Józan üzleti megfontolások fogják elrendezni a Kárpát-medence nyelvi problémáit – véltem reménykedve a rendszerváltás hajnalán, amikor a volt szövetséges Ausztria által elorzott Várvidéken járva lépten-nyomon magyar feliratokba botlottam.

Legújabb számunkban MS mester kiállításáról, Édouard Manet művészetéről, elitizmusról és populizmusról, Körmendi István háziorvos emlékiratairól olvashatnak, Báder Iván romológussal és Barta Dóra táncművész-koreográfussal beszélgetünk, Lengyel Józsefre, Domonkos Lászlóra és Tolnai Ottóra emlékezünk.

Irán (eddig) soha ki nem játszott védelmi adu ásza a Hormuzi-szoros lezárásával való riogatás. Ez a Perzsa-öblöt az Ománi-öböllel, s azon keresztül az Indiai-óceánnal összekötő tengerszoros a világkereskedelem egyik legfontosabb hajózási útvonala.

Két évtizedes ádáz űrverseny végét jelezte Thomas Stafford és Alekszej Leonov ötven évvel ezelőtti kézfogása az Apollo 18 és a Szojuz 19 űrhajót összekapcsoló dokkoló egységben, elindítva az Egyesült Államok és a Szovjetunió (majd Oroszország) öt évtizedes, termékeny űrkutatási együttműködését.

Európában ma elképzelhetetlen a XX. század sötét emlékű gyakorlata, a kollektív bűnösségen alapuló kollektív jogfosztás – elméletben. Szlovákiában azonban máig nem vonták vissza az 1945-ös kassai kormányprogram diszkriminatív rendelkezéseit, s ha célszerűnek látszik, alkalmazzák is őket.

Európának a kultúrákból, nyelvekből, vallásokból, hagyományokból fakadó gazdagsága magától nem marad fenn, védelmezni és táplálni kell. A kisebbségi jogok védelme és előmozdítása alapvető a béke, a biztonság és a stabilitás megteremtése érdekében – olvasható az Európai Parlament állásfoglalásában. És mégis…

Legújabb számunkban a politikus Jókairól, az ENSZ béketeremtő szerepéről, az ICOMOS-díjazottakról és az ökológiai adósságról olvashatnak, Mezey Katalin íróval, Okrutay Miklós építésszel, Szabó Lobot Balázs festőművésszel, Láng Dorottya énekessel és Jeffrey Dirk Wilson filozófussal beszélgetünk, Nagy László költőre emlékezünk.

Alexander Szolzsenyicin nagy ívű szociográfiában, az ötven éve meghalt Lengyel József az értelmetlenül szenvedő áldozatok arcképcsarnokát megrendítő kisprózáiban mutatta be az arra sajnos kevéssé fogékony nagyvilágnak a bolsevizmus irracionálisan embertelen lágervilágát.

Százötvenmilliárd dolláros vagy még drágább blöff, avagy minden idők leggyilkosabb fegyverkezési versenye a láthatáron? – találgatnak a szakértők is Donald Trump új rakétavédelmi programjáról hallva.

Kevés híja volt, hogy a háborítatlan füves puszták összezsugorodása miatt a háziasítatlan vadló végleg eltűnjön a föld színéről. Számos ország természetvédelmi szakembereinek közös munkája eredményeképpen azonban ma már százával legelnek néhány nemzeti parkban.

Legújabb számunkban hazánk első világháborút követő román megszállásáról, Bardon Alfréd festőművész-műépítész életpályájáról, Struguraș-Fazakas Krisztina festészetéről és Dargay Attila szellemi örökségéről olvashatnak, Héja Domonkossal beszélgetünk, Apáczai Csere Jánosra, Darvas Ivánra és Borbás Mária műfordítóra emlékezünk.

Hét évtizede gyönyörködteti és tanítja természetfilmjeivel Sir David Attenborough a világot, korábbi dokumentumfilmjei azonban kritikusai szerint idilli, érintetlen természetképet mutattak be, kerülve az ökológiai hanyatlás nehéz igazságait. Kilencvenkét évesen azonban gyökeresen megváltoztatta hozzáállását.