Tavaly ősszel lemondott Justin Welby, Canterbury érseke, miután kiderült, hogy része volt egy gyermekzaklató laikus egyházi személy felelősségre vonásának eltussolásában. Bár Anglia Egyháza, az anglikán egyház államegyház – feje a király –, az állam nem avatkozhat be az emberek hitéletébe. Az egyház pedig hagyományos engedékenységével minden kegyességi irányzatnak teret ad (az anglokatolicizmustól a neoprotestáns lelkiségig).  Az Oxfordban, Cambridge-ben tanult Welby olajipari üzletemberként kezdte pályafutását, de gyökeres megtérésélménye után a lelkészi hivatást választotta. Karizmatikusként az evangéliumi-neoprotestáns vonulathoz tartozott, de volt vállalatvezetőként jó szervezőnek bizonyult, egyben is tudta tartani széthúzó, 2010-ben mintegy kilencszázezer, 2024-ben pedig már csak ötszáznyolcvanezer vasárnapi istentisztelet-látogatóval egyre zsugorodó egyházát, illetve a nyolcvanötmilliós Anglikán Közösséget, amelybe a gyarmati időkben létesített, ma az anyaegyháznál konzervatívabb egyházak is tartoznak. Ha színtelenül is, de Welby összességében jól végezte a dolgát, ám az ilyen hiba óhatatlanul bizalomvesztéssel jár. Elődje, Rowan Williams tudós papként, a misztika és ortodoxia érzékeny kutatójaként, kitűnő prédikátorként, a modern kor kihívásaira válaszokat keresni nem rest lélekvezetőként irányította egyházát, de liberalizmusával, balos állásfoglalásaival többeket elidegenített.

A kiválasztás

Welby lemondása után tizenegy hónapig kereste az utódot a teljes titoktartással működő tizenhét fős, eseti Királyi Jelelőbizottság, melyben a titkosszolgálat korábbi vezetője elnökölt, továbbá öt nem angol anglikán (palesztin püspök, argentin mérnök, ghánai közgazdász stb.), hat anglikán zsinati és öt egyéb egyháztag vett részt. Májusra sikerült összeállítaniuk a jelöltek titkos szűk listáját. Nyáron folyamatosan interjúvolták a jelölteket. Szeptemberben megpróbálták „kitudni” Isten akaratát: addig ismételték a szavazást, amíg a tizenhétből tizenkét fő ugyanarra a jelöltre nem szavazott. A nevet megküldték a miniszterelnöknek. Korábban két jelöltet neveztek meg, de Gordon Brown óta csak egyet. Keir Starmer jogilag elutasíthatta volna a jelöltet (Tony Blair ezt megtette), de továbbította a királynak mint az angol egyház kormányzójának jóváhagyásra, akit egyébként Welby koronázott meg. Utána tette közzé a Downing Street Sarah Mullally (ejstd: malalí) nevét. Ezt követően Canterbury egyházközségében az ezeréves szokásnak megfelelően a kanonokok szavaznak róla. Igaz, a király parancsa alapján az egyetlen jelöltre kell voksolniuk. Ezután 2026. január 26-án a püspöki kar összeül a Szent Pál-székesegyházban Londonban, hogy jóváhagyja a választást. Mullally esküt tesz a királyra, és beiktatják Canterbury százhatodik érsekeként.

A személy

Mullally (született Bowser, 1962) keresztény hitétől vezérelve kórházi ápolónőként kezdte pályáját, 1999-ben országos főnővérré lépett elő. Közben elvégezte a teológiát, 2001-ben fölszentelték. 2004 óta lelkészként tevékenykedik. 2015-ben Crediton, 2017-ben London püspökévé szentelték. Ez a tisztség Canterbury és York után a harmadik legtekintélyesebb egyházi méltóság Angliában. 2018 óta tagja a Felső Háznak. Mondják, a közvéleményhez viszonyítva mindig balra álló anglikán püspökökhöz képest mérsékelt liberálisnak számít, feminista. Támogatja az azonos neműek házasságát, az LGBT-emberek befogadását az egyházba. Az abortuszhoz való jogot elismeri, de magára nézve életpárti állásponton van. Élére állt a támogatott öngyilkosságról szóló törvényjavaslatot elutasító mozgalomnak. Pásztori munkáját kiemelkedőnek és nagy előnyének tartják. Teológiai kérdésekben nem exponálja magát, tiszteli a különböző hagyományokat, és igyekszik nem ráerőltetni központi akaratát a helyi lelkészekre. Az új erőre kapó tradicionális teológia és istentiszteleti formák iránt nyitott, aminek konzervatív felfogásúak külön örvendenek. Vezetői tapasztalatából kiindulva sokan úgy vélik, jól fogja irányítani egyházát. Reménység szerint nem a hanyatlásmenedzselés képlete szerint. Persze az elégedetlenség hangjai is megszólaltak: egyházmegyéjében a botrányos ügyek kezelése neki sem sikerült kifogástalanul. Az Anglikán Közösségben sokan tiltakozásuknak adtak hangot nő volta miatt. Ezt nem lesz könnyű kezelnie, de vannak bőven afrikai támogatói.

Férje, Eamonn Mullally informatikus, két gyermekükkel Londonban élnek. A megválasztott érseknő diszlexiával küzdött, de megszólalásain mára nem lehet érzékelni ennek nyomát.