2024-ben a belarusz országgyűlés törvényben írta elő, hogy minden egyházközség újra jegyeztesse be magát. A kellő hivatali homállyal megfogalmazott jogszabály tág teret ad a hatóságoknak ahhoz, hogy a vallási közösségeket szuverenitásvédelmi, terrorelhárítási és szélsőségellenes alapon megszüntessenek. Eddig négy görögkatolikus, hatvan római katolikus és negyvenkét neoprotestáns egyházközséget göngyölítettek fel. Felszámoltak néhány pravoszláv közösséget is, bár közben mintegy százötven ortodox templom épül, míg egyetlen katolikus sem. A mintegy tízmilliós lakosság többsége ortodox, és a Moszkvai Patriarchátus alá tartozik, egymilliónyi a római katolikusok, tizenkétezernyi a görögkatolikusok száma. Az Orosz Birodalomban a belarusz nyelvet egyébként támogató-fenntartó unitusokat betiltották, a római katolikusokat erősen korlátozták. A szovjet korszak kezdeti általános egyházüldözése a második világháborútól kezdve módosult, a pravoszlávia bizonyos előnyöket élvezett, míg a katolikus egyházakat továbbra is kíméletlenül elnyomták. A Szovjetunió felbomlása utáni időszak viszonylagos vallásszabadsága felvirágoztatta a katolikus egyházakat, illetve hozzájárult a neoprotestáns felekezetek elterjedéséhez. Az 1994 óta hatalmon lévő Lukasenka minden önálló szervezetet, így az egyházakat is szigorú ellenőrzése alá igyekszik vonni. Ezt szolgálja a 2024-es törvény is, amely alapján mintegy nyolcvan lelkész ellen indítottak büntetőeljárást (az országban több mint ezerkétszáz politikai foglyot tartanak számon), és amely Az Európai Unió, az USA, a Vatikán és számos jogvédő szervezet tiltakozását váltotta ki.
Nyitókép: A felszámolt breszti Szent Péter és Szent András görög katolikus egyházközség temploma 2023-ban (forrás: Ihar Baranouski, CC BY-SA 4.0 / Wikimédia)
