Száraz Pál novellisztikája a széppróza legősibb hagyományaihoz kapcsolódik: amiben otthonosan mozog, az a történet, a mese, sőt: a sztori. És nagyon jól teszi, hogy ezt a nemes tradíciót követi, mert jó történeteket mond el – és jól mondja el azokat.

A szlovéniai magyar irodalom intézményesülésének kezdeti időszakába kalauzolom el az olvasót, oda, ahol Szúnyogh Sándor programverse (Tavaszvárás) szerint „az első gyermeklépésektől” kellett kezdeni mindent. 

Nemrég, június 25-én volt a költő, Gyóni Géza születésének száznegyvenedik évfordulója, aki az első világháború poklában egy szibériai fogolytáborban hunyt el. Rá emlékezünk.

A székesfehérvári irodalmár, író, a költészet irányába fordult: személyes, lírai jegyzeteiben emlékek, félelmek, szépség és köznapiság elegyednek és válnak az élet „fotogramjaivá”.

Az albán és világirodalom nagyszerű írója nyolcvannyolc évesen távozott közülünk, Tiranában.

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 26-án megjelenő 117. számát, amiben más érdekes cikkek mellett az irodalmi rovatban Sántha Attila kézdii nyelven megírt félig mókás, félig komoly nyílt levele várja Önt!

A házak beszélnek. Minden ház beszél, a régi lakókról, régi dolgokról – csak érteni kell a nyelvükön.

Udvardy Zoltán érett novellista. Nem csak azt tudja, hogyan kell befogni a denevéreket – legújabb kötetében ehhez még szakszerű tanácsokat is ad, – de azt is tudja, milyen amikor a történelem vadmalacok képében rohan felénk.

Hiánypótló munka a „Kedves Bátyuskám!” – Várkonyi Nándor és Weöres Sándor barátsága levelezésük tükrében című kötet, amely a 95. Ünnepi Könyvhétre jelent meg, hiszen a két ismert író levélváltása eddig nem látott napvilágot.

Legalábbis ezt vallja az Ágain megtart című, még szinte nyomdaillatú kötet szerzője, aki nem jelentkezik sűrűn új verseskönyvvel, ám kiérlelt, míves költeményekkel tölti meg azt, mint a mostanit is. Formáról, indíttatásról, személyességről faggattuk Luzsicza István költőt.

Hiányzik a hazai könyvesboltokból, szerzője gazdag életművének más darabjaival együtt antikvár ritkaságnak számít. Szentkuthy Miklós Prae című monumentális alkotása éppen kilencven esztendeje, 1934-ben jelent meg először, a szerző magánkiadásában.

Az idei, 95. Ünnepi Könyvhetet Győrött az Országút főszerkesztő-helyettese, Király Farkas József Attila-díjas költő nyitotta meg. 

Olvassa az Országút nyomtatott változatának június 14-én megjelenő 116. számát, amiben más témák mellett választ kaphat rá, miről is szól az Ünnepi könyvhét, és hogyan látja kortárs írónk a török-magyar viszonyt?

Az év novellái antológiasorozat a kortárs magyar prózairodalom képviselőinek színe-javát vonultatja fel 2024-ben is. Toldi Éva irodalomtörténésszel, a kötet szerkesztőjével beszélgettünk.

A PENdrive-estek azonkívül, hogy színvonalas élményt nyújtanak, egy-egy estére összehozzák az irodalmárokat és irodalomszeretőket, akik – személyes ellentéteiket félretéve, korosztálytól, politikai nézettől függetlenül – csendben, valóban egymásra figyelve hallgatják végig egymást.