Legújabb számunkban a Karmó Zoltán szobrászművészt köszöntő meglepetéskiállításról, Csáji Attila (fény)festőművészről, F. Balogh Erzsébet belsőtáj-ábrázolásairól, az Andrássy úti Drechsler-palota megújulásáról olvashatnak, Ughy Szabina költővel és Karosi Júlia jazzénekesnővel beszélgetünk.

ENSZ-klímakonferenciák megszokott koreográfiájává vált, hogy az államok mellett gazdasági szereplők is több-kevesebb meggyőződéssel vállalásokat tesznek üvegházhatású gázkibocsátásuk mérséklésére. S azután, az államokhoz hasonlóan, a gyakorlatban mindenféle akadályok, gátló körülmények lépnek föl…

Végképp eltörölni a múltat nem is olyan egyszerű, klasszikusokat a színháztörténetből kiradírozni például reménytelen vállalkozás. Napjaink ideológiai divatjaihoz igazítani őket ehhez képest gyerekjáték, főként ha a kultúra felkent őrei bőkezűen finanszírozzák az ezt célzó „kutatómunkát”.

Káros a tinédzserek mentális egészségére a közösségi média – érvelt Jonathan Haidt szociálpszichológus a TikTok küszöbön álló betiltása mellett. Ez azonban csak a Meta tulajdonában álló Facebooknak kedvez – hívja fel a figyelmet Donald Trump, aki az utóbbit tartja nagyobb kockázatnak.

Szlovákia és Magyarország javuló viszonya reményt ad a két ország kapcsolatát régóta terhelő ellentétek feloldására. Ezek közül talán a legsúlyosabb a dunai vízierőmű működtetésével kapcsolatos vízmegosztási vita. A magyar fél újabb kísérletet tenne a megegyezésre.

Legújabb számunkban Csáji Attila képzőművésszel, Banovich Tamás New York-i galeristával és Fülei Balázs zongoraművésszel beszélgetünk, a százesztendős esztergomi Babits-házról, valamint rendszerváltó vidéki hetilapokról olvashatnak, s Kodolányi Gyula Czakó Gáborra emlékezik.

Sulyok Tamás köztársasági elnök a lengyel–magyar barátság napja alkalmából Krakkóba látogatva a két nemzet ezeréves sorsközösségét méltatta, amit a baloldali lengyel oktatási minisztérium éppen kitörölne a középiskolás alaptantervből. Vezető lengyel és magyar történészek közösen tiltakoznak.

Legújabb számunkban Barna Gábor a húsvéti népszokásokat, Szigetvári Krisztián Szekszárd építészeti értékeit mutatja be, művészeti szerkesztőnket, Bánki Ákost köszöntjük Munkácsy-díja alkalmából, Karikó Katalin biokémikussal, Szurcsik József festőművésszel és Dobszay-Meskó Ilona zeneszerzővel beszélgetünk.

Japán és arab tőke bevonásával soha nem látott nagyságú befektetésre készül Sam Altman, a mesterséges intelligenciát a ChatGPT segítségével szinte hétköznapjaink eszközévé változtató OpenAI vezérigazgatója, hogy megszüntesse a processzorok piacán kialakult hiányt.

Legújabb számunkban Simon-Mazula Tibor festőművésszel és Bachar Najarival, a Zsolnay Porcelánmanufaktúra tulajdonosával beszélgetünk, Glattfelder Gyula püspökre, Entz Géza művészettörténészre, Katona Szabó Erzsébet textilművészre és Berthe Morisot impresszionista festőnőre emlékezünk.

A kritikus nyersanyagokhoz való hozzáférés nehézségei és a hulladékok mennyiségének feltartóztathatatlannak tűnő növekedése végre talán cselekvésre készteti az európai döntéshozókat. Brüsszelben a pazarlás megfékezését, az ésszerű takarékosságot ösztönző előírások formálódnak.

Fél évszázaddal az Apollo-17 sikeres leszállása után, a feltörekvő  új űrhatalmakat, Kínát, Indiát és Japánt követően, utolsóként az Egyesült Államoknak is sikerült automata űreszközt juttatnia a Holdra, ha nem is egészen az előzetes terveknek megfelelően.