány harangvirágot fenyegető parkolóépítésről olvashatnak, Simon Izabella zongoraművésszel beszélgetünk, Alexa Károlyt köszöntjük, Kiss Gy. Csabától búcsúzunk.

Elveszítették hitüket a demokráciában az ifjú európaiak – összegzi a Guardian a TUI Alapítvány megrendelésére végzett felmérés eredményét. Elégedetlenek saját országuk politikusaival, és úgy vélik, az Európai Unió vezetői nem a számukra fontos ügyekkel foglalkoznak.

Legújabb számunkban a nyelvjárások megőrzésének fontosságáról, a II. világháború alatti cigányüldözésről és az Apolló-Szojuz-programról olvashatnak, Erős Istvánnal, a Magyar Képzőművészeti Egyetem rektorával és Bársony János jogvédővel beszélgetünk, Nagy Lászlóra, M. Kiss Sándorra és Bujtor Istvánra emlékezünk.

Két évtizedes ádáz űrverseny végét jelezte Thomas Stafford és Alekszej Leonov ötven évvel ezelőtti kézfogása az Apollo 18 és a Szojuz 19 űrhajót összekapcsoló dokkoló egységben, elindítva az Egyesült Államok és a Szovjetunió (majd Oroszország) öt évtizedes, termékeny űrkutatási együttműködését.

Alexander Szolzsenyicin nagy ívű szociográfiában, az ötven éve meghalt Lengyel József az értelmetlenül szenvedő áldozatok arcképcsarnokát megrendítő kisprózáiban mutatta be az arra sajnos kevéssé fogékony nagyvilágnak a bolsevizmus irracionálisan embertelen lágervilágát.

Véres konfliktusok árnya sejlik fel a gazdag világ zöld jövője mögött. A fejlett technológiákhoz elengedhetetlen fémek afrikai lelőhelyein élő népek életét törzsi háborúskodások, nagyhatalmi rivalizálás, geopolitikai és gazdasági érdekek kaotikus szövevénye teszi szinte reménytelenné.

Józan üzleti megfontolások fogják elrendezni a Kárpát-medence nyelvi problémáit – véltem reménykedve a rendszerváltás hajnalán, amikor a volt szövetséges Ausztria által elorzott Várvidéken járva lépten-nyomon magyar feliratokba botlottam.

Legújabb számunkban MS mester kiállításáról, Édouard Manet művészetéről, elitizmusról és populizmusról, Körmendi István háziorvos emlékiratairól olvashatnak, Báder Iván romológussal és Barta Dóra táncművész-koreográfussal beszélgetünk, Lengyel Józsefre, Domonkos Lászlóra és Tolnai Ottóra emlékezünk.