Voltál-e már Debrecenben, barátom? Láttad-e e pusztai várost, vagyis e városi pusztaságot? ha porba vagy sárba akarsz fulladni, csak ide jőj, (…) de az orrodat jól befogd, mert különben mielőtt megfúlnál, a guta üt meg a szalonnaszagnak miatta.

Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító veheti át a Balassi Bálint-emlékkardot jövő februárban, Bálint napon.

Sarnyai Benedek szegedi és budapesti kötődésű ifjú prózaíró 2024-ben a Magyar Írószövetség Debüt-díjasa. Első kötete, az Elfeledték magukat kapcsán beszélgettünk vele.

Magyar költők megzenésített versei, rendhagyó irodalomóra és közös versmondás a Kiserdőben. Vidámság, melankólia, rímbe szedett, súlyos szavak, laza történetmesélés. Programsorozattal ünneplik Balatonfüreden a magyar nyelv napját.

Szomorú látni, hogy nemegyszer a hívő, templomjáró emberek gyermekei is mire felnőnek, eltávolodnak Istentől.

Ahogy nézem Leonardót, magam is meglepődöm, hogy milyen jól sikerült egy-egy alkotásom. Bár az ember nem tökéletes, ez a fiú már majdnem az. A végén még Darwinnak lesz igaza, és ezek fejlődnek.

Százegyedik születésnapjára is tanulással és versmondással készül a már sok éve világtalan Hegymeginé Vilma asszony, aki a tavalyi Petőfi-évben huszonhárom Petőfi-verssel ajándékozott meg minket.

Kalitkányi térben és madárcsőrnyi időben – amely mégis néha tűrhetetlenül tágas – énekli meg a költőnő az egyszer voltot, a hiányt.

Mifelénk még tartja magát a halottak napja, halloween ide, halloween oda, bárhogy is terjed az, mint valami invazív állat vagy növény, a globalizáció miatt.

Angyal szállt le a szőlőhegyre, a magyar szőlőhegyek angyala. Olyan fényesen, mint egykoron Babilonba és olyan jó hírrel, mint az áldott Názáretbe.

Duba Gyulát érintetlenül hagyta mind a dráma, mind a líra létformája. Az epikának azonban szinte mindegyik változatával kísérletezett, a szépprózával a legsűrűbben, és gyakran élt az értekező próza kifejezési lehetőségeivel is.

Bíró Gergellyel, a Magyar Napló folyóirat és könyvkiadó megbízott főszerkesztőjével beszélgettünk a Kaptatóban, az Országút podcastjában többek között arról, mi is ez a lap, hogyan is képzelik az értékmegtartást a kötelező változás korszakában, amiben élnünk adatott.

A délvidéki származású szerző versében a lét elúszik, az ember mégis statikus állapotban szemlél és gondolkodik. Megáll avagy épp táborozik vagy a salátája felett töpreng.

Kimustrált, második világháborús gépet küldtek értünk. Késő őszi, mogorva idő kavarog körülöttünk. Talán az eső is szemetel, apám nevezte így azt az állapotot, amikor még nem ázik el az ember, de nyakára ül a permet. Nyak – minden jelen idő.

Turczi István és Révész Tamás Miféle épület az a katarzis című vers-kép albumának könyvbemutatóját október 18-án este tartották a Petőfi Irodalmi Múzeum dísztermében.

Újabb kultúrtörténeti értékű kézirategyüttes, Ady és Léda levelezése vált elérhetővé az Országos Széchényi Könyvtár által üzemeltetett Copia tartalomszolgáltatás felületén.

A Prózamaraton egy új, 2023-ban indult program, amelynek célja a kortárs novellairodalom népszerűsítése. A legjobb novellák és íróik egy helyen, egy időben.

Október 15-én a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) székházában, a Pesti Vigadóban tartotta meg őszi közgyűlését. Az esemény jelentős kulturális és szakmai pillanatokat foglalt magában, amelyek a múlt kiemelkedő alakjainak megemlékezésétől a jövő művészeti terveinek megvitatásáig terjedtek.

Új magyar–török kulturális kötet látott napvilágot – bemutattuk a T’örökségünk című antológiát.

„Meg kell tanulnunk vágyakozni arra, ami a miénk.” Simone Weil francia filozófus, esszéista ismert gondolatával gyakran találkozhatunk cikkekben, esszékben, ünnepi beszédekben, idézet- és aforizmagyűjteményekben.

Az asszony mesélt nekem mindenféle csodás megtérésről. Valami vakról, aki eldobta a fehér botját, meg valami nepperről, aki lemászott egy fáról, de csak nevettem, vagy ásítottam.