Jó ütemérzékkel már az újonnan választott Országgyűléshez folyamodott Győr megyei jogú város közgyűlése egy régóta megoldatlan környezeti probléma, az akkumulátorgyártáshoz (is) kötődő veszélyes anyagok még eltűrhető kibocsátásának szabályozása érdekében.

Rendkívüli intézkedéseket vezetett be a szombathelyi önkormányzat, miután a város külterületén utakra, parkolókra évekkel ezelőtt leterített kőzúzalékról kiderült, hogy jelentős mennyiségű azbesztet tartalmaz. A kiporzással levegőbe kerülő veszélyes ásvány belélegezve rákkeltő hatású lehet.

Legújabb számunkban Pécs romantikus építészetéről, Szerb Antal és Nemes Nagy Ágnes kapcsolatáról, Aknay János emlékkiállításáról, Henri-Edmond Cross festészetéről, Gratz Gusztáv közéleti jelentőségéről és a Grősz-perről olvashatnak, Brassói-Jőrös Andrea énekesnővel és Fázold Ádám hidrológussal beszélgetünk.

Kiemelt kormányzati cél, hogy 2030-ra hazánk területének huszonhét százaléka erdővel, fával borított legyen. Tízmillió fát telepítene egy civil szervezet is – úgy tűnik, ezen a téren nagy az egyetértés. Ami mégsem mindegy: hogy mit és hová ültetünk?

Vészesen lecsökkent az ország biztonsági üzemanyagkészlete, miután a világ szénhidrogén-kereskedelme szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szoros blokádját követő meredek áremelkedés miatt a kormány felszabadította a gázolaj- és benzintartalékot.

Legújabb számunkban Illyés Gyula levelezéséről, Granasztói György naplóiról, Pintér Gábor nunciusról, a csernobili atombalesetről, a regeneratív mezőgazdaságról, az ipari műemlékek funkcióváltásáról és a BarabásiLab munkáiról olvashatnak, Marczi Mariann zongoraművésszel és Garami Gréta művészettörténésszel beszélgetünk.

Kifejezetten alacsonynak számít a Balaton kilencven centiméteres tavaszi vízszintje, az elmúlt tíz évben április elején még nem volt ilyen kevés víz a tóban. Az üdülőtulajdonosok aggódva szemlélik a víz visszahúzódását, ami azonban ökológiai szempontból nem különösebben aggályos.

Jánossy László biológus, környezetmérnök összegyűjtötte a folyóknak az ember számára nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatásait, vagyis mindazt, amit a faúsztatástól a vízisportokon át a horgászatig a múltban vagy még ma is a folyóknak köszönhetünk.

Nem kellett napokig várni az országgyűlési választások eredményére, ahogy szoros eredményt várva számos elemző gondolta. Az Orbán-rendszer úgy ér véget, ahogy született: kétharmaddal.

Egyre súlyosbodó környezeti katasztrófát (is) okoz az Irán ellen indított izraeli–amerikai háború, miután támadó és megtámadott egyaránt célba vette az ellenoldal olaj- és gázipari létesítményeit. A tűzszünet talán megállítja a rombolást, de a következmények velünk maradnak.

Legújabb számunkban az amerikai nemzetbiztonsági stratégiáról, a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeumról, József Attila kapcsolatairól, Horváth Dániel festészetéről olvashatnak, A. Szabó Magda irodalomtörténésszel, Orosz István képzőművész-íróval és Abouzahra Amira hegedűművésszel beszélgetünk.

Másodlagos nyersanyagként tekint a körforgásos gazdasági modell minden korábban haszontalannak vagy akár károsnak tekintett hulladékra. Nincs ez másképp a szennyvíz esetében sem, amely számos, főként a mezőgazdaság számára értékes anyagot tartalmaz. Bakos Vince biomérnökkel a folyékony hulladékok kezeléséről beszélgettünk.