„Más a szülőföld és más a haza: az egyik gyerekkori emlék, a másik férfikori gond” – Cs. Szabó László Erdélyben című könyvében fogalmazta meg hitvallását, életének abban a boldog pillanatában, 1940 őszén, amikor két évtized után újra útlevél nélkül utazhatott hazájából szülőföldjére, Budapestről Kolozsvárra.

Könyvbemutatók, irodalmi beszélgetések, szabadtéri koncertek és borozgatás várja az irodalom, zene és nemes borok kedvelőit a híres fürdővárosban, a június 12. és 16. között rendezendő Könyv-Bor-Jazz Fesztiválon.

Az óvodai étkeztetés alaposan át- és kibeszélt téma, az lesz a jövőben is. De én most nem a megszokott „sótlanul főznek”, „nem eszi meg a gyerek” csontokat szeretném tovább rágni.

Victor Hugo olyan az irodalomban, mint a vulkán a természetben: magasztos látvány, és környezetét felperzselő láva. Arra a kérdésre, hogy ki testesíti meg legjobban a francia szellemiséget, őt illik megnevezni. Vele kezdtem ezért a francia irodalmi kirándulásom.

Az egyik, kevéssé emlegetett fajtája a megkülönböztetésnek a nyugati ember lenézése a kelet- és közép-európai ember iránt. Nem mai keletű, már Márainál is megjelenik. Aki ott ült az 1900-as évek elején Párizsban a Dôme kávéház teraszán, akár Picasso vagy Elmyr de Hory, a nagy műtárgyhamisító.

Sokan féltették hazánk egyik legjelentősebb irodalmi elismerését a végleges megszűnéstől, de mára kiderült: ismét lesz (immár nagybetűs) Libri Irodalmi Díj! Az elismerést idén 2023 legnépszerűbb könyvei kapják, és a korábbinál jóval több, összesen 11 kategóriában hirdetnek győzteseket.

„Jaj, lábaim, miért nem vagytok otthon ott, ahol az, ki kormányozta léptünk.”

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgettünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.

Literátorként Lackfi János költő nyerte el idén a Stephanus-díjat. Az elismerést olyan alkotók kaphatják, akik magyar nyelven megjelent műveikben az egyetemes keresztény-európai kultúra értékrendjét közvetítik, akár a teológiai tudományok, akár az irodalmi műfajok területén.

Feketefenyők díszsorfalával övezett sétány, egy letűnt világ „hídja”, melyen járva évszázados emlékek törnek elő. Várkonyi Nándor ifjúkora, amikor házitanítónak szegődött, s egy grófi család barátjává vált. Itt kezdte életét meghatározó könyvtárosi munkáját.

Két verseskötet és egy regény után, 2023-ban novelláskötettel jelentkezett. Az átlátszó nő a Prae Kiadó gondozásában jelent meg. Különös női sorsok, sok-sok válság, lelki mélységek – a szerző tehetségének újabb bizonyítékaival… Ughy Szabinával beszélgettünk.

Létezik egy már-már mágikus bőrtáska, amin nem fognak az élet megpróbáltatásai. A gazdáján viszont igen. Mi a közös a villamosmegálló gagyiarany-árus csalója és közte? A táska titkával együtt erre is fény derül.

Elérkezett némileg dekadens világunkba a poszthumanizmus eszméje, válaszul a klímaválságra, túlnépesedésre, globalizációs ártalmakra meg a többi legújabb kori civilizációs nyavalyánkra. Az alábbi videóban Zsille Gábor és Székelyhidi Zsolt költőkkel beszélgetünk arról, hogyan is látják mindezt irodalmárszemmel.