Gáncsolta a városi önkormányzat, amíg román volt a polgármester, amikor ellenben az RMDSZ-nek sikerült törvénnyel felülíratnia a diszkriminatív városi döntést, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt az önkormányzatiság sérelmére hivatkozva az alkotmánybírósághoz fordult, amely igazat is adott neki.
A többséget (vissza)szerző magyar városháza iskolaalapító döntésével szemben a megyei prefektus élt törvényességi kifogással, amelynek a bíróság minden szinten helyt adott. A korrupciós ügyészség visszaélést szimatolva bűnügyi eljárást indított az iskolaigazgató és a főtanfelügyelő ellen, ám a bűnvádi eljárást évekkel később megszüntették.
Miniszteri rendelettel is próbálkozott az RMDSZ, amely ellen
román nacionalista „civil” szervezetek és a rivális román városi gimnázium vezetősége indított pert, sikerrel.
Talán csak a belföldi titkosszolgálat szerepvállalásáról nem hallani, az ő szerepük bizonyára a szálak mozgatása lehetett…
Egy pillanatra azonban fellebbent a román demokrácia függönye: a megtámadott rendelet történetesen egyszerre intézkedett a vásárhelyi magyar és egy temesvári román ortodox gimnázium létrehozásáról.
A bíróság az előbbit törvénytelennek ítélte, az utóbbi ellen egy szava sem volt.
„Ha valakik arra játszanak, hogy belefáradunk, tévednek!” – nyilatkozta nemrégiben Tamási Zsolt igazgató, s most újra felcsillant a remény: az új oktatási törvény idevágó rendelkezése alapján, a szülők és a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség kérésére az oktatási miniszter aláírta a Marosvásárhelyi Római Katolikus Líceum állami felekezeti iskolaként való létrehozásáról szóló rendeletet.
A jövőt illetően talán abban reménykedhetünk, hogy ez azt is tartalmazza: az iskola megszüntetése vagy átszervezése csakis az alapító felekezet jóváhagyásával történhet.
