Honnan fakad az érdeklődése az agrárium iránt?
Szentes kertészeti szakközépiskolájában érettségiztem. Utána két választási lehetőség állt előttem: a Kertészeti Egyetemre vagy a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre mehettem, melyek közül ez utóbbit választottam. 1996-ban egyszerre nyertem felvételt a Gödöllői Agrártudományi Egyetem és a Bécsi Agrártudományi Egyetem nappali doktori képzésére, ezeket párhuzamosan végeztem el.
Gyuricza Csaba, a MATE rektora (fotó a manilai magyar nagykövetségtől)
Tud-e Magyarország segíteni a Fülöp-szigeteknek a mezőgazdaság fejlesztésében?
Mindenütt a világon felértékelődnek az agrártudományok. Hiszen a népesség nő, miközben részben ennek következtében is csökken a termőterület. A Covid–19-járvány megmutatta, mennyire fontos a helyi termelési kapacitás. Jelenleg
a világ országainak csak mintegy húsz százaléka tudja ellátni önmagát, és Magyarország ezek közé tartozik,
ami nagy szó! A mezőgazdasági tudás és az élelmiszer-tudomány jelentősége növekszik. Világméretű összefogásra és technológiai transzferre van szükség, ami felértékeli a nemzetközi kapcsolatok szerepét, nemcsak a kutatás, hanem az oktatás terén is. Magyarország szerepe pedig mindkét szempontból nagyon fontos.
Gyuricza Csaba Tóth Titanilla manilai magyar nagykövet és Lányi Béla verbita szerzetes, a cebui San Carlos Egyetem oktatója társaságában (a képek Lányi Béla archívumából)
A Fülöp-szigetek ma nem tudja ellátni magát rizsből és halból, amelyek itt alapvető élelmiszerek.
Magyarország nagyon fejlett az agrártudományok terén. Ezzel a tudással segíthetjük más országok ellátását is, a helyi körülményekhez alkalmazkodva. Kell egy közös platform, ahol együtt tudunk működni. Vannak területek, ahol mi előrébb járunk; itt meg tudjuk osztani tudásunkat. Másrészt vannak ösztöndíjprogramok, például a Stipendium Hungaricum, amelyek támogatják a Fülöp-szigeteki fiatalok tanulmányait.
Magyarországon csökken a népesség, ezért munkaerőre van szükségünk. Különösen a kézimunka-igényes ágazatokban, például
a feldolgozóiparban, illetve az idénymunkáknál hiányzik a munkaerő.
Ezen a téren nagyon fontos az együttműködés. Egyre több filippínó vendégmunkás érkezik Magyarországra. Magam is találkoztam tavaly olyanokkal, akik odaadóan dolgoztak mezőgazdasági és állattenyésztési területeken, például csirkefarmokon. A Fülöp-szigeteki vendégmunkások sokat dolgoznak és takarékoskodnak, hogy minél több pénzt küldhessenek haza.
A MATE rektora (középen) vendéglátóival
Több száz hallgatónk előtt tartott előadásában említette, hogy a MATE-nak nagyon sok külföldi kapcsolata van, még olyan távoli helyeken is, mint Dél-Amerika vagy Afrika. Tanulságos lenne, ha összehasonlítaná afrikai kapcsolataikat azzal, amit itt, Délkelet-Ázsiában, különösen a Fülöp-szigeteken tapasztal.
Más a mentalitás. Eltérő kultúrákkal való együttműködés esetén közös platformokat keresünk. A magyar mentalitás számára ez sokkal könnyebb Délkelet-Ázsiában és különösen a Fülöp-szigeteken.
Nagy könnyebbség, hogy mindkét ország keresztény gyökerű. A kulturális különbségek kevésbé markánsak,
ezért rugalmasabb, gördülékenyebb az együttműködés. Természetesen Afrikán belül is vannak különbségek, például Észak-Afrika más, mint a Száhel-övezet.
Mit jelentenek a nemzetközi kapcsolatok a tudás szempontjából?
Mindenképpen esélyt jelentenek. Magyarországon a tudás és a szürkeállomány a legfontosabb erőforrás, amit az országon kívül is hasznosítanunk kell.
Főként technológiát kell exportálnunk, ami könnyebb és hatékonyabb, míg terméket kivinni sokszor nehéz és körülményes.
Magyarországon az agrártudás mindig ismert és elismert volt. Ennek felhasználásával nemcsak tízmillió, hanem akár egymilliárd embert is tudunk táplálni.
Valóban?
Ez nem túlzás! A magyar agrártudomány globális jelenléte révén hatása világszerte ilyen óriási mértékben érezhető. A jövő egyik legfontosabb kérdése az élelmiszer-biztonság lesz, s ebben a kérdésben a tudás, az együttműködés és az innováció kulcsszerepet játszik.
Cebu City, San Carlos Egyetem, Arthur Dingman Épület (forrás: Patrickroque01, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Gyuricza Csaba (Gyoma, 1973. június 5.) magyar agrármérnök, talajtani szakmérnök, egyetemi tanár, az MTA doktora, az öt éve négy egyetem és tizenegy kutatóintézet egyesítéséből létrehozott Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora. 2015-től a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elnöke, 2017–2020 között a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója volt. Kutatási területei közé tartozik a szántóföldi növénytermesztés, az agrárgazdaság, a talajművelési rendszerek, a talajművelés talajra és vízgazdálkodásra gyakorolt hatásai, a zöldtrágyázás, valamint a tápanyagmegőrző növények technológiájának fejlesztése. A cebui egyetemet azért kereste fel, mert itt néhány hónapon belül tájépítészek számára kettős diplomát adó képzés indul, melynek keretében a résztvevők egy évet Magyarországon, egy évet pedig Cebuban töltenének. A végzősök magyar és Fülöp-szigeteki diplomát is kapnak.
Nyitókép: Fülöp-szigeteki kukoricatermesztők (forrás: Ranieljosecastaneda, CC BY 4.0, Wikimedia Commons)
