Bizonyos területeken tapasztalható javulás – derül ki a WHO és az UNICEF „Haladás a háztartási ivóvíz és szennyvízelvezetés terén 2000–2024 között: különös tekintettel az egyenlőtlenségekre” című jelentéséből, de mintegy 2,1 milliárd ember még mindig nem jut tiszta ivóvízhez. Biztonságos szennyvízelvezetés nélkül világszerte még többen, 3,4 milliárdnyian élnek.
Vizet gyűjtő nő Tanzániában (forrás: Bob Metcalf, Public domain, Wikimedia Commons)
Különösen az alacsony jövedelmű országokban, a politikailag instabil régiókban és a vidéki közösségekben, valamint a gyermekek körében komoly probléma az ellátottság hiánya.
Százhat millióan kezeletlen, nem biztonságos felszíni vizet isznak, ami többféle fertőzés forrása.
Fejletlen immunrendszerük miatt a csecsemők és a gyermekek különösen fogékonyak a szennyezett víz okozta betegségekre, ami Afrika számos régiójában magas csecsemőhalandósághoz vezet.
Az öt évnél fiatalabb gyermekek körében rendkívül magas a szennyezett víz okozta hasmenés előfordulása (forrás: © Pierre Holtz - UNICEF, hdptcar from Bangui, Central African Republic, CC BY-SA 2.0, Wikimedia Commons)
A vízhez való hozzáférést szélsőséges egyenlőtlenségek
jellemzik. Az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség (EPA) adatai szerint egy átlagos amerikai háztartás naponta fejenként 300-380 liternyi vizet fogyaszt, nem számítva a kerti locsolást és a medencetöltést. Egy átlagos (és jellemzően nagy létszámú) afrikai családnak ellenben mindössze húsz liter vízzel kell beérnie. Egy amerikai ember zuhanyzásra több vizet használ, mint amennyi egy szubszaharai családnak egy napra jut, s az utóbbiaknak gyakran azt is távolról kell hazahordaniuk.
Ruediger Krech, az Egészségügyi Világszervezet környezetvédelmi, éghajlatváltozási és egészségügyi igazgatója nyomatékosítja, hogy
a tiszta vízhez, a szennyvízelvezetéshez és a higiéniához való hozzáférés nem kiváltság, hanem alapvető emberi jog.
Ha a tagállamok be akarják tartani az ENSZ Fenntartható Fejlődési Célok elérésére tett vállalásukat, akkor különösen a leghátrányosabb helyzetű közösségekben van szükség nagyobb erőfeszítésekre.
Cecilia Scharp, az UNICEF WASH programjának igazgatója hangsúlyozza: ha a gyermekek nem jutnak tiszta vízhez és megfelelő higiéniai feltételekhez, az nem csak az egészségüket sodorja veszélybe, hanem tanulási lehetőségeiket is. Az egyenlőtlenségek különösen szembetűnőek a lányok és nők esetében, mivel Fekete-Afrikában, Közép- és Dél-Ázsiában sok helyütt a víz beszerzése elsősorban az ő feladatuk. Naponta több mint fél órát töltenek vízhordással, több kilométer távolságból.
Életet ad, de egészségügyi kockázatot is jelent a Kongó folyó (forrás: Oxfam East Africa, CC BY 2.0, Wikimedia Commons)
Az idei Víz Világnap ezért a vízválságot különösen megszenvedő nőket állítja üzenete középpontjába, akik a rájuk nehezedő aránytalan terhek miatt az idejüket, egészségüket, biztonságukat és jövőbeli lehetőségeiket vesztik el.
A legtöbb vízhiányos ország Afrika szubszaharai régiójában található. A vízellátás hiányának részben természeti okai vannak, de
a rossz kormányzás, a szélsőséges egyenlőtlenségek, a megfelelő szakpolitika hiánya és az etnikai konfliktusok tovább súlyosbítják a helyzetet.
A Világgazdasági Fórum 2011-es globális kockázati jelentése a vizet (illetve hiányát) a világ öt legnagyobb kockázata közé sorolta.
A helyi kormányok és önkormányzatok mellett, sokszor helyett nemzetközi jótékonysági, egyházi és civil szervezetek játszanak kiemelkedő szerepet az afrikai vízhiány enyhítésében. Az UNICEF például partnereivel közösen a vízhez való hozzáférés segítése érdekében kutakat fúrat, mobil víztartályokkal és vízhordó eszközökkel látja el a közösségeket, emellett textilszűrőkkel, mobil vízszűrő-eszközökkel, valamint víztisztító-rendszerekkel és víztisztító-tablettákkal segíti, hogy tiszta és biztonságos vízhez juthassanak a gyerekek.
Guineai gyerekek zacskós vizet isznak (forrás: ccarlstead, CC BY 2.0, Wikimedia Commons)
Esővízgyűjtő rendszerekkel is komoly előrelépés érhető el, s néhány egyszerű, de hatásos eszköz is segítheti Afrika ivóvízproblémáinak megoldását. Különösen népszerű az előszűrt vagy fertőtlenített víz műanyag, hőzáras zacskókban történő értékesítése, amelyek előállítása olcsóbb, mint a műanyag palackoké, s könnyebb szállítani őket. Ez a gyakorlat a zacskók töltésére és hőzárására szolgáló kínai gépek megjelenése után terjedt el széles körben.
A zacskós víz a vízellátás egyre fontosabb részévé vált például Nigériában, különösen az olyan gyorsan növekvő városokban, mint Lagos.
Árnyoldala ennek a módszernek a szervezett hulladékgyűjtés hiánya,
ami növeli az amúgy is jelentős műanyagszennyezést Nyugat-Afrikában. Emiatt Szenegálban betiltották az eldobható vizestasakok használatát.
Hippo Roller – több vizet, könnyebben (forrás: Edmond-hipporlr, CC BY-SA 4.0, Wikimedia Commons)
Mentes ezektől a hátrányoktól a segélyszervezetek által a vizet távoli kutakból szállító vidéki nők és gyermekek munkáját megkönnyítendő széles körben terjesztett Hippo roller, egy guruló, vastagfalú, tartós és viszonylag olcsó műanyaghordó, amelyet a tengelyéhez rögzített fogantyúval a földön görgetve a vidéki emberek sokkal könnyebben, több vizet szállíthatnak otthonaikba. Nagy, nehezen megszervezett globális programok helyett sokszor a helyi viszonyokhoz alkalmazkodó, pofonegyszerű megoldások adnak valódi segítséget…
Nyitókép: Etióp lány a kútnál (forrás: CJTF-HOA (Combined Joint Task Force - Horn of Africa) photo by Senior Airman Lael Huss, Public domain, Wikimedia Commons)
