Szeptember harmadik hétvégéje nálunk három évtizede hagyományosan a műemlékeké. A közismerteké, a bejárhatóké és azoké a zárt, belső életüket élőké, amelyek a hétköznapokon ritkán vagy egyáltalán nem látogathatók, viszont ilyenkor kitárják kapuikat.

Szakadt zakó a barna minden tónusában, Garas Dezső viselte, hatalmas vörös palást a Don Carlosból, Shakespeare-figurák fehérben, Raszkolnyikov rozsdaszínben – színek, képek, emlékek. Jánoskúti Mártával színházról, jelmeztervezésről beszélgetünk.

Kastélyok újulnak meg, hajdanvolt várak „épülnek fel” országszerte. Megszépültek, múzeumként látogatókra várnak, valamennyiben van már kávézó is. És azonkívül? Csillagfényes, meleg nyári estéken óhatatlanul felvetődik a hogyan tovább kérdése.

Forog a film, egymásra felelnek képei, régi színházi előadások, korabeli interjúrészletek, mozifilm- és dokumentumfilm-kockák, mai megszólalók. Tavaly lett volna százesztendős Sarkadi Imre, tavaly hatvan éve nincs közöttünk. A Sarkadi 101 emlékezik.

A budai Várnegyed polgárvárosában, ott, ahol a Kard utca ráfut a Bécsi kapu térre, két saroképület néz szembe egymással. Két ház, két korszak. Az évszázadok nyomait magán viselő biedermeier csíkos falfestésű palota és a XIII. századi alapokon nyugvó kortárs mű.

Tündérkastély, az örök szerelem és hűség kastélya – a környékbeliek emlegették így a Nádasdyak romantikus otthonát. Boldogság és tragédiák sora kísérte históriáját, erről is mesél a hazai kastélyépítészetben egyedülálló, romantikus műemlék.

Sűrű nádas kísérte partszakaszok, tóparti sétányok, a kertekben a villaépítészet kiemelkedő alkotásai és a népi építészet élő emlékei, a félsziget nyugati oldalának háborítatlan természeti világa, kenderföld meg levendulás… Ilyen is volt a balatoni táj.

Műemlékvédelemről és örökségvédelemről, a két fogalom azonosságáról, vagy különbözőségéről, hitelességről, a műemlékvédelem társadalmi elfogadottságáról beszélgetünk Fejérdy Tamás építészmérnök-műemlékvédelmi szakmérnök, címzetes egyetemi docenssel.

Attila hunjairól, portyázó magyarokról, hátrafelé nyilazó lovasokról is szólnak a legendák a Római Birodalom hatalmát idéző itáliai Aquileiában, ahol
a Dolomitokból érkező Natisone eléri a tengert, ahonnan autós híd vezet az „arany szigetre”, Gradóba.

Mi a helyzet?! – ezzel a címmel rendezte meg első, egyben nyitó nemzetközi etnográfiai konferenciáját a Néprajzi Múzeum. Európa néprajzi múzeumainak igazgatóit invitálta találkozóra bemutatva az új házat a Városligetben és az első kiállítást is.

A Naplemente előtt Clausen tanácsosát és a Haláltánc kapitányát, Edgart említette, ha színházról, elmaradt esélyről volt szó. S most már késő, Haumann Péter soha nem mutathatja meg, milyen lett volna ezekben a szerepekben – nyolcvanegy évesen elhunyt.

A Bauhausban felnőtt Breuer Marcell formatervező és építész május 21-én lenne százhúsz éves. Két csővázas karosszéke és kisasztala látható az újjászületett Walter Rózsi-villában, a Magyar Építészeti Múzeum ma nyíló első saját hajlékában.