Számos film bizonyította már, hogy a korlátozások könnyen pozitív hatással lehetnek a filmesek kreativitására. A brit Locke – Nincs visszaút minden szempontból minimalista megközelítése képes a csodára: a lehető legkevesebből a lehető legtöbbet hozza ki.

Nem pedagógusnak indult, gyermekkori álmai másfelé vezették, fiatal felnőttként barátja és mestere, Szabados Árpád biztatására lépett be a szegedi tanárképző ajtaján. A gyakorló tanítás azonban olyan élményt adott, amely egy életre megszabta Sinkó István pályáját. Ugyanilyen „véletlen” sodorta a múzeumpedagógia felé is – bár utólag világos, hogy ez a két út szervesen összetartozott.

Nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU január 17-én a Mercosurral – az Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay alkotta Dél-amerikai Közös Piaccal –, január 27-én pedig lezárta a tárgyalásokat Indiával. A két, csaknem kétmilliárd fős piacot felölelő gazdasági egyezmény külön politikai jelentőségre tett szert.

A XX. század talán legdrámaibb és legegyedibb politikai vitája Carl Schmitt és Erik Peterson között zajlott. Később is sokan vitték tovább a problémafelvetést, és relevanciája ma sem kisebb, hiszen vallás és politika váratlan összefüggéseire világít rá.

Donald J. Trump meghökkentő kijelentései (Soros, Grönland, Ukrajna) és lépései (vámok, Irán) rendre nagy port vernek fel, miközben az igazi fordulat mintha elkerülné az elemzők figyelmét.

Az író születésének 126. évfordulóján állandó kiállítással érkezik vissza Budára Márai Sándor. A tárlatot a Virág Benedek Ház emeletén rendezik be. Mészáros Tibor irodalomtörténészt, Márai-kutatót, a kiállítás koncepciójáról kérdeztem és arról is, hogyan áll most a Márai-művek hazai és nemzetközi kiadása, hányan olvassák ma az írót.

Költemény a teafilteren, a csupasz, emberi bőrön vagy ékszeren? Viola Szandra költővel, íróval a líra és a merchandising határvidékeiről, a versékszerekről, a csend misztériumáról és a könyv, mint fizikai objektum szimbolikájáról beszélgettünk.

A volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke Közép-Európa egyik legjelentősebb fenntarthatósági eseményén, az alapítvány által harmadízben megrendezett Planet Budapest Fenntarthatósági Expón tartott beszédében Afrika vízgazdálkodásának magyar vízipari megújítására tett javaslatot.

Beszélnünk kell a teremtés védelméről – diabolikus korunk válságjelenségeit számba véve a gyógyítás, építés esélyét vázolta fel a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora az egyetem Teremtésvédelmi Kutatóintézetének projektzáró konferenciáján elhangzott köszöntőbeszédében.

Klimó Károly és alkotótársai a Barcsayban – Nincsenek mesterek és nincsenek tanítványok? Ha nem a mester–tanítvány viszony, akkor mi az, ami megteremti az autonóm művészi hang megszületésének feltételeit?

A „szegény képek” (Hito Steyerl) szakadatlan keringése és a képletes spam-fiókok túltelítődése nemcsak a látványképzés felhabzó, abjekt logikáját pörgeti fel, hanem a figyelmünket is bedarálja: a tekintet ma már nem szemlél, hanem pásztáz, a mintázatok után kapkodva a pixelek áramlásában (Brad Troemel). Ebben az önkéntelenül kultivált vizuális tobzódásban Horváth Dániel olyan festészetet mutat be, amely nem hajlandó versenyre kelni ezzel a „vizuális aritmiával”.