Szörényi László nyolcvanéves. Különböző ünnepi alkalmakkor szinte mindent elmondtak és leírtak már róla, élőszóban is rengeteg anekdota kering, ám aki méltatni próbálja őt, minél többet tudjon jeles irodalomtörténészünkről, annál inkább zavarba jön.

Kőszeg óvárosában, a középkori szerkezetét máig őrző Jurisics téren, ahol minden háznak önálló históriája van, egymás tőszomszédságában magasodik a XVII. században emelt Szent Imre és a középkori, Szent Jakab tiszteletére szentelt templom.

Nagycsütörtöki virrasztókoncertre várják a közönséget, elmélyülésre, elcsendesülésre, bizánci és nyugati énekeket felvonultató, rendhagyó estre. Bubnó Lőrinccel egyediségről, apákról és fiúkról, s arról is beszélgettünk, miért változott nevük StEFREM-re.

Korunk fő betegségének megannyian a relativizmust tartják, miközben a különböző fundamentalizmusok is világszerte előretörnek. A társadalmi-szellemi jelenség teológiai-vallási, politikai, lélektani dimenzióit pünkösdi teológus járja körül.

Amikor valaki egy életen át az irodalom eszményi világába burkolózott, és hirtelenében
avatott orvosok gondoskodásának köszönhetően újból írhat.

Nem egész két hónappal az Oszakai Világkiállítás megnyitása előtt Zoboki Gábor építész, a koncepció megálmodója, az épületegyüttes tervezője mutatta be a magyar pavilon terveit, művészeti programját, amely magyar és japán kulturális párhuzamokra épít.

A szobrász Rodin neve minden bizonnyal ismerősebben cseng kortársa, Redon nevénél. Ám ez megtévesztő. Odilon Redon (1840–1916) életműve nagy jelentőségű és terjedelmes. Redont alapvetően szimbolista és „szürrealista” művésznek tartják, különleges és „inverz” látásmódja azonban túlmutat minden irányzaton.  

Szentév van, zarándokok tízezrei érkeznek az Örök Városba és szeretnék látni-hallani a pápát. Azonban a szerdai általános kihallgatások hetek óta elmaradnak, a szentmiséket egy-egy kuriális bíboros celebrálja, a déli Úrangyala imádságkor is „csak” felolvassák a pápa üzenetét.

Önmagamban kevés vagyok, mindannyian keressük helyünket a világban. Időt kapunk ajándékba, hogy életünk ne legyen terméketlen. Törődnünk kell egymással, gondoskodni gyermekeinkről, idős rokonainkról, a rászorulókról. Életünk a másik embert szolgálva teljesedik ki.

Azt a közösségi összetartozást, amely a rendszerváltozás idejét jellemezte, nem érezte az elmúlt három és fél évtizedben – mondja a Kék Pelikan egyik szereplője. Alkotók és nézők úgy érezhették a 44. Magyar Filmszemlén: a film él, a szakma létezik, a közönség érdeklődik.

Ismerjük a Pont, pont, vesszőcske, készen van a fejecske című kézügyesítő mondókát, hiszen ki innen, ki onnan hallotta gyermekként, felnőttként pedig maga adja tovább csemetéjének. keserű Károly Keserü ám – a világ első nemtudomista című kiállítása hihetetlen mennyiségű pontot vonultat fel. A sűrűn szedett pontrengetegből azonban sehogy sem állna össze a mondókabéli fejecske.

Kedves néprajzos barátom fordult hozzám, hátha tudnám értelmezni egy korábbi gyűjtését: a szöveg csinódi adatközlőjével ki tudja, mi történt azóta. „Arganénak három ága, / Magas menjbe angas háza, / Kűjel irgalmas, belől aranyas.”