Fel kell készülnie a nyugati szövetségnek arra, nyilatkozta Carsten Breuer német honvédelmi miniszter a júniusi Shangri-la Dialóguson, hogy Oroszország megtámadja 2030-ig, fegyverkezik és csapatokat von össze nem csak Ukrajna miatt. Efelől persze aligha lehetett kétségünk a 2014 óta tartó háború fejleményei, a trumpi békekezdeményezés elutasítása láttán. Putyin ragaszkodik a 2021-ben közzé tett céljaihoz, Ukrajna csatlóssá tételéhez és a NATO visszaszorításához az 1997 előtti állapotra. Mi több ebben nincs egyedül: a kínai–orosz „határtalan együttműködés” mélységeit látva okkal számít Mark Rutte NATO-főtitkár arra, hogy a Tajvant megtámadó Kína felszólítja majd gyengébb szövetségesét, foglalja le a NATO-erőket Európában.

Európának tehát be kell rendezkednie a legrosszabbra, remélhetőleg az erő elég lesz elrettentésre, használni nem kell. Donald Trump se véletlenül követelte a szövetségesek védelmi kiadásainak a GDP-jük öt százalékára való növelést, de szinte nyitott kapukat döngetett, amikor ebbe az idei NATO-csúcs belement, hiszen az Európai Bizottság már tavaly márciusban elfogadta a Fehér könyv az európai védelemről – Readiness 2030 (Készenlét 2030) című dokumentumot, amelyben a tagállamok katonai kiadásait nyolcszázmilliárd euró értékben egyfelől költségvetési rugalmassággal, másfelől százötvenmilliárd eurós hiteleszköz (SAFE) biztosításával kívánja növelni a következő négy évben. Az utóbbiból mára százhuszonhét millió eurónyi iránt érdeklődést nyilvánított ki tizennyolc tagállam (köztük hazánk).

Ezen túlmenően az EB felszólította az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankot (EBRD), hitelezései kiterjesztésére védelmi beruházásokra is, továbbá támogat más megoldásokat is. A britek szorgalmazzák az Európai Újrafelfegyverzési Bank, a Védelmi, Biztonsági és Ellenállóképességi Bank és az Európai Fegyvertartalék létrehozását. E többoldalú pénzügyi mechanizmusok révén kétszázmilliárd euró mozgósításával lehetne hozzájárulni a 2028–2035 közötti időszakban Andrij Kublius védelemért és űrpolitikáért felelős biztos szerint évi hatszáz milliárd eurós európai katonai kiadásokhoz, biztosítva abban a brit részvételt, gyógyítva a brexit ütötte sebet. De van lengyel terv is a nemzeti fejlesztési bankok védelmi célú összefogására, a Bruegel agytröszt pedig az Európai Védelmi Alap felállítását dolgozta ki. A tervek még formálódnak, helyénvaló viták folynak a közös hitelfelvétel parlamenti ellenőrzéséről. Az idén Oroszország GDP-jének hét százalékát fordította katonai kiadásokra. Az EU-tagállamok 2019 és 2020 között húsz, Kína hatszáz, Oroszország kétszáz százalékkal növelte ezeket a kiadásait. Van mit az Európai Uniónak behoznia, de vitathatatlanul fölébredt.

 

Nyitókép: Német Leopard 2A6 célba lő a Strong Europe Best Tank (Erős Európa - Legjobb Tank) című, évente megrendezett versenyen (forrás: U.S. Army 7ATC, Kevin S. Abel / Wikimedia)