Legújabb számunkban Pécs romantikus építészetéről, Szerb Antal és Nemes Nagy Ágnes kapcsolatáról, Aknay János emlékkiállításáról, Henri-Edmond Cross festészetéről, Gratz Gusztáv közéleti jelentőségéről és a Grősz-perről olvashatnak, Brassói-Jőrös Andrea énekesnővel és Fázold Ádám hidrológussal beszélgetünk.

Kiemelt kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk területének huszonhét százaléka erdővel, fával borított legyen. Tízmillió fát telepítene egy civil szervezet is – úgy tűnik, ezen a téren nagy az egyetértés. Ami mégsem mindegy: hogy mit és hová ültetünk?

Vészesen lecsökkent az ország biztonsági üzemanyagkészlete, miután a világ szénhidrogén-kereskedelme szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádját követő meredek áremelkedés miatt a kormány felszabadította a gázolaj- és benzintartalékot.

Legújabb számunkban Illyés Gyula levelezéséről, Granasztói György naplóiról, Pintér Gábor nunciusról, a csernobili atombalesetről, a regeneratív mezőgazdaságról, az ipari műemlékek funkcióváltásáról és a BarabásiLab munkáiról olvashatnak, Marczi Mariann zongoraművésszel és Garami Gréta művészettörténésszel beszélgetünk.

Kifejezetten alacsonynak számít a Balaton kilencven centiméteres tavaszi vízszintje, az elmúlt tíz évben április elején még nem volt ilyen kevés víz a tóban. Az üdülőtulajdonosok aggódva szemlélik a víz visszahúzódását, ami azonban ökológiai szempontból nem különösebben aggályos.

Jánossy László biológus, környezetmérnök összegyűjtötte a folyóknak az ember számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásait, vagyis mindazt, amit a faúsztatástól a vízisportokon át a horgászatig a múltban vagy még ma is a folyóknak köszönhetünk.

Nem kellett napokig várni az országgyűlési választások eredményére, ahogy szoros eredményt várva számos elemző gondolta. Az Orbán-rendszer úgy ér véget, ahogy született: kétharmaddal.

Egyre súlyosbodó környezeti katasztrófát (is) okoz az Irán ellen indított izraeli–amerikai háború, miután támadó és megtámadott egyaránt célba vette az ellenoldal olaj- és gázipari létesítményeit. A tűzszünet talán megállítja a rombolást, de a következmények velünk maradnak.

Legújabb számunkban az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumról, József Attila kapcsolatairól, Horváth Dániel festészetéről olvashatnak, A. Szabó Magda irodalomtörténésszel, Orosz István képzőművész-íróval és Abouzahra Amira hegedűművésszel beszélgetünk.

Másodlagos nyersanyagként tekint a körforgásos gazdasági modell minden korábban haszontalannak vagy akár károsnak tekintett hulladékra. Nincs ez másképp a szennyvíz esetében sem, amely számos, főként a mezőgazdaság számára értékes anyagot tartalmaz. Bakos Vince biomérnökkel a folyékony hulladékok kezeléséről beszélgettünk.

Bár volna rá igény, s nem csak Szlovákiában, az mégsem lehet, hogy az Európai Unióban a XXI. században börtönbe vessenek valakit történelmi kérdésekről vallott, a hivatalostól eltérő véleménye miatt, még ha ezzel fenyeget is az ottani Btk. hirtelen pártpolitikai felindulásból barkácsolt paragrafusa.

Legújabb számunkban a négyszáz éve kinyomtatott Káldi-Bibliáról, Lajta Gábor Dante Poklához készített festményeiről, Alpár Ignác Tőzsedepalotájáról, Takaicsi Szanae japán miniszterelnökről és a Planet Budapest Fenntarthatósági Expóról olvashatnak, Landgráf Katalin textilművésszel és Mészáros Tibor Márai-kutatóval beszélgetünk.